Tartalomjegyzék

ujszechenyiterv.info
2011.07.01.
Online / Online média
Magyarország
tozsdeforum.hu
2011.07.01.
Online / Online média
Magyarország
fidesz.hu
2011.07.01.
Online / Online média
Magyarország
orientpress.hu
2011.06.29.
Online / Online média
Magyarország
beszerzes.hu
2011.06.28.
Online / Online média
Magyarország
tozsdeforum.hu
2011.06.28.
Online / Online média
Magyarország
nol.hu
2011.06.28.
Online / Online média
Magyarország
gazdasagiradio.hu
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország
beszerzes.hu
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország
kisalfold.hu
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország
ujszechenyiterv.info
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország
Magyar Hírlap
2011.06.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Szajlai Csaba
Napi Gazdaság
2011.06.24.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Leszák Tamás
loginfo.hu
2011.06.22.
Online / Online média
Magyarország
elemzeskozpont.hu
2011.06.21.
Online / Online média
Magyarország
galamus.hu
2011.06.20.
Online / Online média
Magyarország
Magyar Nemzet
2011.06.18.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Hajdú Péter
forrasradio.hu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország
kitekinto.hu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország
Népszabadság
2011.06.17.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
fecsego.eu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország
hvg.hu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország
noplaza.hu
2011.06.10.
Online / Online média
Magyarország
Menedzsmentforum.hu
2011.06.10.
Online / Online média
Magyarország
kisalfold.hu
2011.06.08.
Online / Online média
Magyarország
loginfo.hu
2011.06.08.
Online / Online média
Magyarország
Computerworld Számítástechnika
2011.06.07.
Nyomtatott / Országos magazin
Magyarország
Mallász Judit
budapesttimes.hu
2011.06.06.
Online / Online média
Magyarország
mmk.hu
2011.06.04.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.06.03.
Online / Online média
Magyarország
Napi Gazdaság
2011.06.02.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Ádám Viktor
napi.hu
2011.06.02.
Online / Online Media
Hungary
patacsracvaros.hu
2011.06.02.
Online / Online Media
Hungary
Napi Gazdaság
2011.06.02.
Nyomtatott / Országos napilap
Hungary
econom.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Hungary
vg.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Hungary
mr1-kossuth.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Magyarország
loginfo.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Magyarország
Világgazdaság
2011.06.02.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
valsag.com
2011.06.01.
Online / Online média
Magyarország
blog.topjob.hu
2011.05.30.
Online / Online média
Magyarország
hirtv.hu
2011.05.30.
Online / Online média
Magyarország
mno.hu
2011.05.30.
Online / Online média
Magyarország
Magyar Nemzet
2011.05.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Hírlap
2011.05.28.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Kiss Gergely
polgarinfo.hu
2011.05.28.
Online / Online média
Magyarország
promenad.hu
2011.05.28.
Online / Online média
Magyarország
mr1-kossuth.hu
2011.05.28.
Online / Online média
Magyarország
Népszava
2011.05.27.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
budapester.hu
2011.05.27.
Online / Online média
Magyarország
HR Portál
2011.05.27.
Online / Online média
Magyarország
piacesprofit.hu
2011.05.27.
Online / Online média
Magyarország
Napi Gazdaság
2011.05.27.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Ádám Viktor
privatbankar.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
gazdasagiradio.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
fidesz.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
mno.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Pecsinapilap.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Menedzsmentforum.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
gazdasag.ma.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Info Rádió
2011.05.26.
Rádió / Regionális rádió
Magyarország
Kossuth Rádió
2011.05.26.
Rádió / Országos rádió
Magyarország
mr1-kossuth.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Gazdasági Rádió
2011.05.26.
Rádió / Regionális rádió
Magyarország
Gazdasági Rádió
2011.05.26.
Rádió / Regionális rádió
Magyarország
index.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
napi.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
nol.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
tozsdeforum.hu
2011.05.25.
Online / Online média
Magyarország
magyar.film.hu
2011.05.24.
Online / Online média
Magyarország
tozsdeforum.hu
2011.05.24.
Online / Online média
Magyarország
nol.hu
2011.05.17.
Online / Online média
Magyarország
Móricz Simon
karpatinfo.net
2011.05.14.
Online / Online média
Magyarország
vallalkozoinegyed.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
mno.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
magyarhirlap.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
galamus.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
echotv.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
blogtimes.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
index.hu
2011.05.10.
Online / Online média
Magyarország
budapester.hu
2011.05.08.
Online / Online média
Magyarország
Világgazdaság
2011.05.04.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
vg.hu
2011.05.04.
Online / Online média
Magyarország
kitekinto.hu
2011.05.03.
Online / Online média
Magyarország
Piac és Profit
2011.05.01.
Nyomtatott / Országos magazin
Magyarország
nol.hu
2011.04.30.
Online / Online média
Magyarország
napihirkereso.hu
2011.04.29.
Online / Online média
Magyarország
lanchidradio.hu
2011.04.29.
Online / Online média
Magyarország
mno.hu
2011.04.29.
Online / Online média
Magyarország
hirtv.hu
2011.04.28.
Online / Online média
Magyarország
inforadio.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
privatbankar.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
Menedzsmentforum.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
index.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
mno.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
gondola.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
mti.hu
2011.04.21.
Hírügynökség / Hírügynökségi hírek
Magyarország
econom.hu
2011.04.21.
Online / Online média
Magyarország
elemzeskozpont.hu
2011.04.21.
Online / Online média
Magyarország
karpatinfo.net
2011.04.21.
Online / Online média
Magyarország
alternativenergia.hu
2011.04.20.
Online / Online média
Magyarország
trademagazin.hu
2011.04.19.
Online / Online média
Magyarország
kisalfold.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország
echotv.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország
profitline.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország
inforadio.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország
index.hu
2011.04.15.
Online / Online média
Magyarország
testcar.hu
2011.04.15.
Online / Online média
Magyarország
A R A
napi.hu
2011.04.15.
Online / Online média
Magyarország
Világgazdaság
2011.04.15.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
N. Vadász Zsuzsa
Napi Gazdaság
2011.04.15.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Major András
news4business.hu
2011.04.14.
Online / Online média
Magyarország
A R A
tozsdeforum.hu
2011.04.14.
Online / Online média
Magyarország
Menedzsmentforum.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
szentgotthard.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
beszerzes.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
mno.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
automenedzser.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
galamus.hu
2011.04.12.
Online / Online média
Magyarország
autoblog.hu
2011.04.12.
Online / Online média
Magyarország
galamus.hu
2011.04.08.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.04.06.
Online / Online média
Magyarország
zalaihirlap.hu
2011.04.06.
Online / Online média
Magyarország
orientpress.hu
2011.04.06.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.04.01.
Online / Online média
Magyarország
Világgazdaság
2011.04.01.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Menedzsmentforum.hu
2011.04.01.
Online / Online média
Magyarország
beszerzes.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
vezess.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
orientpress.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
Napi Gazdaság
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Világgazdaság
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Magyar Hírlap
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Putsay Gábor
Magyar Nemzet
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Jámbor Gyula
onkornet.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
vallalkozoinegyed.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
alon.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
automenedzser.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
autohirek.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
mno.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
hvg.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
boon.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
index.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
haon.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
Figyelőnet
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
kitekinto.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
besthirek.com
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
portfolio.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
hirszerzo.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
lanchidradio.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
kuruc.info
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
blikk.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
metropol.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
hir24.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
zipp.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
orientpress.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
Világgazdaság
2011.03.28.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
autopro.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
beszerzes.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
hvg.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
infogyor.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
elemzeskozpont.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
agroinform.com
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
Menedzsmentforum.hu
2011.03.26.
Online / Online média
Magyarország
nepszava.hu
2011.03.25.
Online / Online média
Magyarország
Magyar Nemzet
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Hajdú Péter
Napi Gazdaság
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Népszava
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Világgazdaság
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Magyar Hírlap
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Szajlai Csaba
magyarhirlap.hu
2011.03.25.
Online / Online média
Magyarország
Szajlai Csaba
mno.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
napi.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
index.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
kreativ.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
napi.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
galamus.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
vg.hu
2011.03.21.
Online / Online média
Magyarország
N. Vadász Zsuzsa
zipp.hu
2011.03.21.
Online / Online média
Magyarország
napi.hu
2011.03.19.
Online / Online média
Magyarország

Tartalmak

Pályázati információs napot tartott a HITA

ujszechenyiterv.info
2011.07.01.
Online / Online média
Magyarország
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Enterprise Europe Network (EEN) részlege, valamint a Külügyminisztérium, “Innováció: az európai versenyképesség motorja” címmel pályázati információs napot rendezett a Néprajzi Múzeumban.

Dr. Kerekes György a HITA elnökhelyettese megnyitójában kiemelte, hogy hazánk élen jár a versenyképesség fejlesztésében, és a HITA-EEN számos releváns területen jelentős eredményeket ért el. Az innovatív kkv-k támogatása, hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről történő tájékoztatása alapfeladata a HITA-nak, mivel ezek a cégek jelentik a fejlődés motorját.

A 2011-es magyar EU elnökség utolsó napján rendezett programon több mint száz KKV képviselője vett részt, és a gyakorlatban is hasznos információk mellett számos részletet megtudhattak az Új Széchenyi Terv pályázati rendszeréről, valamint az Európai Uniós finanszírozási forrásokról . A magyar elnökségi program az operatív programokkal összhangban kiemelt fontosságú területként kezeli a versenyképesség kérdését, melyhez elengedhetetlen a kkv-k innovációs tevékenységének elősegítése és támogatása.

Forrás: tozsdeforum.hu

Pályázati információs napot tartott a HITA

tozsdeforum.hu
2011.07.01.
Online / Online média
Magyarország
Dr. Kerekes György a HITA elnökhelyettese megnyitójában kiemelte, hogy hazánk élen jár a versenyképesség fejlesztésében, és a HITA-EEN számos releváns területen jelentős eredményeket ért el.
Az innovatív kkv-k támogatása, hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről történő tájékoztatása alapfeladata a HITA-nak, mivel ezek a cégek jelentik a fejlődés motorját.

A 2011-es magyar EU elnökség utolsó napján rendezett programon több mint száz KKV képviselője vett részt, és a gyakorlatban is hasznos információk mellett számos részletet megtudhattak az Új Széchenyi Terv pályázati rendszeréről, valamint az Európai Uniós finanszírozási forrásokról. A magyar elnökségi program az operatív programokkal összhangban kiemelt fontosságú területként kezeli a versenyképesség kérdését, melyhez elengedhetetlen a kkv-k innovációs tevékenységének elősegítése és támogatása.

hírek » eu elnökség » információs napot tartottak az innovációs pályázatokról

fidesz.hu
2011.07.01.
Online / Online média
Magyarország
Információs napot tartottak az innovációs pályázatokról - Információs napot tartottak kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) a magyar és nemzetközi innovációs pályázatok lehetőségeiről a Néprajzi Múzeumban - közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön az a távirati irodával.
Információs napot tartottak az innovációs pályázatokról

Információs napot tartottak kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) a magyar és nemzetközi innovációs pályázatok lehetőségeiről a Néprajzi Múzeumban - közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön az a távirati irodával.

Létrehozva: 2011. június 30., 19:13 | Utoljára frissítve: 2011. július 1., 09:52

Az "Innováció: az európai versenyképesség motorja" című, a magyar soros uniós elnökség záró napján tartott eseményt a HITA és a Külügyminisztérium közösen szervezte.
"Magyarország élen jár a versenyképesség fejlesztésében, és a HITA számos területen jelentős eredményeket ért el ezen a téren" - idéz a közlemény Kerekes Györgynek, a HITA elnökhelyettesének megnyitó beszédéből.

Az innovatív kkv-k támogatása, a magyar és nemzetközi pályázati lehetőségekről való tájékoztatása a HITA alapfeladata - olvasható a közleményben.
A HITA dokumentuma szerint az információs napon több mint száz kkv képviselője vett részt, és a tájékoztatón számos hasznos információt, részletet megtudhattak meg az Új Széchenyi Terv pályázati rendszeréről, valamint az európai uniós finanszírozási forrásokról.

(MTI-fidesz.hu)

Samsung gyáravató Tatabányán

orientpress.hu
2011.06.29.
Online / Online média
Magyarország
[Nemzetgazdaság] 2011.06.28 13:15

A Samsung Cheil Industries zöldmezős beruházásként műanyag granulátum feldolgozásával foglalkozó gyárat hozott létre Tatabányán.
A gyáravatón Dobos Erzsébet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke, és Myung Jin Han, a Samsung Cheil Magyarország ügyvezető igazgatója is részt vett. A 80 új munkahely létrehozásával megvalósuló beruházás a kormányzat részéről is támogatásban részesült a GOP 2.1.3-as pályázat keretében. A beruházóval a projekthez kapcsolódó kormányzati részvételt a Nemzeti Külgazdasági Hivatal koordinálja. A megnyitón Dobos Erzsébet örömét fejezte ki, hogy egy újabb külföldi beruházó választotta hazánkat. Kiemelte, hogy a kormányzat továbbra is segít a beruházás sikeres működésében, magyar beszállítók ajánlásával az alapanyagok biztosítása és a kapcsolódó szolgáltatások terén. Magyarország - a munkahelyteremtő beruházások mellett - szívesen fogadja a magas hozzáadott értékű befektetéseket teremtő külföldi tőkét, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal bízik abban, hogy logisztikai központot, illetve K+F tevékenységet is hamarosan telepítenek hazánkba. Az 1954-ben alapított Samsung Cheil Industries a Samsung-csoport tagvállalata. Három fő üzleti területe a ruházati termékek, a vegyipari és az elektronikai alapanyagok gyártásával foglalkozó üzletág. A tagvállalat árbevétele 2010. IV. negyedévében meghaladta az 1400 milliárd KRW-t (kb. 883 millió eurót). Tatabányai telephelyük a tagvállalat első európai gyártóbázisa.

OrientPress Hírügynökség

Samsung gyáravató Tatabányán | Beszerzés.hu

beszerzes.hu
2011.06.28.
Online / Online média
Magyarország
szerkeszto, 2011. június 28.

A Samsung Cheil Industries zöldmezős beruházásként műanyag granulátum feldolgozásával foglalkozó gyárat hozott létre Tatabányán.

A gyáravatón Dobos Erzsébet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke, és Mr. Myung Jin Han, a Samsung Cheil Magyarország ügyvezető igazgatója is részt vett.

A 80 új munkahely létrehozásával megvalósuló beruházás a kormányzat részéről is támogatásban részesült a GOP 2.1.3-as pályázat keretében. A beruházóval a projekthez kapcsolódó kormányzati részvételt a HITA koordinálja.

A megnyitón Dobos Erzsébet örömét fejezte ki, hogy egy újabb külföldi beruházó választotta hazánkat. Kiemelte, hogy a kormányzat továbbra is segít a beruházás sikeres működésében, magyar beszállítók ajánlásával az alapanyagok biztosítása és a kapcsolódó szolgáltatások terén. Magyarország – a munkahelyteremtő beruházások mellett – szívesen fogadja a magas hozzáadott értékű befektetéseket teremtő külföldi tőkét, a HITA bízik abban, hogy logisztikai központot, illetve K+F tevékenységet is hamarosan telepítenek hazánkba.

Az 1954-ben alapított Samsung Cheil Industries a Samsung-csoport tagvállalata. Három fő üzleti területe a ruházati termékek, a vegyipari és az elektronikai alapanyagok gyártásával foglalkozó üzletág. A tagvállalat árbevétele 2010. IV. negyedévében meghaladta az 1400 milliárd KRW-t (kb. 883 millió EUR-t). Tatabányai telephelyük a tagvállalat első európai gyártóbázisa.


Stratégiai nyitás: magyar kormánydelegáció járt Szaúd-Arábiában

tozsdeforum.hu
2011.06.28.
Online / Online média
Magyarország
Hivatalos találkozón vett részt Szaúd-Arábiában Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár és az általa vezetett kormánydelegáció, amelynek tagja volt többek között Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Lengyel László, az Eximbank igazgatója és Hajdú András a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezető helyettese is, valamint 15 üzletember.

Az államtitkár elmondta: a látogatás kulcsfontosságú volt, mivel hosszú évek óta ez volt az első hivatalos Szaúd-Arábiában tett látogatása a magyar kormánynak. A megbeszélések magas szintűek voltak, az államtitkár tárgyalásokat folytatott a külügyminiszter-helyettessel, a pénzügyminiszter-helyettessel, a turisztikai és antikvitási bizottság elnökével, a gazdasági miniszterrel és Alwaleed herceggel a Kingdom Holding vezetőjével is.

Megállapodtunk abban, hogy a két ország stratégiai partnerként tekint egymásra, valamint hogy gazdasági vegyes bizottságot hozunk létre, amelynek jogi alapját az októberben elfogadott, országaink közötti keretmegállapodás teremtette meg - emelte ki az államtitkár. Továbbá - folytatta - megegyeztünk abban, hogy egy közös üzleti tanácsot is felállítunk. Kiemelte: a Kormány Szaúd-Arábiát a világban betöltött gazdasági szerepe miatt kiemelten fontos gazdasági partnernek tekinti.

A szaúdi fél a tárgyalások során rámutatott arra, hogy a magyarországi exportjuk lényegében észrevehetetlen - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a magyar export is zuhant a válság következtében, de a látogatástól azt az eredményt várjuk, hogy ez újra emelkedni fog, és már az idén 70 százalékos növekedéssel számolunk. Biztosítottuk a szaúdiakat arról, hogy a magyar piac nyitva áll előttük, mivel olyan termékek, mint például a déligyümölcsök exportja gazdasági érdekeket nem sért az országunkban - mutatott rá. Bátorítottuk a szaúdi partnert arra is, hogy Magyarországon élelmiszerlogisztikai központot építsen ki - tette hozzá.

Kiemelte: Szaúd-Arábiában a növekvő népesség miatt is egyre nagyobb szükség van jó minőségű élelmiszer bevitelre. A mezőgazdasági együttműködés területén abban maradtunk, hogy megvizsgáljuk, milyen jogi formulák segítségével tudunk export felesleget kivinni.

A tárgyalások fontos eleme volt, a magyarországi befektetési lehetőségek megvizsgálása is. Biztattuk a szaúdi partnert arra, hogy indítsuk el a pénzügyi együttműködést, vegyenek részt bizonyos projektfinanszírozásokban, gondolják át a pénzügyi intézetek tőkeemelésének lehetőségét, valamint közvetlen befektetőként is jelenjenek meg országunkban - mondta az államtitkár. Kiemelte: a szaúdi befektetők nagy potenciált látnak a magyarországi hotel- és wellnessberuházásokban.

A tudományos-kutatási együttműködés terén is születtek megállapodások - hangsúlyozta az államtitkár. Fölajánlottuk azt, hogy diákjaik nagyobb létszámban jöjjenek hozzánk tanulni, jelenleg kétszáz szaúdi diák tanul nálunk, de ezt ezres létszámra is fel lehetne futtatni, mivel nyitottak az angol nyelvű képzéseinkre - mutatott rá.

Az államtitkár összegzésként elmondta: a látogatás után megnyílt az út a magasabb szintű államközi találkozókra is, mivel a szaúdi félnek fontos egy barát az Európai Unióban és Schengeni övezetben is.

Samsung-leány költözött Tatabányára

nol.hu
2011.06.28.
Online / Online média
Magyarország
A Samsung Cheil Industries zöldmezős beruházásként műanyag granulátum feldolgozásával foglalkozó gyárat hozott létre Tatabányán – közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA).
A 80 új munkahely létrehozásával megvalósuló és tegnap átadott beruházás a kormányzat részéről is támogatásban részesült a GOP 2.1.3-as pályázat keretében. A beruházóval a projekthez kapcsolódó kormányzati részvételt a HITA koordinálja. Hogy a szubvenció milyen mértékű és formájú lesz, arról a közlemény nem szólt. Doros Erzsébet, a HITA elnöke kifejtette: a HITA bízik abban, hogy logisztikai központot, illetve K+F-tevékenységet is hamarosan telepítenek hazánkba. Az 1954-ben alapított Samsung Cheil Industries a Samsung-csoport tagvállalata. Három fő üzleti területe a ruházati termékek, a vegyipari és az elektronikai alapanyagok gyártásával foglalkozó üzletág. A tagvállalat árbevétele az elmúlt év utolsó negyedévében meghaladta a 883 millió eurót. Tatabányát átadott telephelyük a tagvállalat első európai gyártóbázisa. (Hírösszefoglalónk)

Samsung-alapanyaggyár első európai bázisa nálunk indult el

gazdasagiradio.hu
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország
A Samsung Cheil Industries zöldmezős beruházásként műanyag granulátum feldolgozásával foglalkozó gyárat hozott létre Tatabányán. A gyáravatón Dobos Erzsébet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke, és Mr. Myung Jin Han, a Samsung Cheil Magyarország ügyvezető igazgatója is részt vett.
A 80 új munkahely létrehozásával megvalósuló beruházás a kormányzat részéről is támogatásban részesült a GOP 2.1.3-as pályázat keretében. A beruházóval a projekthez kapcsolódó kormányzati részvételt a HITA koordinálja.

A megnyitón Dobos Erzsébet örömét fejezte ki, hogy egy újabb külföldi beruházó választotta hazánkat. Kiemelte, hogy a kormányzat továbbra is segít a beruházás sikeres működésében, magyar beszállítók ajánlásával az alapanyagok biztosítása és a kapcsolódó szolgáltatások terén. Magyarország - a munkahelyteremtő beruházások mellett - szívesen fogadja a magas hozzáadott értékű befektetéseket teremtő külföldi tőkét, a HITA bízik abban, hogy logisztikai központot, illetve K+F tevékenységet is hamarosan telepítenek hazánkba.

Az 1954-ben alapított Samsung Cheil Industries a Samsung-csoport tagvállalata. Három fő üzleti területe a ruházati termékek, a vegyipari és az elektronikai alapanyagok gyártásával foglalkozó üzletág. A tagvállalat árbevétele 2010. IV. negyedévében meghaladta az 1400 milliárd dél-koreai wont (kb. 883 millió eurót). Tatabányai telephelyük a tagvállalat első európai gyártóbázisa.

Stratégiai nyitás Szaúd-Arábia felé | Beszerzés.hu

beszerzes.hu
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország
szerkeszto, 2011. június 27.

Magyarország és Szaúd-Arábia stratégiai partnerként tekint egymásra. A szaúdi féllel olyan kulcsfontosságú elemekről tárgyaltunk, mint a tőkebefektetések lehetőségei vagy az élelmiszer export – mondta Becsey Zsolt szaúd-arábiai hivatalos látogatása kapcsán.

Hivatalos találkozón vett részt Szaúd-Arábiában Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár és az általa vezetett kormánydelegáció, amelynek tagja volt többek között Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Lengyel László, az Eximbank igazgatója és Hajdú András a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezető helyettese is, valamint 15 üzletember.

Az államtitkár elmondta: a látogatás kulcsfontosságú volt, mivel hosszú évek óta ez volt az első hivatalos Szaúd-Arábiában tett látogatása a magyar kormánynak. A megbeszélések magas szintűek voltak, az államtitkár tárgyalásokat folytatott a külügyminiszter-helyettessel, a pénzügyminiszter-helyettessel, a turisztikai és antikvitási bizottság elnökével, a gazdasági miniszterrel és Alwaleed herceggel a Kingdom Holding vezetőjével is.

Megállapodtunk abban, hogy a két ország stratégiai partnerként tekint egymásra, valamint hogy gazdasági vegyes bizottságot hozunk létre, amelynek jogi alapját az októberben elfogadott, országaink közötti keretmegállapodás teremtette meg – emelte ki az államtitkár. Továbbá – folytatta – megegyeztünk abban, hogy egy közös üzleti tanácsot is felállítunk. Kiemelte: a Kormány Szaúd-Arábiát a világban betöltött gazdasági szerepe miatt kiemelten fontos gazdasági partnernek tekinti.

A szaúdi fél a tárgyalások során rámutatott arra, hogy a magyarországi exportjuk lényegében észrevehetetlen – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a magyar export is zuhant a válság következtében, de a látogatástól azt az eredményt várjuk, hogy ez újra emelkedni fog, és már az idén 70 százalékos növekedéssel számolunk. Biztosítottuk a szaúdiakat arról, hogy a magyar piac nyitva áll előttük, mivel olyan termékek, mint például a déligyümölcsök exportja gazdasági érdekeket nem sért az országunkban – mutatott rá. Bátorítottuk a szaúdi partnert arra is, hogy Magyarországon élelmiszerlogisztikai központot építsen ki – tette hozzá.

Kiemelte: Szaúd-Arábiában a növekvő népesség miatt is egyre nagyobb szükség van jó minőségű élelmiszer bevitelre. A mezőgazdasági együttműködés területén abban maradtunk, hogy megvizsgáljuk, milyen jogi formulák segítségével tudunk export felesleget kivinni.

A tárgyalások fontos eleme volt, a magyarországi befektetési lehetőségek megvizsgálása is. Bíztattuk a szaúdi partnert arra, hogy indítsuk el a pénzügyi együttműködést, vegyenek részt bizonyos projektfinanszírozásokban, gondolják át a pénzügyi intézetek tőkeemelésének lehetőségét, valamint közvetlen befektetőként is jelenjenek meg országunkban – mondta az államtitkár. Kiemelte: a szaúdi befektetők nagy potenciált látnak a magyarországi hotel- és wellnessberuházásokban.

A tudományos-kutatási együttműködés terén is születtek megállapodások – hangsúlyozta az államtitkár. Fölajánlottuk azt, hogy diákjaik nagyobb létszámban jöjjenek hozzánk tanulni, jelenleg kétszáz szaúdi diák tanul nálunk, de ezt ezres létszámra is fel lehetne futtatni, mivel nyitottak az angol nyelvű képzéseinkre – mutatott rá.

Az államtitkár összegzésként elmondta: a látogatás után megnyílt az út a magasabb szintű államközi találkozókra is, mivel a szaúdi félnek fontos egy barát az Európai Unióban és Schengeni övezetben is.


Pályázati forrásokról Kimlén

kisalfold.hu
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország / Győr-Moson-Sopron megye
Balsay Zsuzsanna polgármester köszöntőjét követően Tóth Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség program-végrehajtási igazgatója az Új Széchenyi Terv regionális gazdaságfejlesztési pályázati lehetőségeiről, Csalló Gábor, a megyei kereskedelmi és iparkamara Mosonmagyaróvár térségi elnöke a vállalkozások fejlesztését elősegítő pályázati forrásokról beszél.

Szó lesz továbbá a Széchenyi-kártya konstrukció befektetésösztönzést elősegítő lehetőségeiről, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) gazdaságfejlesztő szolgáltatásairól, valamint a vállalkozások finanszírozási lehetőségeiről. A konferencia után az érdeklődők megtekinthetik az újonnan átadott helyi ipari területet.

Gyárat avatott a Samsung Tatabányán

ujszechenyiterv.info
2011.06.27.
Online / Online média
Magyarország
A Samsung Cheil Industries zöldmezős beruházásként műanyag granulátum feldolgozásával foglalkozó gyárat hozott létre Tatabányán. A gyáravatón Dobos Erzsébet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke, és Mr. Myung Jin Han, a Samsung Cheil Magyarország ügyvezető igazgatója is részt vett.
A 80 új munkahely létrehozásával megvalósuló beruházás a kormányzat részéről is támogatásban részesült a GOP 2.1.3-as pályázat keretében. A beruházóval a projekthez kapcsolódó kormányzati részvételt a HITA koordinálja.

A megnyitón Dobos Erzsébet örömét fejezte ki, hogy egy újabb külföldi beruházó választotta hazánkat. Kiemelte, hogy a kormányzat továbbra is segít a beruházás sikeres működésében, magyar beszállítók ajánlásával az alapanyagok biztosítása és a kapcsolódó szolgáltatások terén. Magyarország – a munkahelyteremtő beruházások mellett – szívesen fogadja a magas hozzáadott értékű befektetéseket teremtő külföldi tőkét, a HITA bízik abban, hogy logisztikai központot, illetve K+F tevékenységet is hamarosan telepítenek hazánkba.

Az 1954-ben alapított Samsung Cheil Industries a Samsung-csoport tagvállalata. Három fő üzleti területe a ruházati termékek, a vegyipari és az elektronikai alapanyagok gyártásával foglalkozó üzletág. A tagvállalat árbevétele 2010. IV. negyedévében meghaladta az 1400 milliárd KRW-t (kb. 883 millió EUR-t). Tatabányai telephelyük a tagvállalat első európai gyártóbázisa.

Forrás: tozsdeforum.hu

Külpiacra segítik a kis cégeket

Magyar Hírlap
2011.06.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Szajlai Csaba
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg csaknem hatvan projektet kezel. E befektetések összértéke eléri a hétszázmillió eurót, és az autóipari beruházások nélkül mintegy 9500 új munkahelyet teremthetnek a következő években – emelte ki lapunknak Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency – HITA) elnöke.
– Végleges a szakmai tervük, s mi áll a fókuszban? Van rá forrásuk? – Természetesen végleges, a koncepció pedig Magyarország külgazdasági stratégiájához igazodik. Az idei évi szakmai tervünkben 398 program szerepel, mintegy egymilliárd forint összköltséggel. A középpontban a befektetésösztönzés és az üzletfejlesztés áll, ennek aránya egy a kettőhöz. – Hogyan segítik a hátrányosabb térségeket és a kis- és középvállalkozói szektort? – Szakmai programjaink nem csupán Budapestre, hanem a vidék eddig kevésbé versenyképes részeire is felhívják az érdeklődők figyelmét. Kitűzött célunk a hazai kis- és közepes vállalkozások exportrészesedésének növelése, külpiacra lépésük támogatása. – Milyen eredménnyel lennének elégedettek az utóbbi téren? – Ha a kkv-k exportrészesedése két százalékkal emelkedne. Vagyis nemzetgazdasági szinten a részarányuk tizennyolcról húsz százalékra növelése a cél a magyar exportból. Ez az elképzelésünk megvalósíthatónak látszik, ha az indirekt exportra, vagyis a multinacionális cégek magyar beszállítóira is fókuszálunk. A cél elérése érdekében mintegy tíz százalékot tesz ki a költségvetésünkben a beszállítói programok megvalósítása. – Hol lehetnek sikeresek a magyar termékek? – A magyar élelmiszeripar a Közel-Keleten lehet sikeres, Oroszországba pedig Szerbián keresztül juthatnak el a hazai termékek. Szerbia ugyanis adómentesen szállít Oroszországba. Eközben a piaci visszajelzések szerint az összes határ menti régióban jelentős előny, hogy az üzletfelek magyarul is beszélnek, a kibővült EU-ban ezen a téren még bőven akad kiaknázatlan terület. – Hol tart a keleti piacok fel­tárása? – A Közel-Keleten az élelmiszer-ágazat lehet fontos. Itt azt tapasztaljuk, megnőtt az igény a magyarországi áruk iránt, ami a kereskedelmi forgalmon is meglátszik majd, ennek azonban nyilvánvalóan kifutási ideje is van. Tény, az orosz és az ukrán piacra nagyon nehéz betörni, a kisebb, külkereskedelemben nem jártas cégeknek egyedül nem is feltétlenül ajánlott. – Kivitelünk egyharmada Németországba áramlik. Milyen súlyt kap a külgazdasági hivatalban a legfőbb piacunk? – Németországra természetesen nagy hangsúlyt fektetünk, de nemcsak azért, mert a fő felvevőpiacunk, hanem azért is, mert számos nemzetközi vásárt ott tartanak. Piaci értelemben tehát ugródeszka Németország. – Maradva az exportnál: kell még segíteni a magyar gazdaság egyetlen sikerágazatát? – A HITA kiemelt feladata a hazai export fejlesztése. Igaz, hogy a GDP nagy részét az export adja, amely makrogazdasági oldalról pozitív, ugyanakkor az export döntő része jelenleg a multinacionális vállalatok tevékenységéből származik. Kitűzött célunk a hazai kkv-k exportrészesedésének növelése, külpiacra lépésük támogatása. – Van-e kiemelt iparterület a befektetésösztönzés terén? – A HITA ágazati felosztás szerint kezeli a felmerülő vállalati igényeket, munkánk során az adott ágazatban meglévő exportképes termékekre és szolgáltatásokra fordítunk nagy figyelmet. – Mint például? – Az autóipar és az elektronika egyértelműen ide tartozik, miután mindkét termelési szegmensnek jelentős hatása van a foglalkoztatásra, továbbá Magyarország üzleti megítélését is elősegíti egy-egy vállalat letelepedése. – Ezek szerint továbbra is kiemelt dotációban részesülnek a betelepülő világcégek? – Az itt letelepedni kívánó külföldi beruházásokat akkor támogatja Magyarország, ha megjelenésükkel úgy teremtenek új munkahelyeket, hogy közben más területeken nem szűnnek meg állások. Arra törekszünk, hogy a multinacionális cégek szerződésben is rögzítsék vállalásaikat. – Hány kiemelt projektet kezelnek, s milyen befektetési értékben? – Csaknem hatvan projektet kezelünk. Ezek befektetési összértéke várhatóan eléri a hétszázmillió eurót, és az autóipari beruházások nélkül a következő években mintegy 9500 új munkahelyet teremthetnek. Fontos megemlíteni, hogy a beszállítói láncon keresztül további addicionális állások jöhetnek létre. – Az ITD Hungary helyett, de annak nem utódjaként jött létre fél éve a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. Hogyan tudták kezelni az átmenetet? – Működésünk takarékosabb az ITDH-nál, ugyanakkor minden megyében megtalálhatók képviselőink, a külpiacokon pedig a külgazdasági diplomáciai vonalon dolgozó kollégákra is számítunk. Partnereink elsődlegesen az üzlettel foglalkoznak, s nem azzal, hogyan is hívják a szervezetet. Szajlai Csaba
Az eredeti újságoldal fényképe:

Kivárnak a Balkánon a magyar befektetők

Napi Gazdaság
2011.06.24.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Leszák Tamás
Jelentős lökést adhat Horvátország, illetve a többi balkáni ország csatlakozási folyamatának előrehaladása a térség és Magyarország gazdasági kapcsolatainak. A hozzánk irányuló tőkekivitel nem jelentős, az áruforgalomban folyamatos a magyar aktívum.
A balkáni országokkal folytatott kétoldalú áruforgalmat magyar aktívum jellemzi - tudtuk meg a Nemzeti Külgazdasági Hivataltól (HITA). Horvátországba évente több mint 1100 magyar cég visz árut, 400 pedig onnan importál; a magyar import tavaly 40 százalékkal bővült, a két ország közötti kereskedelmi forgalom pedig 6,5 százalékkal nőtt. A horvátországi befektetések elsősorban a kereskedelmet, idegenforgalmat és szolgáltatást érintik, speciális terület a magyarok ingatlanvásárlása. A legjelentősebb befektetések a a Molhoz, az OTP-hez, a Trigránithoz és a Dunapackhoz kötődnek, de a Zalakerámia, a Fornetti, a Duna-Dráva Cement, illetve a Dalmácia Holiday is jelen van. A horvát tőke magyarországi akvizíciói nem jelentősek. A HITA szerint a magyar cégek számára egyre több problémát okoz Horvátországban a körbetartozások emelkedése, illetve a fogyasztás csökkenése. A befektetők most kivárnak, az ország csatlakozásával talán enyhül a külföldi tőkével szembeni erős (főleg helyi szintű) ellenállás. Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 20., az importban pedig a 31. helyen áll. A kétoldalú áruforgalom 2006 és 2008 között közel 180 százalékkal nőtt, 2008-ban meghaladta az 1,2 milliárd eurót. Két éve, a válság hatására az oda irányuló magyar export értéke 33,7, az onnan származó import pedig 5,3 százalékkal csökkent. Szerbiában jelen van az OTP, a Moll, a Betonút Zrt., a Masterplast Group Zrt., a Conti Tech Rubber Industrial és a Fornetti is, emellett a HITA becslése szerint több mint négyszáz szerb-magyar vegyesvállalat működik az országban. A Magyarországra irányuló szerb tőkekivitel elhanyagolható mértékű, miközben ott jelenleg is több potenciális magyar befektetésről folynak előrehaladott tárgyalások, elsősorban az idegenforgalom, a fürdőturizmus területén. A magyar vállalkozók jó üzleti potenciált látnak a környezetvédelmi és energetikai beruházásokban is, a FIAT szerb befektetése pedig az autóiparban nyit lehetőségeket. Kiemelt helyen szerepel a magyar tőkeexport célországai között Montenegró, a válság előtt dinamikusan nőtt az országba irányuló magyar tőkekihelyezés (OTP, Magyar Telekom). A lendület 2009-ben megtört, de Magyarország továbbra is a legnagyobb külföldi befektető a kis balkáni országban. Az OTP-tulajdonú CKB Montenegro az ország legnagyobb bankja, a Magyar Telekom a Crnogorski Telecomban, a Hunguest Hotels pedig egy tengerparti szállodával van jelen. A montenegrói kormány idén több állami kikötőt, szállítmányozási és hajózási vállalatot adna el, de a HITA szerint a magyar befektetők számára a turizmusban is további lehetőségek rejlenek. A Macedóniába irányuló magyar export 2010 és 2011 februárja között 10 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az innen jövő magyar import ezalatt 90 százalékkal nőtt, elsősorban a feldolgozott termékek és az élelmiszerek - zöldségfélék -területén. Macedóniában a Makedonski Telekomunikacii akvizíciójával a Magyar Telekom lett az egyik legnagyobb beruházó. A helyi jegybank adatai szerint Magyarország közvetlen működőtőke-befektetéseinek (FDI) értéke 1997 és 2009 között 388 millió eurót tett ki (a számításbeli különbségek miatt ez eltér az MNB adatától), ezzel - Hollandia és Szlovénia után - a befektetői rangsorban a harmadik. Az elmúlt években a magyar kkv-k befektetései is megkezdődtek Macedóniában, néhány százezer és 1,5 millió euró közötti értékben. LESZÁK TAMÁS Martonyi János külügyminiszter a hét elején támogatóan nyilatkozott arról, hogy az Európai Bizottság (EB)előbbre hozná a nyugat-balkáni országok - Macedónia, Montenegró és Szerbia - értékelését, így már októberben véleményt nyilváníthat csatlakozásukról. (Az egyes országok uniós közeledése különböző fázisban van: Montenegró már tagjelölt, így számára már kitűzhetik a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját - emlékeztetett az MTI -, Szerbia jó esetben tagjelöltté válhat, Macedónia esetében viszont előbb az országot e néven el nem ismerő Görögországgal kell dűlőre jutni a névhasználatot illetően - az álláspontok már állítólag közel vannak egymáshoz.) Horvátország már sokkal előbbre tart, esetében Martonyi jó esélyt lát arra, hogy még a magyar EU-elnökség idején, azaz június végéig lezárulnak a csatlakozási tárgyalások.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Kárpátok Logisztikai Kongresszus

loginfo.hu
2011.06.22.
Online / Online média
Magyarország
Győr-Gönyű OKK Konténerterminál nyilvános pályázata Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bérleti és földhasználati jogot biztosít a gönyűi 098/2 hrsz-ú, 106 ha 5035 m2 térmértékű ingatlan 1 és 2 jelű, összesen 5 ha 2235 m2 nagyságú területrészére.
A területrészeken konténerterminál létesíthető és működtethető konténeres áru szállításához kapcsolódó kikötői szolgáltatások biztosítására. A pályázati ajánlatot 1 eredeti [...]

SZERZŐI FELHÍVÁS LOGISZTIKAI ÉVKÖNYV 2012 A Magyar Logisztikai Egyesület az elmúlt évek hagyományainak megfelelően ebben az évben is (immár 17. alkalommal) kiadja a hazai tudományos és gyakorlati eredményeket bemutató logisztikai évkönyvét. Várjuk azoknak a gyakorló szakembereknek és tudományos kutatóknak a jelentkezését, akik a logisztika területén elért tudományos eredményeiket, gyakorlati megvalósításaikat kívánják bemutatni. Jelentkezni az alábbi [...]

“ÁZSIA EURÓPA FELÉ TART– Magyarország geopolitikai előnyeinek kiaknázási lehetőségei” 2011. május 10. – Vidékfejlesztési Minisztérium Színházterme,  Budapest A konferencia célja a magyar-ázsiai (kiemelten indiai) gazdasági kapcsolatok bemutatása, élénkítése segítve a hazai vállalkozások ázsiai piacszerzését, az export termékcsoport bővítését. A szakmai dialógus lehetőséget ad mind a hazai mind az ázsiai partnerek számára kapcsolatépítésre, információszerzésre, egyedi szakmai [...]

SUSAN (Sub-Saharan Business Network) Afrikai Regionális Üzleti Hálózat Ez év őszétől a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a Dél-Afrikai Magyar Nagykövetség külgazdasági irodájában a térség iránt érdeklődő, elsősorban a kis és középvállalatokat megcélzó üzleti hálózat beindítását tervezi. A tagság ingyenes, a tagok folyamatosan meghívót kapnak a Hálózat üzleti eseményeire. Folyamatosan küldhetnek, és kapnak üzleti ajánlatokat, ajánlatkéréseket. [...]

Gáspár Tibor A TERVEZÉSTŐL A MŰVELETEKIG: A katonai logisztika A LOGISZTIKA JÖVŐJE – A JÖVŐ LOGISZTIKÁJA AZ ANYAGI-TECHNIKAI BIZTOSITÁS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE HOZZÁSZÓLÁS „AZ INTEGRÁLT LOGISZTIKAI RENDSZER SZER-VEZETEI ÉS MUNKAFOLYAMATAI” CÍMŰ CIKKHEZ. (A cikk megjelent a Katonai Logisztika 2009/2. on-line számában.) A FEGYVER ÉS LŐSZERBIZTOSÍTÁS HAZAI TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB TANULSÁGAI 60 ÉV A FEGYVERZETTECHNIKAI SZOLGÁLAT ÉLETÉBEN [...]

Szaúd-Arábia stabil gazdasági partner

elemzeskozpont.hu
2011.06.21.
Online / Online média
Magyarország
Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára gazdagnak és sokrétűnek nevezte az MTI-nek a hétfőn záródó, háromnapos találkozót, amely egy hosszabb, 2005 óta tartó "szünetet" tört meg. A találkozó is tükrözi, hogy az új kormány prioritásként kezeli az arab térséget, és ezen belül Magyarország stabil partnerét, Szaúd-Arábiát - mutatott rá.
A delegációt a szaúdi kereskedelmi és ipari minisztérium miniszterhelyettese hívta meg, részt vett benne többek között Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Lengyel László, az Eximbank igazgatója, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal stratégiai igazgatója, elkísérte őket egy 15 fős üzletember csoport is.
Becsey Zsolt a hivatalos látogatáson találkozott a szaúdi gazdasági miniszterrel, a külügyminisztérium, a  pénzügyminisztérium, valamint a vízügyi és energiaügyi minisztérium államtitkárával, illetve az állami turisztikai és történelmi örökséggel foglalkozó kormányhivatal elnökével.
Az államtitkár megbeszélést folytatott a SABIC ipari termelési holding, egy több tízmilliárdos árbevételű gigavállalat elnökével, az állami királyi kutatási és technológiai központ vezetőjével, a legnagyobb élelmiszeripari vállalat elnökével, és a Kingdom Holding vezetőjével is. Alwaleed Bin Talal Bin Abdulaziz Alsaud herceg az egyik tulajdonosa a Four Season hotelláncnak, így a budapesti Gresham hotelnek is.

Becsey Zsolt reményei szerint egy-két hónapon belül gazdasági vegyes bizottságok, illetve albizottságok segíthetik a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztését. Az egyes területek albizottságai is munkába lendülnek a közeljövőben, így a pénzügyi együttműködést, a befektetési kérdéseket, a mezőgazdasági, a tudományos együttműködés fejlesztését segítik elő. A két fél szándéka szerint társelnökök kinevezésével megkezdi munkáját egy közös üzletemberi tanács is, amely információkkal, szemináriumokkal, üzletemberek küldésével fejleszti a kapcsolatokat.

A szaúdi fél felvetette a beruházásvédelem és a kettős adóztatás elkerülésének kérdését, ezek a szerződések Becsey Zsolt szerint néhány hónapon belül megszülethetnek.
A konkrét együttműködési területek áttekintésekor a szaúdi fél felvetette, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom gyakorlatilag magyar exportból áll. A tárgyaláson az államtitkár jelezte, hogy Magyarország nyitott - az uniós viszonyrendszeri kereteken belül - a szaúdi termékek előtt, és felhívta a figyelmet a magyar logisztikai lehetőségekre.
Tárgyalásokat folytattak annak lehetőségéről is, hogy Magyarországról jelentősebb mennyiségű, elsősorban feldolgozott élelmiszer kerüljön az arab országba. Ehhez keressük a megfelelő  jogi formákat - tette hozzá.
Egy másik stratégiai együttműködés lehet a pénzügyi terület, ahol elindulnak a tárgyalások annak érdekében, hogy növeljék a  szaúdi befektetéseket Magyarországon. Nagy az érdeklődés a különleges turisztikai, kulturális célú beruházások iránt, és bár az államtitkár konkrét projekteket nem említett, úgy fogalmazott: vélhetően nem a Gresham Palota marad az egyetlen ilyen irányú szaúdi befektetés.

(elemzeskozpont.hu, MTI)

Becsey: Szaúd-Arábia stabil gazdasági partner Magyarország számára

galamus.hu
2011.06.20.
Online / Online média
Magyarország
MTI 2011. június 20., hétfő 21:15

A Szaúd-Arábia és Magyarország közötti politikai, stratégiai kapcsolatok erősítéséről, valamint egyebek között mezőgazdasági, pénzügyi, ingatlanfejlesztési, turisztikai együttműködési lehetőségekről tárgyalt Szaúd-Arábiában a Becsey Zsolt államtitkár vezette kormánydelegáció és üzletember csoport.

Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára gazdagnak és sokrétűnek nevezte az MTI-nek a hétfőn záródó, háromnapos találkozót, amely egy hosszabb, 2005 óta tartó "szünetet" tört meg. A találkozó is tükrözi, hogy az új kormány prioritásként kezeli az arab térséget, és ezen belül Magyarország stabil partnerét, Szaúd-Arábiát - mutatott rá.

A delegációt a szaúdi kereskedelmi és ipari minisztérium miniszterhelyettese hívta meg, részt vett benne többek között Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Lengyel László, az Eximbank igazgatója, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal stratégiai igazgatója, elkísérte őket egy 15 fős üzletember csoport is.

Becsey Zsolt a hivatalos látogatáson találkozott a szaúdi gazdasági miniszterrel, a külügyminisztérium, a  pénzügyminisztérium, valamint a vízügyi és energiaügyi minisztérium államtitkárával, illetve az állami turisztikai és történelmi örökséggel foglalkozó kormányhivatal elnökével.

Az államtitkár megbeszélést folytatott a SABIC ipari termelési holding, egy több tízmilliárdos árbevételű gigavállalat elnökével, az állami királyi kutatási és technológiai központ vezetőjével, a legnagyobb élelmiszeripari vállalat elnökével, és a Kingdom Holding vezetőjével is. Alwaleed Bin Talal Bin Abdulaziz Alsaud herceg az egyik tulajdonosa a Four Season hotelláncnak, így a budapesti Gresham hotelnek is.

Becsey Zsolt reményei szerint egy-két hónapon belül gazdasági vegyes bizottságok, illetve albizottságok segíthetik a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztését. Az egyes területek albizottságai is munkába lendülnek a közeljövőben, így a pénzügyi együttműködést, a befektetési kérdéseket, a mezőgazdasági, a tudományos együttműködés fejlesztését segítik elő. A két fél szándéka szerint társelnökök kinevezésével megkezdi munkáját egy közös üzletemberi tanács is, amely információkkal, szemináriumokkal, üzletemberek küldésével fejleszti a kapcsolatokat.

A szaúdi fél felvetette a beruházásvédelem és a kettős adóztatás elkerülésének kérdését, ezek a szerződések Becsey Zsolt szerint néhány hónapon belül megszülethetnek.

A konkrét együttműködési területek áttekintésekor a szaúdi fél felvetette, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom gyakorlatilag magyar exportból áll. A tárgyaláson az államtitkár jelezte, hogy Magyarország nyitott - az uniós viszonyrendszeri kereteken belül - a szaúdi termékek előtt, és felhívta a figyelmet a magyar logisztikai lehetőségekre.

Tárgyalásokat folytattak annak lehetőségéről is, hogy Magyarországról jelentősebb mennyiségű, elsősorban feldolgozott élelmiszer kerüljön az arab országba. Ehhez keressük a megfelelő  jogi formákat - tette hozzá.

Egy másik stratégiai együttműködés lehet a pénzügyi terület, ahol elindulnak a tárgyalások annak érdekében, hogy növeljék a  szaúdi befektetéseket Magyarországon. Nagy az érdeklődés a különleges turisztikai, kulturális célú beruházások iránt, és bár az államtitkár konkrét projekteket nem említett, úgy fogalmazott: vélhetően nem a Gresham Palota marad az egyetlen ilyen irányú szaúdi befektetés.

Napelem- és citromsavgyár: jöhetnek a kínai befektetők

Magyar Nemzet
2011.06.18.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Hajdú Péter
Kitüntetett szerepet szán hazánknak Kína az Európai Unió meghódításában, hiszen a régió egyik kiemelt partnereként tartanak bennünket számon. A már itt lévő világcégek mellett újabb jelentős beruházásokra készülnek a távol-keleti ország vállalkozásai, s ezek megvalósulását elősegítheti a jövő heti kormányfői látogatás.
HAJDÚ PÉTER Kína fontos szerepet szán hazánknak - ez derült ki a kínai kereskedelmi minisztérium főosztályvezető- helyettesének szavaiból, aki Pekingben - a kínai miniszterelnök európai látogatását beharangozó tájékoztatón - azt mondta: Kína egyik legfontosabb régióbeli kereskedelmi partnere Magyarország. Az üzletemberek jó terepnek tartják hazánkat, jelzi ezt, hogy jelenleg többféle befektetésről zajlanak tárgyalások. Két beruházás esedékes a közeljövőben: hazánkból kívánja citromsavval ellátni Európát a China BBCA Group Co., s kínai partnerrel napelemüzem létesítését tervezi Berettyóújfaluban az Orient Solar Kft. A Financial Times egyik internetes jegyzetírója szerint Magyarországnak nagy siker, hogy a kínai miniszterelnök Budapestre is ellátogat. Kína egyik legfontosabb régióbeli kereskedelmi partnere Magyarország - jelentette ki Vang Csö-ming, a kínai kereskedelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese Pekingben, a kínai miniszterelnök európai látogatását beharangozó sajtótájékoztatón. Jól jelzi ezt, hogy a kelet-közép-európai országok számára rendezett térségi fórum Ven Csia-pao (Wen Jiabao) magyarországi látogatásán lesz esedékes, illetve hogy tavaly 28 százalékkal emelkedett a két ország közötti kereskedelmi forgalom, s elérte a 8,72 milliárd dollárt. A már itt lévő Bank of China, Hisense, TCL, Skyworth, Xoceco, Lenovo, Huawei, ZTE, valamint a Wanhua vegyipari óriás mellett egyre több reménybeli befektető jelent meg a láthatáron. Ezt a vélekedést igazolta Rácz Gábor, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, aki elmondta: - A kínai befektetők érdeklődése jelentősen megnőtt az utóbbi időben hazánk iránt, a legkülönbözőbb területeken biztató tárgyalások folynak, de a részletek a befektetők kérésére nem nyilvánosak. Egy minapi, az Országgyűlésben elhangzott kérdésre adott válaszból az is kiderült, két beruházás elindítása esedékes a közeljövőben: Magyarországról akarja Európát ellátni citromsavval a China BBCA Group Co. - tudtuk meg Pókász Endrétől, a szolnoki önkormányzat sajtószóvivőjétől. A cég Szolnok ipari parkjában 18 milliárd forintos beruházással szeretnék felépíteni az üzemet, amelyhez a kínai fél a technológiát adná, a szolnokiak pedig a telephelyet és a munkaerőt. A tervezett vegyes vállalatban az ázsiaiak 35, a város 45, egy harmadik beruházó pedig 20 százalékkal részesedne. A fejlesztés jelenleg arra vár, hogy eldőljön, megkapja-e a kiemelt állami beruházás címet és az azzal járó kedvezményeket. Siker esetén már a jövő év elején gőzerővel elkezdődhet az építkezés, amely a környék építési vállalkozásainak is komoly bevételt jelenthet. De az alapanyag-szállítók is jól járhatnak: a gyártáshoz szükséges 120 ezer tonna kukoricát a környékről szereznék be, s a közelben lévő kénsavgyártó is beszállítóként jelenhet meg. Az üzem beindulásával közvetlenül, illetve a beszállítókon keresztül 800-1000 ember kaphat munkát. Kínai partnerrel napelemüzem létesítését tervezi Berettyóújfaluban az Orient Solar Kft. A Népszabadság szerint a közelmúltban megvásárolt 8,5 hektáros leendő telephelyet a napokban látogatta meg a kínai partner, aki a jövő héten esedékes kínai-magyar kormányfői találkozón is részt vesz majd. Az ország egyik legelmaradottabb régiójába tervezett beruházáshoz a fejlesztők állami támogatásra számítanak. Siker esetén a nyolcmillió dolláros beruházás eredményeként még az idén nyolcszázan kaphatnak munkát az új üzemben.

Tárgyalásokat folytat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kínai beruházókkal

forrasradio.hu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország
Két beruházás kapcsán folytat tárgyalásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kínai beruházókkal. A milliárdos beruházások több ezer munkahelyet teremthetnek az ország keleti, tőkével kevésbé ellátott régiójában.
Így, egyedi kormánydöntés alapján kaphatnának kiemelt állami támogatást azok a kínai és magyar befektetők, akik Berettyóújfaluban egy 10,5 millió eurós (közel 3 milliárd forint) napelem-gyárat hoznának létre. Emellett a Szolnokra tervezett, 18 milliárd foritba kerülő citromsavgyár szintén állami támogatással valósulhatna meg. Mindkét üzem kínai beruházói az állam válaszát várják. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal közölte, hogy a kínai befektetők érdeklődése hazánk iránt jelentősen megnőtt. Jelenleg huszonkilenc – nem csak kínai – befektetővel tárgyalnak, amelyek egyedi kormánydöntés alapján kaphatnak támogatást.

Kis pénzből meghódítani Afrikát

kitekinto.hu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország
Schmitt Pál köztársasági elnök ünnepélyes nyitóbeszédében a magyar EU-elnökség „legnagyobb szabású rendezvényének” nevezte az EU és az AKCS-országok budapesti Közös Parlamenti Közgyűlését, ennek ellenére a médiában alig lehetett hallani az eseményről. Hogyan oldható fel ez a paradoxon?
Kattintson és nézzen szét Szenegálban!

Egy nemzetközi csúcs jelentőségét nehéz kívülről megítélni, de az igaz, hogy az évente kétszer megrendezett Közös Parlamenti Közgyűlés ( Joint Parliamentary Assembly, JPA ) egy jó értelemben vett utazócirkusz: az Európa Parlamenti képviselők közösen a három – afrikai, csendes-óceáni és karibi – régió parlamenti képviselőivel félévente adott koreográfiával és szereplőkkel valahol összegyűlnek tanácskozni. Mégis, a mi szempontunkból ez egy fontos esemény volt, amit az is jelzett, hogy a köztársasági elnök nyitotta meg. Négyszáz delegált érkezett Budapestre, amit az EU-elnökségnek köszönhetünk – 14 és fél éven belül nem valószínű, hogy egy Európán kívüli területeket is érintő, nagyszabású konferencia még egyszer Magyarországot válassza helyszínéül.

Viszont azt látni kell, hogy a JPA rendezésében nincs valódi kormányzati részvételi lehetőség az EU-elnökségi szerepkörön kívül. Ráadásul nagyon kevés a kapcsolódási pont lehetősége, így kérdés, hogy mennyiben lehet majd a csúcsot bármilyen afrikai tevékenységünkkel összekötni. Rengeteg személyes kapcsolatot sikerült ugyan kialakítani, de az észak-afrikai tavaszból világosan látjuk, hogy ezek a személyek folyamatosan cserélődhetnek – emiatt könnyen lehet, hogy egy következő rendezvény alkalmából teljesen újra kell majd gombolni a kabátot.

Egy sor deklarációt elfogadtak a képviselők, többek között a segélyek hatékonyságának kérdéséről, az AIDS elleni küzdelemről, a vízszennyezés megállításáról, az észak-afrikai forradalmakról és az elefántcsontparti helyzetről. Van ezeknek bármi jelentőségük?

Kattintson és szafarizzon velünk Afrikában!

Hasonlóan minden más nagy nemzetközi tanácskozáshoz, a budapesti JPA esetében is csak az utókor fogja tudni megmondani, hogy milyen eredményei születtek. Az aktuálpolitikai állásfoglalásokon túl valóban egészen apró témakörök is terítékre kerültek , a lényeg viszont mégiscsak az volt, hogy a küldöttekkel személyesen lehetett találkozni és eszmét cserélni. Ráadásul rengeteg kisebb kapcsolódó rendezvény (fotókiállítás, koncertek, NGO-találkozó) segítette a kapcsolatépítést. Az egyik workshopot mi – az Afrika Holding és az Afrikai-Magyar Egyesület – szerveztük, ezen olyan innovációs lehetőségeket mutattunk be, amiknek az érintett régiók lakosai hasznát vehetik. Izgalmas lehetőségeket jelentett az úgynevezett lunch debate rendszere is: a szerény ebédek alatt a protokolláris központi üléseknél jóval aktívabban lehetett megvitatni a fogyatékkal élők megnyilvánulási lehetőségeitől kezdve egészen az afrikai nők helyzetén át az AIDS elleni küzdelemig a legspeciálisabb témákat.

A JPA farvizén egy Afrika-csúcsot is összehoztak, amire még Olusegun Obasanjo volt nigériai elnököt is sikerült elcsalniuk. Mi volt a céljuk az épp Magyarországon tartózkodó afrikai parlamenti képviselők megszólításával, mennyiben volt ez a JPA-nál jobb lehetőség gazdasági kapcsolatok kialakítására?

Szerencsére elég sok érdeklődő volt, ami részben annak volt köszönhető, hogy már a JPA alatti workshopon bemutattuk a csúcsot, készült egy kiadvány is erről. A workshop napján még egy Afrika Ünnepe nevű fesztivált is szerveztünk a Gödörben a Magyar Afrika Platformmal és tagszervezeteivel, valamint más afrikai szervezetekkel közösen, amire a JPA résztvevői közül is eljöttek páran. Ami az Africa Summit -ot illeti, az igazi jelentőségét abban lehet megfogni, hogy az utóbbi évtizedek első olyan gazdasági jellegű rendezvénye volt, amin a kormányzat ilyen magas szinten képviseltette magát. A megnyitóra eljött a kormányzat külügyi, külgazdasági és mezőgazdasági vezetésének több tagja, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal ( HITA ) elnökasszonya és a Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet ( FAO) főtitkárhelyettes  asszonya is.

Balról jobbra: Balogh Sándor (AHU, Afrika Holding), Olusegun Obasanjo , Szatmári Péter (rektorhelyettes, ZsKF), Fernanda Guerrieri (főtitkár-helyettes, FAO), Horváth Zsolt (nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, VM), Becsey Zsolt (külgazdasági államtitkár, NGM), Dobos Erzsébet (elnök, HITA)

A csúcs természetesen rengeteg tanulsággal szolgált. Azt már a helyszínen láttuk, hogy a témákat legközelebb sokkal jobban el kell választani egymástól, és sokkal több időt kell szánni a kötetlen eszmecsere lehetőségére, mert a gazdasági élet szereplőinek egyébként nincs igazán találkozási lehetőségük. Mindenesetre víz, élelmiszer, energia, befektetések témakörben, ilyen koncentrációban Magyarországon még nem volt Afrikával kapcsolatos rendezvény. És ami szintén nem elhanyagolható tény: most először kaptak lehetőséget az egyetemi kutatói és a vállalkozói réteg képviselői, hogy termékeiket, a magyar innovációkat bemutassák.

Milyen innovációkra kell gondolni?

Van például egy alginit nevű kőzet , ami óriási mennyiségben található meg a Balaton-felvidéken. Az alginit teljesen természetes szerves anyag, ami nagy mértékben növeli a különböző növények és a talaj vízmegtartó képességét. Másik példa: az Organica Water víztisztító rendszereket forgalmaz – erre egyre nagyobb igény van, én magam vittem ki a projekt ötleteit egy-két afrikai országba, ahol azt nagyon jól fogadták.

A konferencia lényege egyébként a címében („ Challenges and Responses ”) is kifejeződik: azt kívánjuk bemutatni, hogy nekünk, magyaroknak milyen megoldási elképzeléseink vannak a mezőgazdaság, az energetika, vagy éppen az élelmiszer területén. Nyilván nem tudunk a – most már Dél-Afrikát is a soraiban tudó – BRICS-országokkal versenyezni, ez nem a mi szintünk, de a szellemi exportunkkal igenis érhetünk el sikereket Afrikában.

Az állam válaszára várnak a kínai beruházók

Népszabadság
2011.06.17.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Ábrahám Ambrus–Kácsor Zsolt Írásos válaszban közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az egyik országgyűlési képviselővel, hol tart a kormány a magyar–kínai kapcsolatok építésében.
A válaszban két konkrét beruházást is megnevezett a tárca, melyekről előrehaladott tárgyalást folytatnak a felek. Mindkét gyár az ország keleti, vagyis tőkével kevésbé ellátott régió jában valósulna meg. A sajtóban anno már megjelent a gyáralapítások híre, most utánajártunk, pontosan mit is terveznek a befektetők, és hol tartanak a beruházások. Az ügynek súlyt ad, hogy a jövő hét második felében Magyarországra látogat Wen Jiabao kínai miniszterelnök. Egyedi kormánydöntés alapján számíthat az állam kiemelt támogatására az a napelemgyár, amelyet 10,5 millió eurós beruházás keretében kínai és magyar befektetők terveznek a Hajdú- Bihar megyei Berettyóújfaluban, amely az egyik leghátrányosabb helyzetű, magas munkanélküliséggel sújtott kistérségben található. Az még kérdés, hogy a magyar állam milyen formában ad támogatást a gyár megvalósításához. Az adókedvezmény és a képzési támogatás is szóba jöhet. Jelenleg a kormányzat több más kínai beruházásról is tárgyal. – A kínai befektetők érdeklődése Magyarország iránt a közelmúltban megnövekedett – tájékoztatták lapunkat a Nemzeti Külgazdasági Hivatalból, a részletek említése nélkül. Azt ugyanakkor megtudtuk: a kormány jelenleg 29 (nem csak kínai) befektetővel tárgyal az egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatási rendszerben, az általuk tervezett beruházások összesített volumene elérheti a 700 milliárdot, s ha mind megvalósul, 9600 új munkahely jöhet létre. A beruházások jellemzően feldolgozóipari, szolgáltató jellegű, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységeket képviselnek. A Biharban befektetők Orient Solar Kft. néven projekcéget hoztak létre, amelynek ügyvezető igazgatója, Galló Ferenc érdeklődésünkre azt mondta: az elmúlt hónapokban egy 8,5 hektáros területet vásároltak egy ipartelepen, ahol az idén megépülhet a több mint 14 ezer négyzetméteres gyártócsarnok a kiszolgáló létesítményekkel. A gyártósoron 730 betanított munkást alkalmaznak majd, de az összlétszám elérheti a 800 főt. A logisztikai központként is működő üzemben évi 200 megawatt teljesítményű napelemet állítanak elő kínai alapanyagból, s mivel a helyben hozzáadott érték meghaladja az ötven százalékot, ezek magyar terméknek minősülnek majd. S hogy miért éppen Berettyóújfaluba kerül a napelemgyár? Az Orient Solar Kft. ügyvezetője szerint ez a saját üzleti kapcsolatainak köszönhető: a kisvárosban több mint tíz éve működtet egy pályázati tanácsadással foglalkozó céget, így számos kínai üzletemberrel volt alkalma tárgyalni. A kínai partner a Micoe, egyik vezetője a héten megtekintette a leendő berettyóújfalui telephelyet, s részt vesz majd a magyar és a kínai kormányfő június végére tervezett budapesti találkozóján is. Úgy tudjuk, kedvező tapasztalatokkal távoztak a közelmúltban Magyarországról egy másik kínai beruházás „jelöltjei” is. Élénk előkészületek folynak a szolnoki citromsavgyárral kapcsolatban, az elmúlt hetekben a helyszínre látogattak a China BBCA Group Co. képviselői. (A citromsavat elsősorban az élelmiszeriparban ízesítőanyagként, adalékanyagként alkalmazzák.) A tét nem kicsi, hiszen a zöldmezős projekt keretében mintegy 90 millió dollárért, azaz megközelítőleg 18 milliárd forintért építenék fel az üzemet. Ezt azonban kiemelt állami projekt keretében tartja kivitelezhetőnek a város, főleg hogy a kínai cég mindössze hat hónapos határidőt határozott meg arra, hogy a magyar kormány támogatja- e az elképzelést. Szalay Ferenc, a város polgármestere lapunkat úgy tájékoztatta: ahhoz, hogy ezt a státuszt elnyerjék, élénk és folyamatos tárgyalásokat folytatnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a vidékfejlesztési tárcával és a Miniszterelnöki Hivatallal is. Mint megjegyezte, komoly esély van arra, hogy a kiemelt állami beruházás címet el tudják nyerni, ez reményei szerint nyár közepére megszülethet. Hozzátette: bár végleges döntés még nincs, így a beruházás sem vehető biztosra, ám az ügyvédek már dolgoznak a projektet lebonyolító cég alapításán. (Ennek alapja a felek között márciusban megkötött szándéknyilatkozat.) Ebben a kínai félnek 35 százalékos, a városnak 45, míg egy harmadik félnek 20 százalékos tulajdonrésze lenne. Hogy ez utóbbi „szelet” kinek a kezében lesz, azt nem árulta el, mint fogalmazott, nincs mit rejtegetni, de „ez még nem nyilvános”. A szolnoki cukorgyár elvesztéséből fakadó nehézségeket, ha csak a betelepülők számát vesszük, akkor sikerült orvosolni, hiszen azóta 4-5 vállalat is érkezett a megyeszékhelyre. A gondot az jelenti, hogy a válság miatt ezeknek a vállalatoknak a termelése futott fel 100 százalékra. Így a citromsavgyár mindenképpen további nagy előrelépést jelentene a város számára – bizakodnak a helyiek –, már csak azért is, mert ha valóban megépülne, akkor csaknem 400 új munkahelyet teremtene. Az üzem az agráriumból élőknek jelentene nagy esélyt: a tervezett évi 60 ezer tonnás termeléshez csaknem 120 ezer tonna kukoricát kellene fölvásárolni mintegy 20 ezer hektárról. Már nem feltételes módban lehet beszélni az egyik legnagyobb hazai kínai beruházásként a Wanhua-csoport BorsodChem (BC) fölötti, év elejei irányításszerzéséről. Wolfgang Büchele, a BC vezérigazgatója a Népszabadságnak hangsúlyozta, hogy a szakértők most a BC további technológiai fejlesztésén dolgoznak, szeretnék hatékonyabbá tenni a vállalatot. Ennek érdekében a képzésre és a munkaerő-fejlesztésre a korábbiaknál is nagyobb forrást szánnak. A legnagyobb fejlemény azonban a BC új TDI-üzemének a beindítása lesz. Jelenleg próbaüzem zajlik, amely révén a vállalat kapacitása – amennyiben a piac igényli – több mint kétszeresére, 200 kilotonnára is növelhető lesz. Gyűjtésünk és számításaink szerint – a nyilvánosságra került adatok alapján – a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbánkabinet együttesen, egyedi kormánydöntés alapján csaknem 86 milliárd forinttal támogatta a kiemeltté nyilvánított hazai beruházásokat. Ennek összetétele ugyanakkor igen komoly „vízfejűségről” tanúskodik. A gépipar, azon belül is az autóipar és az ahhoz kapcsolódó cégek vitték el a szubvenciók döntő részét. Ha csak a három hazai autógyár támogatásának összegét vesszük, akkor rájuk a teljes tétel csaknem 45 százaléka jutott. Amennyiben az autóipar „holdudvarát” is idevesszük, tehát a gumigyárakat vagy a legnagyobb ágazati beszállítók között számon tartott Bosch-csoport beruházásait is, már a megítélt támogatások közel 80 százalékánál járunk. Mindezek közül a két legnagyobb a Hankook és a Mercedes gyára volt: előbbi letelepedését 25, míg utóbbiét 22 milliárd forinttal támogatta az állam.
Az eredeti újságoldal fényképe:

FECSEGŐ » Blog Archive » Közel tízezer állás jöhet létre az ...

fecsego.eu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország / Csongrád megye
Egy citromsav- és egy napelemgyártó üzem létesítésének állami támogatásáról szóló döntésre vár két kínai cég – írja a Népszabadság, amely szerint összesen huszonkilenc befektetővel tárgyalnak a kormány illetékesei az egyedi kormánydöntés alapján adható támogatásról, a beruházások összértéke meghaladja a 700 milliárd forintot.

Egyedi kormánydöntés alapján számíthatnak kiemelt állami támogatásra azok a kínai és magyar befektetők, akik Berettyóújfaluban hoznának létre 10,5 millió eurós (közel 3 milliárd forint) beruházással egy napelemgyárat. Szintén állami támogatással valósulhat meg a kínai befektetők által Szolnokra tervezett citromsavgyár, amely 18 milliárd forintba kerülne – derül ki a pénteki Népszabadságból. A beruházók az állam válaszára várnak.

Azt még nem tudni, hogy a napelemgyár milyen állami támogatás kap, szóba jöhet az adókedvezmény és a képzési támogatás is. A szolnoki beruházásról Szalay Ferenc, a város polgármestere pedig azt mondta, komoly esély van arra, hogy a kiemelt állami beruházás címet megkapja a projekt, ez a városvezető szerint a nyár közepéig megtörténhet. Az idő sürget, mert a szolnoki gyárépítést tervező kínai beruházó hat hónapos határidőt határozott meg arra, hogy a magyar kormány támogatja-e az elképzelést – derül ki a cikkből.

A lap érdeklődésére a Nemzeti Külgazdasági Hivatal részletek említése nélkül közölte: a kínai befektetők érdeklődése Magyarország irán megnövekedett. A szervezet egyúttal tájékoztatott arról is, hogy jelenleg huszonkilenc – nem csak kínai – befektetővel tárgyalnak, amelyek egyedi kormánydüntés alapján kaphatnak támogatást. Ha valamennyi beruházás megvalósul, akkor azok összesen 700 milliárd forintos befektetést és 9600 új munkahelyet jelentenének.

forrás:origo



Kínai milliárdos beruházások valósulhatnak meg hazánkban

hvg.hu
2011.06.17.
Online / Online média
Magyarország
2011. június 17., péntek, 07:51 • Utolsó frissítés: 47 perce
Szerző: hvg.hu

Két beruházásról folytat tárgyalásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kínai beruházókkal – írta pénteki számában a Népszabadság. A citromsav- és egy napelemgyártó üzem, illetve további milliárdos beruházások több ezer munkahelyet teremthetnek az ország keleti, tőkével kevésbé ellátott régiójában.

Összesen huszonkilenc befektetővel tárgyalnak a kormány illetékesei az egyedi kormánydöntés alapján adható támogatásról, a beruházások összértéke meghaladja a 700 milliárd forintot.

Így, egyedi kormánydöntés alapján kaphatnának kiemelt állami támogatást azok a kínai és magyar befektetők, akik Berettyóújfaluban egy 10,5 millió eurós (közel 3 milliárd forint) napelem-gyárat hoznának létre. Emellett a Szolnokra tervezett, 18 milliárd foritba kerülő citromsavgyár szintén állami támogatással valósulhatna meg. Mindkét üzem kínai beruházói az állam válaszát várják.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a Népszabadsággal azt közölte, hogy a kínai befektetők érdeklődése hazánk iránt jelentősen megnőtt. Jelenleg huszonkilenc - nem csak kínai - befektetővel tárgyalnak, amelyek egyedi kormánydöntés alapján kaphatnak támogatást. Ha valamennyi beruházás megvalósul, akkor azok összesen 700 milliárd forintos befektetést és 9600 új munkahelyet jelentenének.

Bővíti tevékenységét a DHL Budapest Support Center

noplaza.hu
2011.06.10.
Online / Online média
Magyarország / Budapest
Több call centerét is Budapestre telepíti a logisztikai világcég, a DHL Supply Chain, így mostantól a DHL Budapest Support Center (BSC) látja el a cég egész Európát lefedő szolgáltatásait, a létszámot ehhez év végére ötvenről százra növelik - mondta Janositz Balázs, a DHL Supply Chain Magyarország ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A DHL Magyarországon 8 telephelyen tevékenykedik, múlt évi árbevétele elérte a 10 milliárd forintot, az alkalmazottak száma pedig meghaladta az 5 ezret - tette hozzá az ügyvezető. A DHL négy üzletágat működtet, ezek közül legismertebb a kis csomagokat szállító DHL Expressz, de szállít nagy küldeményeket, végez légi és tengeri szállítmányozást, és ide tartozik az alkatrész kiszolgálást is végző DHL Supply Chain is - mutatta be a világcéget Marc Vanbroekhoven, ez utóbbi üzletág alelnöke. A világon 50 nagy raktárat és 1.900 elosztó helyet működtetnek. Jelenleg a budapesti központ havonta 15 ezer logisztikai folyamatot menedzselnek. A tájékoztatón részt vett Otto Graf nagykövetségi tanácsos, aki felidézte a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb felmérését: a Magyarországon lévő minden 5 német cég közül 4 újra az országban fektetne be. Bukvai Károly, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezető helyettese pedig azt emelte ki, hogy Magyarországon évi 5 ezer logisztikában jártas hallgató hagyja el a felsőoktatást. Ez is vonzóvá teszi az országot a logisztikai befektetők számára - tette hozzá.

DHL Supply: Budapesten lesz az európai call-center - Menedzsment ...

Menedzsmentforum.hu
2011.06.10.
Online / Online média
Magyarország
Több call centerét is Budapestre telepíti a logisztikai világcég, a DHL Supply Chain, így mostantól a DHL Budapest Support Center (BSC)látja el a cég egész Európát lefedő szolgáltatásait, a létszámot ehhez év végére ötvenről százra növelik - mondta Janositz Balázs, a DHL Supply Chain Magyarország ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A DHL Magyarországon 8 telephelyen tevékenykedik, múlt évi árbevétele elérte a 10 milliárd forintot, az alkalmazottak száma pedig meghaladta az 5 ezret - tette hozzá az ügyvezető.

A DHL négy üzletágat működtet, ezek közül legismertebb a kis csomagokat szállító DHL Expressz, de szállít nagy küldeményeket, végez légi és tengeri szállítmányozást, és ide tartozik az alkatrész kiszolgálást is végző DHL Supply Chain is - mutatta be a világcéget Marc Vanbroekhoven, ez utóbbi üzletág alelnöke. A világon 50 nagy raktárat és 1.900 elosztó helyet működtetnek.

Jelenleg a budapesti központ havonta 15 ezer logisztikai folyamatot menedzselnek.

A tájékoztatón részt vett Otto Graf nagykövetségi tanácsos, aki felidézte a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb felmérését: a Magyarországon lévő minden 5 német cég közül 4 újra az országban fektetne be.

Bukvai Károly, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezető helyettese pedig azt emelte ki, hogy Magyarországon évi 5 ezer logisztikában jártas hallgató hagyja el a felsőoktatást. Ez is vonzóvá teszi az országot a logisztikai befektetők számára - tette hozzá.

MTI

Tizenöt osztrák cég keresett magyar partnereket

kisalfold.hu
2011.06.08.
Online / Online média
Magyarország / Győr-Moson-Sopron megye
A szakmai napon 15 osztrák cég képviselői vettek részt, akik a fémipar, fémfeldolgozás, fémmegmunkálás és gépgyártás területein kerestek magyarországi beszállítókat.

A kitűnően szervezett eseményen dr. Erika Teoman-Brenner, az osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa és Dinnyés Előd, a GYMSMKIK titkárának rövid köszöntője után Wittek András, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) osztályvezetője foglalta össze a hazai gépipar helyzetét és a kormányzat stratégiai szándékait, majd máris tárgyalóasztalhoz ülhettek az első partnerek. A magyar résztvevők számára a részvétel ingyenes volt. Ennek, és az alapos előkészítésnek köszönhetően nemcsak régiónkból, de például Nyíregyházáról, Budapestről, Pécsről is érkeztek a győri kamarához olyan vállalkozások, amelyek ausztriai fémipari

kooperációt kerestek, a mintegy 130 résztvevő 65 magyar céget képviselt – tudtuk meg Hergert János szervezőtől. Az üzleti tárgyalások késő délutánig folyamatosan zajlottak az osztrák és magyar gépipari vállalkozások között.

Kína gazdasága bemutatkozik 2011.

loginfo.hu
2011.06.08.
Online / Online média
Magyarország
Győr-Gönyű OKK Konténerterminál nyilvános pályázata Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bérleti és földhasználati jogot biztosít a gönyűi 098/2 hrsz-ú, 106 ha 5035 m2 térmértékű ingatlan 1 és 2 jelű, összesen 5 ha 2235 m2 nagyságú területrészére.
A területrészeken konténerterminál létesíthető és működtethető konténeres áru szállításához kapcsolódó kikötői szolgáltatások biztosítására. A pályázati ajánlatot 1 eredeti [...]

SZERZŐI FELHÍVÁS LOGISZTIKAI ÉVKÖNYV 2012 A Magyar Logisztikai Egyesület az elmúlt évek hagyományainak megfelelően ebben az évben is (immár 17. alkalommal) kiadja a hazai tudományos és gyakorlati eredményeket bemutató logisztikai évkönyvét. Várjuk azoknak a gyakorló szakembereknek és tudományos kutatóknak a jelentkezését, akik a logisztika területén elért tudományos eredményeiket, gyakorlati megvalósításaikat kívánják bemutatni. Jelentkezni az alábbi [...]

“ÁZSIA EURÓPA FELÉ TART– Magyarország geopolitikai előnyeinek kiaknázási lehetőségei” 2011. május 10. – Vidékfejlesztési Minisztérium Színházterme,  Budapest A konferencia célja a magyar-ázsiai (kiemelten indiai) gazdasági kapcsolatok bemutatása, élénkítése segítve a hazai vállalkozások ázsiai piacszerzését, az export termékcsoport bővítését. A szakmai dialógus lehetőséget ad mind a hazai mind az ázsiai partnerek számára kapcsolatépítésre, információszerzésre, egyedi szakmai [...]

SUSAN (Sub-Saharan Business Network) Afrikai Regionális Üzleti Hálózat Ez év őszétől a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a Dél-Afrikai Magyar Nagykövetség külgazdasági irodájában a térség iránt érdeklődő, elsősorban a kis és középvállalatokat megcélzó üzleti hálózat beindítását tervezi. A tagság ingyenes, a tagok folyamatosan meghívót kapnak a Hálózat üzleti eseményeire. Folyamatosan küldhetnek, és kapnak üzleti ajánlatokat, ajánlatkéréseket. [...]

Gáspár Tibor A TERVEZÉSTŐL A MŰVELETEKIG: A katonai logisztika A LOGISZTIKA JÖVŐJE – A JÖVŐ LOGISZTIKÁJA AZ ANYAGI-TECHNIKAI BIZTOSITÁS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE HOZZÁSZÓLÁS „AZ INTEGRÁLT LOGISZTIKAI RENDSZER SZER-VEZETEI ÉS MUNKAFOLYAMATAI” CÍMŰ CIKKHEZ. (A cikk megjelent a Katonai Logisztika 2009/2. on-line számában.) A FEGYVER ÉS LŐSZERBIZTOSÍTÁS HAZAI TÖRTÉNETÉNEK FONTOSABB TANULSÁGAI 60 ÉV A FEGYVERZETTECHNIKAI SZOLGÁLAT ÉLETÉBEN [...]

Informatikai vállalkozás 2011-ben

Computerworld Számítástechnika
2011.06.07.
Nyomtatott / Országos magazin
Magyarország
Mallász Judit
Mi kell ahhoz, hogy egy hazai informatikai kis- vagy középvállalat sikeres legyen a piacon? Sok minden. Például felkészült vezetők, pénzügyi források, megfelelő gazdasági környezet. És ha minden együtt van, természetesen akkor sem garantált a siker. Ám annak esélye növelhető.
Mallász Judit A magyar infokommunikációs szektor erőteljes növekedést mutatott az elmúlt években. Jelenleg a GDP mintegy 10 százalékát adja, az iparágban több mint 120 ezren dolgoznak. A szektor meghatározó szerepét mutatja az is, hogy az elmúlt 8 évben az ICT iparág adta a magyarországi gazdasági növekedés közel 25 százalékát. A gazdasági válság előtt készült piaci előrejelzés 2009-re 6,8 százalékos növekedést jósolt. A valóság azonban alaposan felül- (pontosabban alulírta az IT piaci kilátásokat. Az IDC a magyar IT szektorban 2009-re 0,1 százalékos csökkenést jelzett előre, továbbá az egész régióra módosította a piaci várakozásokat: a korábbi 11 százalék helyett 5,5 százalékos növekedést prognosztizált. A régió országai közül a magyarországi előrejelzés volt a leginkább borúlátó; a piackutató a szlovák, a lengyel és a cseh piac esetében továbbra is 3-5 százalék körüli növekedést várt. Az IVSZ (új nevén: Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége) becslése szerint a magyar IT piac árbevétele 2009-ben mintegy 15 százalékot zsugorodott az előző évi adatokhoz képest. A 2011 januárjában nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Terv a vállalkozások versenyképességének fokozását célzó programokat, az innovációt, az oktatást és képzést segítő akcióterveket helyezi középpontba. Az egyik átfogó cél a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése. Nemrégiben új munkacsoportot hozott létre az IVSZ. Az ICT kkv-növekedéskatalizátor munkacsoport közvetítő fórummá kíván válni a hazai kis- és középvállalati szegmens ICT-vállalatai, a piacon elérhető magán- és kockázati tőke, valamint az egyéb érdekelt és közreműködő szervezetek között. Célja - a kormányzati elképzelésekkel összhangban -, hogy élénkítse az ICT területén mozgó vállalkozások alapítási lehetőségeit, rövidítse az innováció és a piacra jutás közötti időt, továbbá támogassa a dinamikusan fejlődő vállalatok terjeszkedését bel- és külföldön egyaránt. Az új munkacsoport alprogramja az IVSZ University, amely a jelenlegi és a potenciális vállalatvezetőknek tart kurzusokat. Noha egy vállalat alapításakor, működtetésekor minden szektorban sok hasonló problémával kell megküzdeni, az infokommunikációs cégek esetében vannak bizonyos sajátosságok. Pozitívak és negatívak egyaránt - hívta fel a figyelmet Baranyai Gábor, az IVSZ University oktatási programjának vezetője. Örvendetes például, hogy az ICT cégek vezetőinek többsége rendkívül felkészült. A szakma elvárásainak megfelelően jól strukturálja gondolatait, továbbá határozottan, pontosan fogalmazza meg céljait. Sokan vannak, akik az átlagnál agilisabbak, amikor egy-egy feladat tényleges végrehajtásáról van szó. Pozitívum az is, hogy az ICT területén többen beszélnek idegen nyelvet, mint a többi szektorban. Vélhetően az oktatás magas színvonalának is köszönhető, hogy tudásuk sok esetben globális szinten is versenyképes. A hazai műszaki felsőoktatásnak köszönhetően rengeteg kiváló műszaki felkészültségű ember található az ICT cégek menedzsmentjében, ám ezek az emberek jellemzően kevésbé felkészültek a vállalkozásfejlesztés területén. Sokan talán még azzal a minimálisan szükséges jogi ismerettel sem rendelkeznek, ami egy cég megalapításához nélkülözhetetlen. Ugyanígy hiányosak az ismereteik a vállalatirányítási vagy a pénzügyi kérdésekben. Pedig alapvető fontosságú, hogy legalább a legfontosabb pénzügyi kimutatásokat értelmezni tudják, vagy készek legyenek pénzügyi terveket, befektetőknek szánt prezentációkat készíteni. Visszatérve a pozitívumokra, egyértelműen jó irány, hogy az IC:T szektorban egyre több vállalkozó ismeri fel: nem kell, sőt nem is lehet csak a magyarországi és a közép-európai piacokban gondolkozni. Számos jó példa igazolja, hogy még viszonylag kisméretű, fiatal vállalkozások is sikeresen jelenhetnek meg külföldön, akár Észak-Amerikában vagy a Távol-Keleten is. Az ICT-szektor e tekintetben lényegesen jobb helyzetben van, mint például egy termelő cég. „Az utóbbi egy évben egyértelműen érzékelhető a kis- és középvállalatok működési környezetének javulása. Elég csak az Új Magyarország Fejlesztési Tervre vagy az európai Jeremie Programra gondolni. Ez utóbbi például azt a célt tűzte ki, hogy a kis- és középvállalatokat megfelelő forrásokhoz juttassa. A cégek alapításához és gördülékeny működéséhez szükséges szabályozói környezet is rendelkezésre áll. És akinek szüksége van rá, képzett tanácsadókat is talál. Konkrétan érezhető tehát a pozitív változás" - mutatott rá Baranyai Gábor. További jó hír, hogy a vállalati életciklus minden fázisában megfelelő mennyiségű forrás áll rendelkezésre. Sok támogatási program, vissza nem térítendő támogatás közül lehet választani. A saját tőke oldalon is számos befektetési alap jelentős forrásokkal keres befektetési lehetőségeket. Némileg nehezebb most a helyzet a hitelek terén, ám ott is vannak támogatott programok. Adott esetben természetesen előfordul, hogy egy cég - például egy kezdő vállalkozás - nem jut megfelelő pénzügyi forrásokhoz. Ilyenkor általában a menedzserek vagy a tulajdonosok felkészültségének hiányában rejlik a probléma forrása. Elképzelhető például, hogy maga az ötlet jó, ám annak prezentációja nem elég meggyőző a befektetők számára. A befektetői visszajelzések egyébként rendkívül tanulságosak lehetnek a vállalatvezetőknek; figyelembe véve az észrevételeket, egy következő körben esetleg már sikeresen folyamodhatnak a külső forrásokért. „Az említett problémák jellemzően a vezetői tapasztalatok hiányára vezethetők vissza. Pozitívum azonban, hogy az érintettek általában meg tudják fogalmazni, hogy hol vannak a problémás területeik. Az IVSZ University programra jelentkezőket például elsősorban a vevőkkel, a piackutatással kapcsolatos kérdések, valamint a pénzügyi lehetőségek, a szükséges források megszerzésének feltételei érdeklik" - fogalmazott a szakértő. Tizenhét éve van jelen a hazai piacon a GlobeNet Zrt. Fő termékét, a MedWorks egészségügyi szoftvert magyar szakemberek fejlesztették. A rendszert - amely adatnyilvántartó és szakértői információs rendszer is egyben - jelenleg több mint 60 kórház és egészségügyi intézmény használja; a GlobeNet ezzel a hazai piac mintegy 50 százalékát mondhatja magáénak. „Tavaly fordulóponthoz érkezett a cég élete. Az orvosszakmai, adminisztrációs és technológiai területen felhalmozott tapasztalatok és tudás birtokában megérett a helyzet a külföldi megjelenésre. A nemzetközi piacon való szerepléshez külföldi partnert kerestünk. A lengyel érdekeltségű Asseco-csoport nagy fantáziát látott a termékben, így pozsonyi leányvállalata, a nemzetközi piaci sikerek reményében, tulajdonrészt szerzett a cégben" - mondta Temesfői Zsolt, a GlobeNet elnök-vezérigazgatója. A szlovákiai Asseco Central Europe 7,8 millió euróért vásárolta meg a GlobeNet 60 százalékát, amelynek tavalyi árbevétele meghaladta a 800 millió forintot. Az Asseco-csoport Európa ötödik legnagyobb szoftvercége. Az érdekeltségi körébe tartozó cégek informatikai szolgáltatásokat kínálnak a bank- és pénzügyi szektor, a közszféra, az egészségügy, valamint a kis- és középvállalkozások számára. A közel egyéves együttműködés eredménye a MedWorks első lengyelországi bevezetése. Folynak a tárgyalások további lengyel egészségügyi intézményekkel is, továbbá a GlobeNet részt vesz több külföldi tenderen, például Romániában és Szerbiában. Elsődleges célpiacuknak Európát tekintik, ezért a rendszert folyamatosan egyre több európai nyelvre lokalizálják. „A magyar piac gyakorlatilag telítettnek tekinthető. A két nagy és a néhány kis szereplő minden kórházat és egészség-ügyi intézményt lefed. Terjeszkedési lehetőség aligalig van, esetleg egy-egy intézményt sikerül megszerezni a konkurenciától. Ennek dacára természetesen nem feledkezünk meg a magyar piacról, ám a jövőben erősen összpontosítunk a külföldi piacokra. A magyar piac nagyon fontos háttérpiac; folyamatos fejlesztéseink eredményeit magyar partnereinknek is felkínáljuk. Számunkra rendkívül előnyös, hogy bekerültünk az Asseco-csoportba; így rendelkezésünkre állnak a fejlesztésekhez szükséges források, továbbá ott lehetünk egész Európában. Ez hatalmas perspektívát nyitott számunkra" - hangsúlyozta Temesfői Zsolt. A GlobeNet vezetői arra számítanak, hogy három év múlva bevételeik 70-80 százaléka már a külföldi értékesítésekből származik. A magyarországi vállalatok informatikai kivitelének célországok szerinti eloszlása - nem meglepő módon - az Európai Unió tagországainak dominanciáját mutatja. A 2011. január 1-je óta működő Nemzeti Külgazdasági Hivataltól (HITA) kapott információ szerint a hardverexportőr vállalatok általában a teljes Európai Unió piacára szállítanak; megbízható adatok az országonkénti bontásra nem állnak rendelkezésre. Sok exporttevékenységet folytató informatikai vállalat a közép-kelet-európai régiót az uniós piacba egyre inkább betagozódott piacnak tekinti. Több olyan célpiaci ország van, amelyek estében az exportteljesítmény nagyban függ egy-egy vállalat sikerétől, egy-egy nagyobb volumenű projekttől. Ilyen például Svédország, Csehország, Macedónia vagy Ukrajna. Ezzel szemben Németország, Ausztria, Románia vagy az Egyesült Államok olyan piacoknak számítanak, amelyekhez a magyar informatikai cégek sokkal több szállal és nagyobb számban kapcsolódnak. Szintén figyelemre méltó, hogy az ICT exportpiac struktúrájában a hardverbérgyártás túlsúlyos (90 százalék), miközben a szoftver- és a szolgáltatási arány, illetve a kisés középvállalkozások piaci részesedése alacsony. Annak érdekében, hogy ez a 90:10 százalékos arány némi pozitív eltolódást mutasson a szoftverfejlesztők és szolgáltatók javára, a hazai kis- és középvállalatok a HITA-hoz is fordulhatnak segítségért. A tapasztalatok szerint jelentős igény mutatkozik az exportpiaci tanácsadás, a partnerkeresés, az üzleti megkeresések iránt. A vállalatok egyedi stratégiai elképzeléseinek megvalósításához elengedhetetlen eszköz az egyedi kereskedelemfejlesztési pályázati támogatás. A pályázat meghirdetése 2011 végén várható. A legnagyobb igény továbbra is a HITA által szervezett ágazati külpiaci megjelenések iránt mutatkozik, az ICT szektorban a kiállítások, szakvásárok a legnépszerűbbek. Emellett a HITA folyamatosan tervezi üzletember-találkozók szervezését, amelyek- a tapasztalatok szerint - gyakran költséghatékonyabbak a hagyományos kiállítási részvételnél. Ennek speciális formája a több régiót is megcélzó, szűkebb szakmai körnek szóló ágazati roadshow.
Az eredeti újságoldal fényképe:

ITDH's successor HITA hits its stride

budapesttimes.hu
2011.06.06.
Online / Online média
Magyarország
Leaner, but not meaner, investment and trade office to boost FDI - The uncertain times for state investment development in Hungary appear to be over.
Leaner, but not meaner, investment and trade office to boost FDI

The uncertain times for state investment development in Hungary appear to be over. At a press conference last week the Nemzeti Külgazdasági Hivatal - which in English goes by the Hungarian Investment and Trade Agency (HITA) - let it be known that it is essentially performing the same duties as its predecessor, Hungarian Investment and Trade Development Agency (ITD Hungary), and gave an impression of professional smooth running.

New place, same purpose

The newly established office has only existed officially since the beginning of this year, and had been gradually getting into its stride. It has had a fixed abode to call its own only since 2 March. The new residence is in Honvéd utca and Szalay utca in District V, in plain view of the National Economy Ministry, to which the office belongs as a supporting institution. The building  was splendidly refurbished by Dresdner Bank in the 1990s and its high pediments brings to mind a Hanseatic trading post.

That is certainly a coincidence but it is a fitting one: trade, or more precisely export development, is one of the two raisons d'être of the new office. The second is investment development. Like ITDH, the new office is a point of contact for foreigners with thoughts of investing in Hungary.

Tighter government oversight

In terms of its day-to-day business, HITA differs little from ITDH. Organisationally, however, there have been changes: HITA, as an independently operating unit with its own budget, is directly under the control of National Economy Minister György Matolcsy. As an authority (hivatal) it now has somewhat less freedom than ITDH - with all the advantages and disadvantages that entails.
The office's enthusiastic president, Erzsébet Dobos, said cost-effectiveness is one clear benefit of the new setup. "Our institution is cheaper to run," she said. One reason is that the number of staff has been scaled back. While more than 200 people were employed by ITDH at the last count, the new office is to have a staff of 155. In the five months since beginning operations the full quota of appointments has not yet been made. Only 90 of the 137 positions in Budapest and half of the 15 jobs outside the city have been filled.

Admittedly the closer relationship to the ministry also has its drawbacks. Dobos, who was on the ITDH's payroll, readily concedes that the level of paperwork has increased as a consequence of the more stringent control exercised over the office. Its deputy president, György Kerekes, however, was quick to dispel doubts about the necessity of the change from the established name ITDH.
It was precisely for image reasons that the decision was made to switch to HITA, which rolls off the tongue better and recalls the internationally used name "Hungarian Investment and Trade Agency", he said.  Dobos emphasised that although the new office is controlled more strictly by the state, the difference will barely be perceptible to clients in terms of flexibility and the services offered.

Continuity

At the second press conference in its short history - the first at the end of March showcased the organisation and its new premises - Dobos presented the first set of figures on the agency's work. According to her in the past five months HITA has been in contact with 125 foreign investors. Face-to-face discussions took place with 80 would-be serious investors. With the support of the agency 15 specific projects have begun, which will create an estimated 9,400 jobs.

When questioned as to whether there was any gap in the service offered between the closure of ITDH and the creation of HITA, the president told The Budapest Times that there was never any point at which foreign investors were not attended to or contact people were unavailable to discuss investment issues.
The agency has also been busy when it comes to export development. Dobos said the office has organised 37 export development programmes since the beginning of the year and been in touch with more than 1,000 Hungarian exporters. "With our support, contracts worth a total of approximately EUR 30 million have been secured," she said. As part of a special programme the agency is working on identifying Hungarian companies that could be competitive on export markets, she added.

Megjelenési lehetőség a Nemzeti Külgazdasági Hivatal angol nyelvű építőipari cégkatalógusban

mmk.hu
2011.06.04.
Online / Online média
Magyarország
A magyar vállalkozások exportfejlesztésével foglalkozó új kormányhivatal, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (mely az ITDH alapfeladatait vette át), ingyenes angol nyelvű építőipari cégkatalógust tervez az exportban érdekelt magyar

építőipari vállalkozások számára. A kiadványban a megjelenés ingyenes, az angol nyelvű fordítást, a nyomdai előkészítés és kivitelezés költségeit a Hivatal finanszírozza, és ugyancsak ingyenesen terjesztjük majd a magyar nagykövetségek gazdasági irodáin, a szakvásárokon, és egyéb szakrendezvényeken keresztül, továbbá a külföldi társszervezetek körében, hogy minél több helyre eljusson az információ a katalógusban szereplő magyar cégekről. Ugyanúgy hasznosnak véljük a kiadványt abban az esetben is, amikor a külföldön dolgozó gazdasági szakdiplomatáink az építőiparhoz kapcsolódó helyi tenderek esetében a magyar cégek érdekében próbálnak majd lobbizni.

Zemniczky Nándor
vezető tanácsadó
okl. mérnök-közgazdász
Üzletfejlesztési Főosztály
Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Közvetlen kapcsolat a vidéki kkv-k számára

vg.hu
2011.06.03.
Online / Online média
Magyarország
Habár a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) teljes stábja még nem állt fel, regionális irodahálózata majdnem teljes egészében meg tudta kezdeni a munkáját.
A korábbi terveknek megfelelően a központi – budapesti – hivatal mellett hat regionális képviseletet is létrehoztak, egyet-egyet az egyes régiókban. Minden központhoz három-három megye tartozik, mindegyik megyével egy-egy helyi munkatárs foglalkozik. Ők többnyire telefonon és interneten érhetők el, s személyesen tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel és szolgálják ki őket. Feladatuk elsősorban a helyi kis- és közép-, illetve nagyvállalati kör külpiacra jutásának elősegítése, közvetett export, illetve akár közvetlen kivitel, beszállítói kapcsolatok révén is. Emellett ellátnak befektetésösztönző feladatokat is, feltérképezik az exportképes árualappal rendelkező kis- és középvállalkozásokat, segítik a határon átnyúló régiókban tevékenykedő kkv-k kereskedelemfejlesztését, valamint rendezvényeket és szemináriumokat is szerveznek. A regionális hálózat munkáját a Nemzeti Külgazdasági Hivatalban dolgozó osztályvezető irányítja. Ennek feladatköre igencsak hasonlít a korábbi, jogilag nem elődszervezetnek számító ITD Hungary tevékenységére. VG

A HITA regionális hálózata Dél-Alföld régió, Szeged (Békés, Bács-Kiskun, Csongrád) Észak-Alföld régió, Debrecen (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) Nyugat-Dunántúl régió, Győr (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) Észak-Magyarország régió, Miskolc (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) Dél-Dunántúl régió, Pécs (Baranya, Tolna, Somogy) Közép-Dunántúl régió, Veszprém (Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom)


Új befektetők érkeznek

Napi Gazdaság
2011.06.02.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Ádám Viktor
Várhatóan ősszel fogadja el a kormány a külgazdasági stratégiát. Becsey Zsolt szerint biztató jel, hogy jó néhány nagy beruházó akkora telkeket vesz, amely az eddig ismerthez képest jelentős kapacitásnövelésre is módot ad. Az NGM külgazdasági államtitkára úgy véli, Magyarország végre elérheti, hogy ne legyen külgazdaságilag kiszolgáltatott.
Több szektorban is tárgyalunk külföldi befektetőkkel: a már meglévő legnagyobb magyarországi beruházások egyikének-másikának bővítéséről is szó van - mondta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Becsey Zsolt, az NGM külgazdasági államtitkára. Infokommunikációs, híradástechnikai területen a "csőben van" két-három nagy invesztíció, de tárgyalnak a járműipar képviselőivel, valamint már megjelentek kínai nagybefektetők is, emellett szó van új szolgáltatóközpontokról is, napelemgyártásügyben pedig két befektetővel is egyeztet a kormányzat. Becsey szerint Magyarország végre elérheti, hogy ne legyen külgazdaságilag kiszolgáltatott. A német szereplőkkel vállalati és befektetői szinten is jók a kapcsolatok, Németországon keresztül Kína felé folyamatosan nő a magyar export. Várhatóan ősszel fogadja el a kormány a külgazdasági stratégiát. Kecskeméten az eddig ismertnél is nagyobb fejlesztések lehetnek: a városban építene gyárat az olasz Iveco, a Daimler pedig csaknem duplájára bővítené jelenleg is épülő üzemét - értesült a Napi Gazdaság különböző piaci forrásokból. - A korábban ismertetettekhez képest nemigen találni újdonságokat a nemrégiben közzétett külgazdasági stratégia vitaanyagában. Mi indokolja azt, hogy a társadalmi vitára csak a kormányváltás után egy évvel kerül sor? - A nemzeti konzultációt követően a mostaninál nagyobb legitimitása lehet a stratégiának, a külgazdasági tevékenységet érintő kormányzati és háttérintézeti szereplők még fegyelmezettebben kell hogy tudomásul vegyék, illetve ennek révén lehet a forrásokat egyértelműbben irányba állítani. A Külgazdasági Kerekasztalnak az alapkoncepciót már októberben és decemberben megküldtük. A kormány várhatóan ősszel, más ágazati stratégiákkal együtt fogadhatja majd el. Az elmúlt egy év politikájához képest tartalmilag nem várok nagy váltást, már csak azért sem, mert a szakmai szervezetek örömmel fogadták a koncepciónkat. - A stratégiához milyen források társulnak, lesz-e kapcsolódás az Új Széchenyi tervhez, az uniós finanszírozáshoz? - Uniós pénzeket e téren masszívan nem tudunk felhasználni, alapvetően a magyar államháztartás forrásaiból kell megoldanunk a feladatokat, de számítunk az MFB Zrt. szerepvállalására is. Ami a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) költségvetését illeti, az eredetileg tervezett 5,6 milliárd forint helyett az idén kevesebb áll rendelkezésre, de a takarékosság ellenére is hatékonyan kell működni. A magyar vállalkozások nemzetközi fellépését ugyanis segíteni kell, nincs idő kivárni, míg úgy felépülnek, hogy organikus úton szerezzék meg a nemzetközi tapasztalatokat. E folyamatot, illetve a külföldi piacra lépést képzéssel, az Eximbank Zrt.-a és a Mehib Zrt.-n keresztül a hitelezés segítésével, a Corvinus Zrt. és az MFB Invest Zrt. valamiféle felélesztésén keresztül a tőkeexport ösztönzésével lehetne felgyorsítani. - Mi lesz az ITD Hungary Zrt. sorsa, amelynek elvileg 2010. december 31-ével meg kellett volna szűnnie? - A gazdasági funkcióktól való megszabadítása után a tulajdonos MFB - a kormányhatározatnak megfelelően - fogja felszámolni. Bár a magam részéről a nevet, mint brandet sajnálom, magasabb szinten az a politikai döntés született, hogy új márkanevet vezetnek be. - Mi lesz az ott dolgozókkal? Úgy tudjuk, azért nem igazoltak át sokan a HITA-hoz, mert a munkaviszonyuk közös megegyezéssel ért volna véget, ami az addigi éveik elvesztését jelenti. - Erről konkrétan a tulajdonos MFB tudna nyilatkozni, de úgy tudom, 75-80 százalékban olyan munkatársak dolgoznak a RITA-ban, akik az ITD-ben "láttak már puskaport". E szempontból jó operatív képessége lesz a hivatalnak. - Milyen befektetési tárgyalások vannak most folyamatban? - Amíg nem csapunk egymás tenyerébe, nem hozzuk nyilvánosságra az érintett cégek nevét. Ez egyrészt a potenciális befektetők kérése, másrészt bármikor meghiúsulhat egy beruházás. Sok problémát is okozhat, ha idő előtt kiderül egy befektetési szándék, a telekspekulánsok beindulásától kezdve a konkurencia rámozdulásáig. Több szektorban is tárgyalunk befektetőkkel, a már meglévő legnagyobb magyarországi beruházások egyikének-másikának bővítéséről is szó van. Infokommunikációs, híradástechnikai területen is a "csőben vari' 2-3 nagy invesztíció, tárgyalunk a járműipar képviselőivel, illetve már megjelentek kínai nagybefektetők is, akik szintén egyedi kormánydöntéssel (ekd) megítélendő állami támogatást kérnek a beruházásukhoz. Tárgyalunk új szolgáltatóközpontokról is, napelemgyártás-ügyben pedig két befektetővel is folynak az egyeztetések. Jelenleg összesen 15-16 olyan nagyobb, egyenként 100-150 fő feletti új munkahellyel kecsegtető beruházásról folytatunk tárgyalásokat, ahol a befektető ekd-támogatást kér. Jó néhány közülük most van befejező fázisában, és azt remélem, hogy ebből négyet-ötöt június végéig-július közepéig, vagyis a magyar politikai-gazdasági kormányzat nyári szünetéig be tudunk jelenteni, illetve lesz, amelyet addigra már szerződéses fázisig el tudunk vinni. Talán most elérhetjük mi magyarok azt a pontot, amikor azt tudjuk mondani, hogy nem leszünk külgazdaságilag kiszolgáltatottak. Nincs már arról szó, hogy mindenáron meg kell állapodjunk egy-egy befektetővel, csak hogy néhány munkahelyet, exportkapacitást hozzon létre. A fenntarthatóság, a magas foglalkoztatás, a magas hozzáadott érték, a vidékfejlesztési kohézió és az adófizetők pénzének megbecsülése mind olyan szemponttá váltak, amelyek a támogatások megítélésekor szerepet játszanak. Eljutottunk olyan szintre, hogy nyugodtabban tudunk a befektetésösztönzési "vadászmezőn' mozogni, mert fizetésimérleg-oldalról akkor is stabilak tudunk maradni, amikor nő a gazdaság. Nem volt olyan helyzet 1973 óta , hogy a külső és a belső egyensúllyal össze tudtuk volna hozni a növekedést - ez most összejöhet. - A szolgáltatóközpontok (shared service centerek - ssc-k) betelepülése kapcsán ön egy évvel ezelőtt lapunknak azt mondta, hogy az állami támogatáshoz kell más hozzáadott érték, például egy pénzügyi szolgáltatási tevékenység is (Napi Gazdaság Online, 2010. július 15.). Ez most is követelmény, vagy nem állunk olyan jól, hogy válogatni tudjunk a befektetők között? - Tudni kell, hogy globálisan a működőtőke-áramlás a három évvel korábbi felére esett vissza 2009-re, és ez Magyarországot is érinti, vagyis általában valóban nem egyszerű a helyzet az egész világon. A szolgáltatóiparban azon túl, hogy felszívnak munkaerőt, bérleti díjat fizetnek és adóznak, szintén fontos, hogy legyenek hazai beszállítóik. A Magyar Outsourcing Szövetséggel most tárgyaltunk arról, hogy olyan anyagokat dolgozunk ki, amelyek még a szolgáltatóközpontoknál is meghatározhatják, miben tudnak beszállítói tevékenységet igénybe venni. A feldolgozóiparnál a hazai beszállítók megkövetelése evidencia, ám a szolgáltatóközpontoknál eddig nem erőltettük. Van viszont az ssc-knél egy olyan probléma, amelyet a befektetésösztönzési rendszerben is próbálunk kezelni. A befektetők ugyanis mindenképp Budapesten akarják megvalósítani a beruházásaikat, ám az ország érdeke az volna, hogy a nagyobb vidéki városokban is megjelenjenek a nagyobb regionális központok. Ennek fő akadálya, hogy a vidéki nagyvárosokban nincsenek A kategóriás irodaházak. Ilyeneket nem az államnak kell építenie, de szeretnénk összehozni azt, hogy legyenek olyan ingatlanvállalkozások, amelyek az ssc-k igényeire alapozva építenének, felújítanának irodaházakat. - A külgazdasági stratégia kiemelt helyen foglalkozik Kínával mint célpiaccal. Több magyar cég viszont arra panaszkodik, hogy kínai partnere ellopta a know-how-ját. - Nem ellopható technológiákban kell gondolkodni, hanem például ügyvédi vagy könyvelői szolgáltatások kitelepítésében. Rengeteg olyan terület van, ahol hatalmas lehetőségek vannak, mezőgazdasági terméket, élelmiszert például nem lehet kopírozni, azt elő kell állítani. - Tavaly úgy volt, hogy a kötött segélyhitelekre, vagyis a Magyarországról származó áruk, szolgáltatások külföldi vásárlását ösztönző kedvezményes kölcsönre rendelkezésre álló keretet az idén megduplázzák. - A költségvetési nehézségek miatt tartjuk a 2010-es 580 millió forintos keretet, de nem zárkózunk el, ha egy ország jól előkészített kötött segélyhitel-ötlettel jelentkezik. Biztos vagyok benne, hogy ilyen projektek esetén felülről nyitottá tehető lesz a keret. A kihívás most az, hogy a futó és függőben lévő projekteket - ilyen van Vietnamban, Laoszban, Srí Lankán, Indonéziában és Kenyában - jól végig tudjuk vinni. A kenyai abból a szempontból mérvadó, hogy Fekete-Afrikában teremthet precedenst. Ahol kötött segéllyel megjelenünk, olyanná válhat piaci alapon is a bizalom, hogy be tudnak jutni vagy ugyanazok a vállalatok, vagy hasonlók. - Hogyan alakulnak a kapcsolatok az arab államokkal a felkelések, forradalmak után? - Az Euromed (Európai-mediterrán partnerség - A szerk.) múlt heti, máltai miniszteri találkozója azzal zárult, hogy erősítenénk a két térség kapcsolatát. Magyar oldalról vegyesbizottsági üléseket tervezünk, bekapcsolódnánk az infrastruktúra-fejlesztési programokba. Ősszel megcsináljuk az egyiptomi vegyes bizottságot, majd Tunéziával 2012-ben. Arra várunk, hogy e két országban meglegyenek a választások, illetve stabil kormány jöjjön létre. Arab fronton jól állunk, Ománnal kitűnőek a kapcsolataink, nem csak a náluk lévő Mol-részesedés okán, hanem azért is, mert sok állami megrendelést kaptunk, Kuvaittal pedig most erősítjük az együttműködést. Gazdaságdiplomáciai offenzívában vagyunk Dél-Amerikában is, új gazdasági együttműködési megállapodások születnek, összeülnek a vegyes bizottságok - sok ország esetében ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megrendeléseket kapjunk. Folynak továbbá beruházásvédelmi és a kettős adóztatást elkerülő tárgyalások is. - Ha már szóba került a Mol: hogyan hat a Szurgut-pakett visszavásárlása az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokra? - Nem jelent konfliktust, sőt még tisztázott is egy problémás kérdést. Magyarország számára kiemelkedően fontos volt a részesedés visszavásárlása, ami befektetésként is jó, hiszen a magyar államnak sem rossz, ha Mol-részvényes. Igaz, a Szurgut keresett az ügyleten, de úgy látta, hogy nem tudja megvalósítani stratégiai elképzeléseit a magyar olajtársaságnál. - Németországgal mostanában hűvösebbnek tűnnek a politikai kapcsolataink. Van-e ennek gazdasági kihatása? - Elsősorban bizonyos közvélemény-alakító és médiatényezőknél látok gondokat. A befektetések folynak, vállalati és befektetői szinten is jók a kapcsolatok, Németországon keresztül Kína felé folyamatosan nő az exportunk. - Igen, de a nagybefektetők nem most döntöttek a beruházásokról, nyilván nehezen reagálnak az újabb fejleményekre. Jelentkeznek-e új befektetők? - Igen, van, aki már itt van 4-5 gyárral és bővíteni akar, de van olyan is, aki most akar Magyarországra jönni. - Hogy állunk a befektetésekért folyó régiós versenyben? - A 2010-es adatok alapján is jól állunk. Bár az egy főre jutó működőtőke-beáramlást nem fetisizálnám, a szlovénok és a csehek e téren magasabb értékeket mutatnak fel, de a románoknál és a lengyeleknél jobbak, a szlovákokkal pedig pariban vagyunk. Fontosabbnak tartom, milyen típusú befektetések jönnek, mennyire mozgatja meg a gazdaságot, mennyire integrálódik. Úgy látom, hogy Szlovákiában komoly kihívást jelent, hogy az 5-6 húzó beruházást helyi beszállítókkal, technikai kooperációval, egyetemi k+f-együttműködésekkel integrálják a gazdaságba. - Ilyen kihívás nálunk is akad, hiszen a Mercedes esetében 5-10 évig nem várható, hogy magyarok bekerüljenek az elsődleges beszállítói körbe. - Így van, de azt remélem, hogy a nagy beruházóknál 5-6 év alatt ki tudunk nevelni első körös beszállítókat is. - Erre indul állami program? - A HITA-ban beszállítói programot indítunk, illetve az már most is él, hogy azoknak a befektetőknek, akik állami támogatást kapnak, olyan kooperációs megállapodást kell aláírniuk, amelyben megadják azokat a pólusokat, ahol beszállítókat alkalmaznak, illetve azt, hogy milyen szinten akkreditálják őket. Mi pedig megpróbálunk minél több magyar beszállítót ehhez felhajtani, képzéssel, információval, konferenciákkal, beszállítói fórumokkal ösztönözni, hogy egymásra találjanak. Ez lassú folyamat, a Suzukinál is 5-6 évbe tellett, míg a magyar beszállítók arányát úgy felfuttatták, hogy magyar termékként tudják eladni az autókat. Igaz, nekik ezt az EU-piacra jutáshoz muszáj volt megtenniük. Ugyanez az európai befektetők számára nem jelent sürgető tényezőt, de szerintem 5-6 év alatt így is felfuttatható a magyar hányad. ÁDÁM VIKTOR A Napi Gazdaság hivatalosan meg nem erősített információi szerint a második félévben mintegy tíz beruházás bejelentése várható. A nyári szünet előttre időzített 4-5 bejelentés első fecskéje lehet az a pénteki tájékoztató, amelyen a legnagyobb borsodi foglalkoztatónak számító Jabil Circuit Kft. és az NGM számol be az amerikai hátterű elektronikai bérgyártó tiszaújvárosi üzemének bővítéséről.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Megszűnhet végre Magyarország kiszolgáltatottsága

napi.hu
2011.06.02.
Online / Online Media
Hungary
A Napi Gazdaság csütörtöki cikke

− A korábban ismertetettekhez képest nemigen találni újdonságokat a nemrégiben közzétett külgazdasági stratégia vitaanyagában. Mi indokolja azt, hogy a társadalmi vitára csak a kormányváltás után egy évvel kerül sor?
− A nemzeti konzultációt követően a mostaninál nagyobb legitimitása lehet a stratégiának, a külgazdasági tevékenységet érintő kormányzati és háttérintézeti szereplők még fegyelmezettebben kell hogy tudomásul vegyék, illetve ennek révén lehet a forrásokat egyértelműbben irányba állítani. A Külgazdasági Kerekasztalnak az alapkoncepciót már októberben és decemberben megküldtük. A kormány várhatóan ősszel, más ágazati stratégiákkal együtt fogadhatja majd el. Az elmúlt egy év politikájához képest tartalmilag nem várok nagy váltást, már csak azért sem, mert a szakmai szervezetek örömmel fogadták a koncepciónkat.

Lassan, de megszűnik az ITDH

− A stratégiához milyen források társulnak, lesz-e kapcsolódás az Új Széchenyi tervhez, az uniós finanszírozáshoz?
− Uniós pénzeket e téren masszívan nem tudunk felhasználni, alapvetően a magyar államháztartás forrásaiból kell megoldanunk a feladatokat, de számítunk az MFB Zrt. szerepvállalására is. Ami a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) költségvetését illeti, az eredetileg tervezett 5,6 milliárd forint helyett az idén kevesebb áll rendelkezésre, de a takarékosság ellenére is hatékonyan kell működni.
A magyar vállalkozások nemzetközi fellépését ugyanis segíteni kell, nincs idő kivárni, míg úgy felépülnek, hogy organikus úton szerezzék meg a nemzetközi tapasztalatokat. E folyamatot, illetve a külföldi piacra lépést képzéssel, az Eximbank Zrt.-n és a Mehib Zrt.-n keresztül a hitelezés segítésével, a Corvinus Zrt. és az MFB Invest Zrt. valamiféle felélesztésén keresztül a tőkeexport ösztönzésével lehetne felgyorsítani.

− Mi lesz az ITD Hungary Zrt. sorsa, amelynek elvileg 2010. december 31-ével meg kellett volna szűnnie?
− A gazdasági funkcióktól való megszabadítása után a tulajdonos MFB − a kormányhatározatnak megfelelően − fogja felszámolni. Bár a magam részéről a nevet, mint brandet sajnálom, magasabb szinten az a politikai döntés született, hogy új márkanevet vezetnek be.
− Mi lesz az ott dolgozókkal? Úgy tudjuk, azért nem igazoltak át sokan a HITA-hoz, mert a munkaviszonyuk közös megegyezéssel ért volna véget, ami az addigi éveik elvesztését jelenti.
− Erről konkrétan a tulajdonos MFB tudna nyilatkozni, de úgy tudom, 75-80 százalékban olyan munkatársak dolgoznak a HITA-ban, akik az ITD-ben "láttak már puskaport". E szempontból jó operatív képessége lesz a hivatalnak.

Több nagy invesztíció is "csőben van"

− Milyen befektetési tárgyalások vannak most folyamatban?
− Amíg nem csapunk egymás tenyerébe, nem hozzuk nyilvánosságra az érintett cégek nevét. Ez egyrészt a potenciális befektetők kérése, másrészt bármikor meghiúsulhat egy beruházás. Sok problémát is okozhat, ha idő előtt kiderül egy befektetési szándék, a telekspekulánsok beindulásától kezdve a konkurencia rámozdulásáig.
Több szektorban is tárgyalunk befektetőkkel, a már meglévő legnagyobb magyarországi beruházások egyikének-másikának bővítéséről is szó van. Infokommunikációs, híradástechnikai területen is a "csőben van" 2-3 nagy invesztíció, tárgyalunk a járműipar képviselőivel, illetve már megjelentek kínai nagybefektetők is, akik szintén egyedi kormánydöntéssel (ekd) megítélendő állami támogatást kérnek a beruházásukhoz. Tárgyalunk új szolgáltatóközpontokról is, napelemgyártás-ügyben pedig két befektetővel is folynak az egyeztetések.

Jelenleg összesen 15-16 olyan nagyobb, egyenként 100-150 fő feletti új munkahellyel kecsegtető beruházásról folytatunk tárgyalásokat, ahol a befektető ekd-támogatást kér. Jó néhány közülük most van befejező fázisában, és azt remélem, hogy ebből négyet-ötöt június végéig-július közepéig, vagyis a magyar politikai-gazdasági kormányzat nyári szünetéig be tudunk jelenteni, illetve lesz, amelyet addigra már szerződéses fázisig el tudunk vinni.

Talán most elérhetjük mi magyarok azt a pontot, amikor azt tudjuk mondani, hogy nem leszünk külgazdaságilag kiszolgáltatottak. Nincs már arról szó, hogy mindenáron meg kell állapodjunk egy-egy befektetővel, csak hogy néhány munkahelyet, exportkapacitást hozzon létre. A fenntarthatóság, a magas foglalkoztatás, a magas hozzáadott érték, a vidékfejlesztési kohézió és az adófizetők pénzének megbecsülése mind olyan szemponttá váltak, amelyek a támogatások megítélésekor szerepet játszanak.

Eljutottunk olyan szintre, hogy nyugodtabban tudunk a befektetésösztönzési "vadászmezőn" mozogni, mert fizetésimérleg-oldalról akkor is stabilak tudunk maradni, amikor nő a gazdaság. Nem volt olyan helyzet 1973 óta , hogy a külső és a belső egyensúllyal össze tudtuk volna hozni a növekedést − ez most összejöhet.

− A szolgáltatóközpontok (shared service centerek − ssc-k) betelepülése kapcsán ön egy évvel ezelőtt lapunknak azt mondta, hogy az állami támogatáshoz kell más hozzáadott érték, például egy pénzügyi szolgáltatási tevékenység is (Napi Gazdaság Online, 2010. július 15.). Ez most is követelmény, vagy nem állunk olyan jól, hogy válogatni tudjunk a befektetők között?
− Tudni kell, hogy globálisan a működőtőke-áramlás a három évvel korábbi felére esett vissza 2009-re, és ez Magyarországot is érinti, vagyis általában valóban nem egyszerű a helyzet az egész világon.

A szolgáltatóiparban azon túl, hogy felszívnak munkaerőt, bérleti díjat fizetnek és adóznak, szintén fontos, hogy legyenek hazai beszállítóik. A Magyar Outsourcing Szövetséggel most tárgyaltunk arról, hogy olyan anyagokat dolgozunk ki, amelyek még a szolgáltatóközpontoknál is meghatározhatják, miben tudnak beszállítói tevékenységet igénybe venni. A feldolgozóiparnál a hazai beszállítók megkövetelése evidencia, ám a szolgáltatóközpontoknál eddig nem erőltettük.

Van viszont az ssc-knél  egy olyan probléma, amelyet a befektetésösztönzési rendszerben is próbálunk kezelni. A befektetők ugyanis mindenképp Budapesten akarják megvalósítani a beruházásaikat, ám az ország érdeke az volna, hogy a nagyobb vidéki városokban is megjelenjenek a nagyobb regionális központok. Ennek fő akadálya, hogy a vidéki nagyvárosokban nincsenek A kategóriás irodaházak. Ilyeneket nem az államnak kell építenie, de szeretnénk összehozni azt, hogy legyenek olyan ingatlanvállalkozások, amelyek az ssc-k igényeire alapozva építenének, felújítanának irodaházakat.

Arab fronton jól állunk

− A külgazdasági stratégia kiemelt helyen foglalkozik Kínával mint célpiaccal. Több magyar cég viszont arra panaszkodik, hogy kínai partnere ellopta a know-how-ját.
− Nem ellopható technológiákban kell gondolkodni, hanem például ügyvédi vagy könyvelői szolgáltatások kitelepítésében. Rengeteg olyan terület van, ahol hatalmas lehetőségek vannak, mezőgazdasági terméket, élelmiszert például nem lehet kopírozni, azt elő kell állítani.

− Tavaly úgy volt, hogy a kötött segélyhitelekre, vagyis a Magyarországról származó áruk, szolgáltatások külföldi vásárlását ösztönző kedvezményes kölcsönre rendelkezésre álló keretet az idén megduplázzák.
− A költségvetési nehézségek miatt tartjuk a 2010-es 580 millió forintos keretet, de nem zárkózunk el, ha egy ország jól előkészített kötött segélyhitel-ötlettel jelentkezik. Biztos vagyok benne, hogy ilyen projektek esetén felülről nyitottá tehető lesz a keret. A kihívás most az, hogy a futó és függőben lévő projekteket − ilyen van Vietnamban, Laoszban, Srí Lankán, Indonéziában és Kenyában − jól végig tudjuk vinni. A kenyai abból a szempontból mérvadó, hogy Fekete-Afrikában teremthet precedenst. Ahol kötött segéllyel megjelenünk, olyanná válhat piaci alapon is a bizalom, hogy be tudnak jutni vagy ugyanazok a vállalatok, vagy hasonlók.

− Hogyan alakulnak a kapcsolatok az arab államokkal a felkelések, forradalmak után?
− Az Euromed (Európai-mediterrán partnerség − A szerk.) múlt heti, máltai miniszteri találkozója azzal zárult, hogy erősítenénk a két térség kapcsolatát. Magyar oldalról vegyesbizottsági üléseket tervezünk, bekapcsolódnánk az infrastruktúra-fejlesztési programokba. Ősszel megcsináljuk az egyiptomi vegyes bizottságot, majd Tunéziával 2012-ben. Arra várunk, hogy e két országban meglegyenek a választások, illetve stabil kormány jöjjön létre. Arab fronton jól állunk, Ománnal kitűnőek a kapcsolataink, nem csak a náluk lévő Mol-részesedés okán, hanem azért is, mert sok állami megrendelést kaptunk, Kuvaittal pedig most erősítjük az együttműködést.

Gazdaságdiplomáciai offenzívában vagyunk Dél-Amerikában is, új gazdasági együttműködési megállapodások születnek, összeülnek a vegyes bizottságok − sok ország esetében ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megrendeléseket kapjunk. Folynak továbbá beruházásvédelmi és a kettős adóztatást elkerülő tárgyalások is.

Bővítenének a német cégek

− Ha már szóba került a Mol: hogyan hat a Szurgut-pakett visszavásárlása az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokra?
− Nem jelent konfliktust, sőt még tisztázott is egy problémás kérdést. Magyarország számára kiemelkedően fontos volt a részesedés visszavásárlása, ami befektetésként is jó, hiszen a magyar államnak sem rossz, ha Mol-részvényes. Igaz, a Szurgut keresett az ügyleten, de úgy látta, hogy nem tudja megvalósítani stratégiai elképzeléseit a magyar olajtársaságnál.

− Németországgal mostanában hűvösebbnek tűnnek a politikai kapcsolataink. Van-e ennek gazdasági kihatása? − Elsősorban bizonyos közvélemény-alakító és médiatényezőknél látok gondokat. A befektetések folynak, vállalati és befektetői szinten is jók a kapcsolatok, Németországon keresztül Kína felé folyamatosan nő az exportunk.

− Igen, de a nagybefektetők nem most döntöttek a beruházásokról, nyilván nehezen reagálnak az újabb fejleményekre. Jelentkeznek-e új befektetők?
− Igen, van, aki már itt van 4-5 gyárral és bővíteni akar, de van olyan is, aki most akar Magyarországra jönni.

Beszállítói program indul

− Hogy állunk a befektetésekért folyó régiós versenyben?
− A 2010-es adatok alapján is jól állunk. Bár az egy főre jutó működőtőke-beáramlást nem fetisizálnám, a szlovénok és a csehek e téren magasabb értékeket mutatnak fel, de a románoknál és a lengyeleknél jobbak, a szlovákokkal pedig pariban vagyunk.
Fontosabbnak tartom, milyen típusú befektetések jönnek, mennyire mozgatja meg a gazdaságot, mennyire integrálódik. Úgy látom, hogy Szlovákiában komoly kihívást jelent, hogy az 5-6 húzó beruházást helyi beszállítókkal, technikai kooperációval, egyetemi k+f-együttműködésekkel integrálják a gazdaságba.

− Ilyen kihívás nálunk is akad, hiszen a Mercedes esetében 5-10 évig nem várható, hogy magyarok bekerüljenek az elsődleges beszállítói körbe.
− Így van, de azt remélem, hogy a nagy beruházóknál 5-6 év alatt ki tudunk nevelni első körös beszállítókat is.

− Erre indul állami program?
− A HITA-ban beszállítói programot indítunk, illetve az már most is él, hogy azoknak a befektetőknek, akik állami támogatást kapnak, olyan kooperációs megállapodást kell aláírniuk, amelyben megadják azokat a pólusokat, ahol beszállítókat alkalmaznak, illetve azt, hogy milyen szinten akkreditálják őket. Mi pedig megpróbálunk minél több magyar beszállítót ehhez felhajtani, képzéssel, információval, konferenciákkal, beszállítói fórumokkal ösztönözni, hogy egymásra találjanak.

Ez lassú folyamat, a Suzukinál is 5-6 évbe tellett, míg a magyar beszállítók arányát úgy felfuttatták, hogy magyar termékként tudják eladni az autókat. Igaz, nekik ezt az EU-piacra jutáshoz muszáj volt megtenniük. Ugyanez az európai befektetők számára nem jelent sürgető tényezőt, de szerintem 5-6 év alatt így is felfuttatható a magyar hányad.

A Napi Gazdaság hivatalosan meg nem erősített információi szerint a második félévben mintegy tíz beruházás bejelentése várható. A nyári szünet elöttre időzített 4-5 bejelentés első fecskéje lehet az a pénteki tájékoztató, amelyen a legnagyobb borsodi foglalkoztatónak számító Jabil Circuit Kft. és az NGM számol be az amerikai hátterű elektronikai bérgyártó tiszaújvárosi üzemének bővítéséről.

Állami cég munka nélkül: ITD Hungary | Patacs-Rácváros Egyesület ...

patacsracvaros.hu
2011.06.02.
Online / Online Media
Hungary / Baranya megye
Megszüntetése után öt hónappal még mindig több tucat dolgozó vesztegel munka nélkül az állam korábbi befektetésösztönző cégében, az ITD Hungaryben. A társaság december óta elvileg csak papíron létezik, tevékenységét egy új kormányhivatal vette át.
Az eszközei és szakemberei azonban a szervezetnél rekedtek, amelyet emiatt bezárni sem lehet. A gondot egy hibás kormányrendelet okozta.

“Ez egy nagyon buta történet, és mindenkinek egyre kínosabb” – így kommentálta az [origo] megkeresésére a Magyar Fejlesztési Bank egyik vezető beosztású munkatársa, hogy a törvényben rögzített január 1-jei határidő ellenére a mai napig nem zárult le az export- és befektetésösztönzéssel foglalkozó ITD Hungary és a feladatait januártól átvevő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency – HITA) között a hivatalos átadás-átvétel.

A befektetők Magyarországra csábításért és az export élénkítéséért felelős társaságot egy múlt év októberi kormányrendelet alakította kormányhivatallá, az akkori indoklás szerint azzal a céllal, hogy “a költségvetés számára megtakarítást érjen el, és a gazdaságosabb és hatékonyabb közigazgatás érdekében átláthatóbb, kisebb, költséghatékonyabb szervezetként működjön tovább”. A működéssel azonban rögtön az indulásnál gondok adódtak: a váltás ugyanis csak papíron történt meg, az átadás-átvétel megakadása miatt az ITD  hónapokig már nem, a HITA pedig még nem végzett semmilyen tevékenységet.

Az ITD korábbi tulajdonosa ugyanis a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt, a társaság jogutód nélküli megszűnésével azonban az új szervezet felügyeleti jogai a nemzetgazdasági tárcához kerültek. Az átadás-átvételt a két tárcának így egymás között kellett volna lebonyolítania, a procedúrát azonban ellehetetlenítette (és a mai napig lezárhatatlanná tette), hogy a HITA-t létrehozó kormányrendelet nem tette az ITD jogutódává az új szervezetet.

“A jogalkotó egyértelműen hibát követett el, hiszen a HITA teljes egészében az ITD szerepét és feladatát vette át, vagyis – kis túlzással – a folytatáshoz elég lett volna egy cégtáblacsere. Amiatt azonban, hogy a társaság jogutód nélkül szűnt meg, nem hagyhatta a HITA-ra sem az aktákat, kimutatásokat, adatbázisokat, sem az embereket és az eszközöket” – magyarázta az [origo]-nak az MFB-nél dolgozó, az ügy részleteit ismerő forrás. A tisztségviselő szerint a patthelyzet feloldására hónapokig keresték – és részben még keresik – a megoldást a gazdasági és a fejlesztési tárca jogászai. Segítségükkel mostanra legalább a munkához nélkülözhetetlen szakmai anyagokat, kimutatásokat, tanulmányokat kézhez vehette az új hivatal, az eszközöket – számítógépeket, laptopokat, szervereket és telefonokat – azonban még mindig nem.

“Egyfajta csapatépítésnek is beillett az elején, ahogy mindenki összeszedte és behozta otthonról a nélkülözhető technikai eszközöket, számítógépeket, laptopokat, hogy legyen min dolgozni” – mondta az [origo]-nak a hivatal egyik, az ITD-től átvett dolgozója, hozzátéve, hogy múlt héten megkapták végre céges SIM-kártyájukat, így már nem saját pénzből kell például telefonálniuk, de készüléket és számítógépeket állítása szerint még mindig nem kaptak, mert azokon továbbra is “ül az ITD”.

Az eszközök hiányát egy múlt heti tájékoztatóján Kerekes György, a HITA elnökhelyettese is megerősítette az [origo]-nak. Azt mondta: a jogászok egyelőre még dolgoznak az ügyön, addig is “áthidaló megoldásokat” alkalmaznak, például begyűjtötték a vidéki irodahálózat karcsúsításával felszabaduló számítógépeket, szerverekre pedig egyelőre nincsen szükségük, mivel belső számítógépes hálózat egyelőre nincs, és a hivatal honlapja is csak alapverzióban működik.

“Ezek az emberek beszorultak ide”

Az eszközök átkerülése az MFB-s tisztségviselő szerint azért problémás, mert ahhoz, hogy az ITD elszámolása rendben legyen, a társaság csak eladni tudná a gépeket, átadni nem. “Benne vannak tárgyi vagyonként a könyveiben. Ha átadná őket, akkor hiánya keletkezne. A HITA-nak pedig meg kellene vennie, de a kormányhivatal amúgy is feszes gazdálkodásában értelemszerűen nem kalkuláltak erre anno forrásokat, hiszen tudták, hogy ott van minden, használatra készen az ITD-ben” – tette hozzá a tisztségviselő.

Hasonló okokból volt gond korábban a munkatársak átvételével is: a rendezetlen jogviszony miatt nem jelentkezhettek át egyszerűen a külgazdasági hivatalba, hanem fel kellett mondaniuk az ITD-ben, aztán jelentkezniük a HITA-hoz, az érintettek szerint is nyilvánvaló formalitásként kiírt pályázatra. Március közepéig emiatt papíron például még mindig csak két dolgozója volt az új hivatalnak: az elnök, Dobos Erzsébet és helyettese, Kerekes György, őket ugyanis közvetlenül a gazdasági miniszter nevezte ki. (Az új hivatal létszámát a kormányrendelet egyébként 155 főben maximálta, a HITA így eleve több mint száz dolgozóval kevesebbet foglalkoztat, mint az ITD.)

Bár a szakemberek nagy része – öt hónappal a HITA megalakulása után – április végére-májusra végre munkába tudott állni az új hivatalban, az [origo]-t tájékoztató, korábbi ITD-s kollégáival kapcsolatot tartó munkatárs szerint több tucatnyian továbbra is a papíron már megszűnt társaságnál rekedtek. “Ezek az emberek egyszerűen beszorultak ide. Nyilván mindenkit el kellene küldeni, hogy végre a gyakorlatban is megszűnhessen az ITD, csak éppen több mint százmillió forintba kerülne, és nincs az a kassza, amiből ezt most ki lehetne fizetni” – írta körül a helyzetet az MFB-s vezető, hozzátéve, hogy a minisztériumban és a fejlesztési banknál is “tökéletesen tisztában vannak vele”, hogy az érintettek hónapok óta lényegében munka nélkül veszik fel több százezres, hivatalban maradt vezetőik pedig másfél milliós fizetésüket.

“Mindenki várja, hogy vége legyen”

A tisztségviselő megjósolni sem merte, hogy ez az állapot mikor érhet véget. “Mindenki várja, hogy végre vége legyen, de ez egyelőre csak a két szervezet dolgozóinak fontos probléma, a kormánynak egyelőre van számos sokkal fontosabb” – tette hozzá. A volt ITD-s alkalmazott szerint nagyjából negyven passzív (gyesen vagy betegállományban lévő) és negyven aktív dolgozó maradt még a társaságnál. Utóbbiak – köztük több egykori barátja – már be sem járnak, mert “az érdemi munkát már úgyis a HITA végzi, tehát semmi értelme”.

Az átadás-átvétel várható lezárultáról, a még állományban maradt dolgozók számáról és az általuk végzett munkáról Őri András, az ITD sajtófőnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy az átadás-átvétel még folyamatban van, de “a HITA és az ITD is azon van, hogy az minél hamarabb lezáródjon”. A társaságnál a sajtófőnök szerint márciustól folyamatosan csökken a létszám. “Aktuálisan az ITD eredeti létszámának ötöde, nagyjából 50 ember dolgozik még a házban. Számuk azonban az átadás-átvétel előrehaladtával napról napra változik” – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy még ott lévő munkatársak mivel töltik munkaidejüket, ha az ITD feladatait már a HITA végzi, a sajtófőnök annyit mondott: “Mindenki végzi a maga munkáját, például elszámolásokat, jelentéseket készít, lezárja a korábbi szerződéseket és egyben az egyes területeken készíti elő az átadás-átvételt”.

A kialakult helyzet miatt kerestük az átadással megbízott fejlesztési minisztériumot és az átvevő nemzetgazdasági tárcát is, de előbbi nem válaszolt kérdéseinkre, utóbbi pedig a HITA-hoz irányított bennünket.

A HITA kommunikációs osztályának vezetője múlt heti megkeresésünkkor elismerte, hogy áprilisig valóban “nem az ideális fordulatszámon működött a szervezet”. A legfontosabb akadályok azonban, azt mondta, azóta megszűntek és “aktív, hatékony munkát végez a szervezet. A hivatalt vezető Dobos Gabriella a szervezet eddigi munkáját értékelő múlt heti tájékoztatón azt mondta: eleve nem volt reális a törvény szabta határidő, hogy a novemberi kormánydöntéstől január 1-ig, 1 hónap alatt alakuljon át a struktúra.

A nemzetgazdasági minisztériumtól azt is szerettük volna megtudni, hogy milyen nagyságrendű állami bevétel esett ki a befektetés-ösztönzés akadozása miatt, a minisztérium azonban nem válaszolt megkeresésünkre. A volt ITD-s, most HITA-s munkatárs az [origo]-nak erről azt mondta, hogy bár számszerűsíteni nagyon nehéz a meg nem kötött üzletek miatt kieső bevételeket, azzal, hogy a működésképtelenség miatt a befektetői megkeresések ”parkolópályán vártak”, számos szakmai programot – konferenciát, nemzetközi vásárt – pedig ki kellett hagyniuk a kollégáknak, gyakorlatilag a teljes első negyedév veszendőbe ment.

(forrás: origo.hu)

Nehezen töltik fel a külgazdasági hivatalt

Napi Gazdaság
2011.06.02.
Nyomtatott / Országos napilap
Hungary
Eredetileg 5,6 milliárd forintos idei büdzsével indították útnak az ITD Hungary Zrt. utódjául szánt Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (hITA).
Ezt a keretet ugyanakkor egyrészt a költségvetési szerveket érintő általános zárolás (mintegy félmIlliárd forint), illetve az érinti hátrányosan, hogy az ITD által kezelt GOP-támogatási szerződés átvétele folyik, az f,1 innen várt 1,8 milliárd forint még nem érkezett be. Az idei, már meglévő 3,6 milliárdos állami forrás még így is magasabb, mint amit az ITD kapott - mondta a Napi Gazdaságnak Dobos Erzsébet. A HITA elnöke szerint jelentős spórolást jelent az ITD-hez mérve kisebb létszám, valamint hogy az alkalmazottak kormánytisztviselők. A 3,6 milliárdból 1,1 milliárd a nemzetközi befektetésösztönzési célelőirányzatból (nbc) származik, a többi működési költség. Az nbc-s pénz 60 százaléka az exportfejlesztést, a többi a befektetésösztönzési tevékenységet szolgálja. Alapvetően elektronika, biotechnológia és élelmiszer ágazatokból érkeztek a potenciális befektetők, köztük vannak amerikaiak, ázsiaiak és európaiak is. A kormányhatározattal létrehozott hivatal kevesebb embert foglalkoztat, mint a még mindig működő, de megszűnésre ítélt ITD. Az utóbbi több mint kétszáz főnek adott munkát, a RITA-t másfél száz pozícióval hozták létre. Ezek feltöltöttsége a közel múltban - információink szerint még 50 százalék alatt állt, ám a hivatal által közölt adatok szerint már 72 százaléknál tartanak, azaz Budapesten 137-en dolgoznak. A regionális irodahálózat rosszabbul áll, az ott dolgozó 18 fő a tervezett létszám bő fele. Jó hír lehet ugyanakkor a HITA munkatársai számára, hogy a hivatalt nem érinti az a "minőségi állománycsere",amelynek keretében a nemzetgazdasági tárcánál dolgozók 10 százalékát - 80-100 főt - elküldik, helyükre pedig újakat toboroznak - értesült lapunk. NAPI Kormányzati forrásaink szerint a HITA létszámkeretének feltöltése során nehézséget okoz, hogy sok adat és információs bázis átkerülése jogértelmezési viták miatt lassú, így van olyan egység, amely azért nem került még át, mert csak ott tud dolgozni, ahol az adatbázis van. A következő két-három héten várhatóan az átadás-átvételek jogilag is tisztázódnak, június elejétől pedig az alapítói dokumentumnak megfelelően működőképes a HITA.
Az eredeti újságoldal fényképe:

EuroNanoForum - 350 üzleti találkozó a Nemzeti Külgazdasági Hivatal

econom.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Hungary
EuroNanoForum – 350 üzleti találkozó a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szervezésében

Az európai nanotechnológia szektor idei egyik legfontosabb eseménye, az EuroNanoForum 2011. május 30. és június 1. között került megrendezésre Budapesten a Kongresszusi Központban. A Nemzeti Innovációs Hivatal és a finn Spinverse cég által szervezett rendezvény résztvevői számos magas színvonalú előadás keretében megismerkedhettek a legújabb kutatási eredményekkel, bővíthették üzleti partnerkapcsolataikat és pénzügyi támogatást szerezhettek. EuroNanoForum – 350 üzleti találkozó a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szervezésében



EuroNanoForum volt Budapesten

vg.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Hungary
Az európai nanotechnológiai szektor idei egyik legfontosabb eseménye volt az EuroNanoForum, amelyet május 30. és június 1. között rendeztek Budapesten, és amelyen 350 kétoldalú találkozón tárgyaltak együttműködési lehetőségekről a partnerek – közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) az MTI-vel.
A Nemzeti Innovációs Hivatal és a finn Spinverse cég által szervezett rendezvény résztvevői megismerkedhettek a legújabb kutatási eredményekkel, bővíthették üzleti partnerkapcsolataikat, és pénzügyi támogatást szerezhettek, illetve találkozhattak Európa vezető nanotechnológiai befektetőivel. VG

Befektetési hullám közeleg?

mr1-kossuth.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Magyarország
Az egész közép-európai térség iránt megnőtt az érdeklődés a külföldi befektetők részéről. Úgy tűnik, a gazdasági válság lassan lecseng, így jók a hazai kilátások is ebből a szempontból – nyilatkozta Bod Péter Ákos a Krónikának.
Nem csak nagy multinacionális cégek, de kisebb külföldi vállalkozások is megjelenhetnek Magyarországon. Hallgassa meg!

Ősszel kerülhet a parlament elé a kormány készülő külgazdasági stratégiája. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a nemzetgazdasági tárca addig is tárgyal a potenciális befektetőkkel a járműipartól kezdve a híradástechnikai cégeken át a kínai nagybefektetőkig.

Bod Péter Ákos szerint kedvezők a kilátások, a gazdasági válság lecsengésével újraindultak a befektetési és felvásárlási tevékenységek. Most az egész térség iránt újfajta érdeklődés érzékelhető, és nem is szabad kimaradni a folyamatból, mert később nagy gondot okozna – vélekedett a közgazdász.

Dobos Erzsébet, a külgazdasági hivatal elnöke a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: szeretnék, ha minél több kis- és közepes vállalat lenne az itt megtelepedő befektetők beszállítója. Ez különösen a járműiparra igaz. Ezért is tárgyalnak például a Mercedessel és a Suzukival.

Róna Péter közgazdász szerint azonban alapvetően elhibázott stratégia külföldi befektetőknek adni azt a pénzt, amelyet a kis- és középvállalkozások kaphatnának, ugyancsak munkahelyteremtésre, és az a pénz ráadásul itt is maradna az országban.

Bod Péter Ákos nem lát feltétlenül ellentmondást a két álláspont között. A legtöbb esetben az egyik sikeres beruházás két-három év múlva további hullámot von maga után, és abba már sokkal könnyebb bekapcsolódni, mint az elsőbe – érvelt a közgazdász, aki szerint türelem is kell az eredményekhez.


A tartalomhoz csatolt fájlok:

Magyar-Kirgiz Üzleti Fórum

loginfo.hu
2011.06.02.
Online / Online média
Magyarország
Nemzeti Külgazdasági Hivatal Időpont: 2011. június 6., hétfő 13.30

Regisztráció: 13.00 órától

Helyszín: Grand Hotel Margitsziget

1138 Budapest, Margitsziget

A meghívó , a jelentkezési lap és delegációs lista a linkre kattintva elérhető!

EuroNanoForum volt Budapesten

Világgazdaság
2011.06.02.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Az európai nanotechnológiai szektor idei egyik legfontosabb eseménye volt az EuroNanoForum, amelyet május 30. és június 1.
között rendeztek Budapesten, és amelyen 350 kétoldalú találkozón tárgyaltak együttműködési lehetőségekről a partnerek - közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) az MTI-vel. A Nemzeti Innovációs Hivatal és a finn Spinverse cég által szervezett rendezvény résztvevői megismerkedhettek a legújabb kutatási eredményekkel, bővíthették üzleti partnerkapcsolataikat, és pénzügyi támogatást szerezhettek, illetve találkozhattak Európa vezető nanotechnológiai befektetőivel. VG
Az eredeti újságoldal fényképe:

EuroNanoForum - 350 üzleti találkozó a Nemzeti Külgazdasági Hivatal

valsag.com
2011.06.01.
Online / Online média
Magyarország
EuroNanoForum – 350 üzleti találkozó a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szervezésében

Hol keresnek új piacokat a magyar cégek? | KarrierBlog

blog.topjob.hu
2011.05.30.
Online / Online média
Magyarország
Németország, Franciaország és az Egyesült Államok továbbra is fontos külgazdasági partnere Magyarországnak. A gazdasági válság legfőbb tanulsága azonban, hogy új piacokat kell keresni. Felértékelődik Délkelet-Ázsia, de India és az arab térség is – hangzott el a Magyar Rádió műsorában.
Főként azok a közepes vállalatok építhetnek ki gazdasági kapcsolatokat az új piacokon, amelyek Európában már stabilan állnak a lábukon – mondta a Kossuth Rádióban az év elején létrejött Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Kerekes György. Nagyon sikeresek vagyunk a különböző mérnöki technológiák területén, a környezetvédelem, az orvosi műszerek világában, de a hagyományos, például élelmiszeripari termékek iránt is kifejezetten nagy az érdeklődés Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten is – magyarázta.

Szerbia szintén fontos irány Magyarország számára, egyrészt hagyományos exportpiacot jelent, másrészt olyan politikai-gazdasági változások történtek az elmúlt időszakban Szerbiában, amelyek nagy lehetőségeket nyitnak a magyar cégeknek – folytatta Kerekes György. Megjegyezte: kevesen tudják, hogy Szerbiának megállapodása van Oroszországgal és Fehéroroszországgal arról, hogy vámmentesen tud exportálni ezekre a piacokra. Forrás: HR Portál

Adni kell, csak másként, mint eddig

hirtv.hu
2011.05.30.
Online / Online média
Magyarország
Továbbra is támogatja Magyarország az itt letelepedni kívánó külföldi beruházásokat, de csak abban az esetben, ha megjelenésükkel úgy teremtenek új munkahelyeket, hogy közben más területeken nem szűnnek meg állások – így vázolta fel Dobos Erzsébet, az év elején alakult Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke hazánk új támogatáspolitikai irányelveit. Mint mondta, az új filozófia mellett a hangsúlyok megváltoztatására is ügyelnek, hogy ne csupán Budapestre, hanem a vidék eddig kevésbé versenyképes részeire is felhívják az érdeklődők figyelmét – írja a Magyar Nemzet.

A magyar élelmiszeripar a Közel-Keleten lehet sikeres, Oroszországba pedig Szerbián keresztül juthatnak el a hazai termékek. (da)

Adni kell, csak másként, mint eddig

mno.hu
2011.05.30.
Online / Online média
Magyarország
2011. május 30. 00:03 Magyar Nemzet Továbbra is támogatja Magyarország az itt letelepedni kívánó külföldi beruházásokat, de csak abban az esetben, ha megjelenésükkel úgy teremtenek új munkahelyeket, hogy közben más területeken nem szűnnek meg állások – így vázolta fel Dobos Erzsébet, az év elején alakult Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke hazánk új támogatáspolitikai irányelveit. Mint mondta, az új filozófia mellett a hangsúlyok megváltoztatására is ügyelnek, hogy ne csupán Budapestre, hanem a vidék eddig kevésbé versenyképes részeire is felhívják az érdeklődők figyelmét. A magyar élelmiszeripar a Közel-Keleten lehet sikeres, Oroszországba pedig Szerbián keresztül juthatnak el a hazai termékek.

Adni kell, csak másként, mint eddig

Magyar Nemzet
2011.05.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Nagy Vajda Zsuzsa
Azokat a Magyarország iránt érdeklődő befektetőket részesítik előnyben a jövőben, amelyek úgy teremtenek munkahelyeket, hogy az nem vezet elbocsátásokhoz a hazai cégeknél - erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Dobos Erzsébet, az év elejétől az ITDH utódjaként létrehozott Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke. Az ügynökség célja, hogy a magyar cégek ne csak részmunkákat nyerjenek el a külföldi tendereken.
Nagy Vajda Zsuzsa Továbbra is támogatja Magyarország az itt letelepedni kívánó külföldi beruházásokat, de csak abban az esetben, ha megjelenésükkel úgy teremtenek új munkahelyeket, hogy közben más területeken nem szűnnek meg állások - így vázolta fel Dobos Erzsébet, az év elején alakult Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke hazánk új támogatáspolitikai irányelveit. Mint mondta, az új filozófia mellett a hangsúlyok megváltoztatására is ügyelnek, hogy ne csupán Budapestre, hanem a vidék eddig kevésbé versenyképes részeire is felhívják az érdeklődők figyelmét. A magyar élelmiszeripar a Közel- Keleten lehet sikeres, Oroszországba pedig Szerbián keresztül juthatnak el a hazai termékek. - Említette a múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy tizenöt befektetővel tárgyalnak. Ezek mennyiben új, illetve mennyiben az elődszervezettől, az ITDH-tól örökölt munkák? - A tizenöt ügy, amiről beszéltem, a hivatal januári megalakulása óta indult. A befektetők fele maga jelentkezett, a másik felét mi kerestük meg. Összesen százas nagyságrendű az itteni befektetéseket ösztönző projektek száma, ezekből jöhet össze az a tízezer munkahely, amelyről beszéltem a tájékoztatón. - Mennyiben segíti a munkájukat, hogy sokat javult az utóbbi időben a bizalom Magyarország iránt? - A befektetőknek fontos, hogy milyen az ország megítélése, a gazdaság mutatói. Nagyon ritkán lehet találkozni azonban olyan esettel - ha komoly az érdeklődés -, hogy az adott vállalat néhány rossz cikk miatt elvesse egy beruházás gondolatát. És ugyanez fordítva is igaz. Ha pozitív a kép az országról, az erősíti az üzleti kapcsolatokat, de a döntések nem elsősorban ezen múlnak. - Az adókörnyezet, a támogatások érdeklik őket? - Amellett, hogy a támogatás és a kommunikáció is lényeges, a beruházni kívánó cégek kilencven százalékának az elsődleges szempont az, hogy milyen vállalkozók tevékenykednek az adott országban, illetve a munkaerő minősége számít. A legfontosabb nekik, hogy jól képzett szakembereket jó áron tudjanak foglalkoztatni. - Régiós szinten Magyarország adta a betelepülő cégeknek a legmagasabb támogatásokat. Változik- e ez a jövőben? - A támogatási politika jelenleg átalakítás alatt áll, lényeges változásokra azonban nem kell számítani. A stratégia áttekintésének a célja az, hogy azokat az ágazatokat, vállalatokat részesítsük előnyben, amelyek nem munkahelyet vesznek el magyar vállalkozásoktól, hanem azt teremtenek. Továbbá az is cél, hogy a hangsúlyok kicsit eltolódjanak, és ne csak a főváros környékére, hanem az ország többi részére is tereljünk társaságokat; a dunántúli régió és az egyetemi nagyvárosok is versenyképesek. - Lát lehetőséget a már odaítélt támogatások újratárgyalására? - Ez kormányzati hatáskörbe tartozik. A magyar állam és a befektető is vállalt bizonyos kötelezettségeket. Amennyiben kiderül, hogy ez utóbbi megszegte az ígéreteit, akkor nyílik lehetőség módosításra. A szerződések betartását a hivatal és a gazdasági tárca is folyamatosan nyomon követi. - Figyelnek-e arra a befektetők felkutatásánál, hogy olyanokat szólítsanak meg, amelyek tevékenységére rá tudnak csatlakozni a hazai termelők? Ebből a szempontból mely ágazatok látszanak sikeresnek? - A járműiparhoz kapcsolódó gyártási folyamatok szinte mindegyike: fém-, műanyag-, textil- és üvegmunkák is ide sorolhatók. Továbbá nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az elektronikára is, amely amellett, hogy jelenleg az egyik legtöbb magyar munkavállalót foglalkoztató ágazat, a fejlesztésben is kínál lehetőségeket. - Az önök segítségét igénybe vevő magyar cégek az első négy hónapban 30 millió euró értékben exportáltak. Hova ment ez az áru? - Alapvetően Európába, a környező országokba. Ágazat tekintetében a környezetvédelmi technológiák kivitelét és az élelmiszert érdemes kiemelni. Az egyik cég nemrég például Montenegróban megbízást kapott az ottani környezetvédelmi stratégia kidolgozására, mások ezen a vonalon a Távol-Keleten és az arab térségben értek el sikereket. - Az exportunk egynegyede Németországba irányul. A programjaik költségvetése is ennek arányában oszlik meg? - Németországra nagy hangsúlyt fektetünk, de nemcsak azért, mert a fő felvevőpiacunk, hanem azért is, mert számos nemzetközi vásárt ott tartanak. A magyar cégek ezeken a rendezvényeken a világ minden tájáról találkozhatnak partnerekkel. Ezen rendezvények összköltségvetése azonban alacsonyabb a teljes költségvetésünk 25 százalékánál. - Az új kormány elmúlt egy évében sokat hallottunk a távol-keleti és az arab térségbeli nyitásról. Említette a környezetvédelmet. Még mely területeken érdemes próbálkozniuk a hazai vállalkozásoknak? - Az élelmiszer-ágazat lehet fontos a Közel-Keleten. Itt azt tapasztaljuk, hogy megnőtt az igény a hazai áru iránt, ami később a kereskedelmi forgalomban is meglátszik majd. A távolabbi országok esetében nagyobb mennyiségekre van szükség, mint amennyit képesek lennénk szállítani. De Délkelet- Ázsiában, például Szingapúrban a magasabb minőségű termékekre lenne kereslet. Újdonság, hogy olyan tenderek elnyeréséhez kívánjuk hozzásegíteni a hazai cégeket, amelyek a tervezéstől a kivitelezésig terjednek, s amelyeket összefogva tudnak ellátni. - Szerbia iránt a magyar cégek körében megnőtt az érdeklődés, ugyanis onnan vámmentesen elérhető az orosz piac. Lát lehetőséget arra, hogy a korábban elvesztett moszkvai pozícióit visszaszerezze az ország? - Az orosz és az ukrán piacra nehéz betörni, a kis cégeknek egyedül nem is feltétlenül ajánlott. Az segíthet, hogy múltja van az együttműködésnek, a bizalom irántunk megmaradt, figyelnek a „hívó szavakra”. A hetvenes, nyolcvanas évek sláger exporttermékeinek neve még ismerősen cseng a külpiacon, persze ma már új termékekkel válthatjuk fel azokat. Ha a szerbiai érdeklődés ugyanilyen fokozott marad, mindenképpen jelentős bővülésre számítunk az Oroszországba irányuló kivitelben. - Az eredeti tervekhez képest a zárolás miatt igaz, kevesebb lett a költségvetésük, de tavalyhoz képest még így is több pénzből gazdálkodnak, kisebb létszámmal. Mire fordítják a pluszt? - A programok száma (kiállítások, vásárok, üzletember-találkozók) is magasabb, mint az előző években. Alapvetően a környező országokra összpontosítunk, és növeljük a hazai rendezvények számát, képzéseket szervezünk, például a beszállítói területre jut nagyobb szelet a forrásokból. - Mennyiben jobb ez a hivatal, mint az elődje? - Arra törekszünk, hogy a hivatali lét minden hátrányát csak nekünk kelljen kezelni, ez a szolgáltatások színvonalán ne érződjön. Viszonylag egyszerű szervezeti felépítéssel igyekszünk segíteni a cégeket, s ugyan kevesebb létszámmal dolgozunk, a tanácsadók száma nem csökkent, a spórolás a regionális képviseletek szűkítésén keresztül valósult meg. Javulást szeretnénk elérni például a hazai cégeknek nyújtott tanácsadásban. - Tapasztalták-e a névváltás hátrányait? - Partnereink elsődlegesen nem azzal foglalkoznak, hogy mi az ügynökség neve. Megkérdezik persze, hogy mi lett a régi szervezettel, de számukra az a lényeg, hogy segítséget kapjanak az eligazodáshoz. Természetesen be kell vezetni az új hivatalt, az arculat kialakítása most zajlik éppen.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Munkaalapú gazdaságra van szükség

Magyar Hírlap
2011.05.28.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Kiss Gergely
Az elmúlt egy évben lényegében stagnálást mutattak a munkaerő-piaci adatok. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ha megindulna a belső kereslet bővülése, akkor fél évvel később már érződne a pozitív elmozdulás.
Az Orbán-kormány a gazdaságpolitikájának középpontjába a foglalkoztatás bővítését állította. A kabinet szerint minden intézkedés mögött (az adóváltozásoktól a nyugdíjrendszer átalakításáig) e cél áll. A kormányfő ezt erősítette meg a minap Párizsban is. Orbán Viktor elmondta, a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez a legfőbb problémát hazánkban az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza. Kiemelte, el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatottsági szintet, azaz: minél több embernek kell vissza térnie a munkaerőpiacra. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ez lassú folyamat lesz. „Az elmúlt egy év adatai stagnálást mutatnak a munkaerőpiacon. A munkahelyteremtés a cél, bővülnie kell a belső piacnak. Ha ez megtörténik, akkor fél évvel később már érezhető lenne a javulás” – mondta Németh Dávid, az ING elemzője. Szerinte azonban a kormánynak nem minden intézkedése segíti elő a foglalkoztatás bővülését. Példaként említette a különadókat, amely az érintett ágazatokban fékezi az álláshelyteremtést. A kormány januártól átalakította a közmunkaprogramot is. Fő változás, hogy ebben már nemcsak az önkormányzatok, hanem a vállalkozások is részt vehetnek, az üzleti szféra is pályázhat a központi forrásából igényelhető pénzekre. Németh szerint mindez biztosan javítja a statisztikákat, de a fő kérdés, hogy meddig. Előrelépés akkor lenne, ha a munkavállalókat a későbbiekben felszívná a magánszféra. Az mindenesetre kedvező, hogy a gazdaság növekedésnek indult, igaz, a bővülést csak késve követi a foglalkoztatás javulása. Mindehhez emelkednie kell a beruházások számának is. Ezen a téren az autóipari (Mercedes, Audi, Opel) fejlesztések kedvezőek, több ezer munkahelyet teremtenek. Ha sikerül a hazai beszállítókat is bevonni, akkor még nagyobb eredményt hoznak a beruházások. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal – amely többek között a befektetések ösztönzéséért is felel – egyébként arra törekszik, a hazánkba jövő multik rögzítsék a szerződésekben azt is, hogy a magyar kis- és középvállalkozások is lehetőséghez jussanak beszállítóként. Kiss Gergely
Az eredeti újságoldal fényképe:

Merre nyithatnak a magyar cégek?

polgarinfo.hu
2011.05.28.
Online / Online média
Magyarország
Németország, Franciaország és az Egyesült Államok továbbra is fontos külgazdasági partnere Magyarországnak, hiszen például a magyar export egynegyede Németországba megy. A gazdasági válság legfőbb tanulsága azonban, hogy új piacokat kell keresni.
Magyarország számára – erről a kormányfő is beszélt a minap – felértékelődik Délkelet-Ázsia, de India és az arab térség is.

Főként azok a közepes vállalatok építhetnek ki gazdasági kapcsolatokat az új piacokon, amelyek Európában már stabilan állnak a lábukon – mondta a Kossuth Rádióban az év elején létrejött Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Kerekes György. Nagyon sikeresek vagyunk a különböző mérnöki technológiák területén, a környezetvédelem, az orvosi műszerek világában, de a hagyományos, például élelmiszeripari termékek iránt is kifejezetten nagy az érdeklődés Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten is – magyarázta. Szeretnénk arra építeni, hogy magyar cégek összefogjanak, és azok, akik már megvetették a lábukat, további magyar cégeket húzzanak magukkal – fogalmazott.

Szerbia szintén fontos irány Magyarország számára, egyrészt hagyományos exportpiacot jelent, másrészt olyan politikai-gazdasági változások történtek az elmúlt időszakban Szerbiában, amelyek nagy lehetőségeket nyitnak a magyar cégeknek – folytatta Kerekes György. Megjegyezte: kevesen tudják, hogy Szerbiának megállapodása van Oroszországgal és Fehéroroszországgal arról, hogy vámmentesen tud exportálni ezekre a piacokra. Több magyar cég már meglátta ezt a lehetőséget, szerb leányvállalat vagy partner közvetítésével tudja elérni azt az orosz piacot, amelyet Magyarországról nem tudott.

Merre nyithatnak a magyar cégek?

promenad.hu
2011.05.28.
Online / Online média
Magyarország
Németország, Franciaország és az Egyesült Államok továbbra is fontos külgazdasági partnere Magyarországnak, hiszen például a magyar export egynegyede Németországba megy. A gazdasági válság legfőbb tanulsága azonban, hogy új piacokat kell keresni.
Magyarország számára – erről a kormányfő is beszélt a minap – felértékelődik Délkelet-Ázsia, de India és az arab térség is. Főként azok a közepes vállalatok építhetnek ki gazdasági kapcsolatokat az új piacokon, amelyek Európában már stabilan állnak a lábukon – mondta a Kossuth Rádióban az év elején létrejött Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Kerekes György. Nagyon sikeresek vagyunk a különböző mérnöki technológiák területén, a környezetvédelem, az orvosi műszerek világában, de a hagyományos, például élelmiszeripari termékek iránt is kifejezetten nagy az érdeklődés Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten is – magyarázta. Szeretnénk arra építeni, hogy magyar cégek összefogjanak, és azok, akik már megvetették a lábukat, további magyar cégeket húzzanak magukkal – fogalmazott. Szerbia szintén fontos irány Magyarország számára, egyrészt hagyományos exportpiacot jelent, másrészt olyan politikai-gazdasági változások történtek az elmúlt időszakban Szerbiában, amelyek nagy lehetőségeket nyitnak a magyar cégeknek – folytatta Kerekes György. Megjegyezte: kevesen tudják, hogy Szerbiának megállapodása van Oroszországgal és Fehéroroszországgal arról, hogy vámmentesen tud exportálni ezekre a piacokra. Több magyar cég már meglátta ezt a lehetőséget, szerb leányvállalat vagy partner közvetítésével tudja elérni azt az orosz piacot, amelyet Magyarországról nem tudott.

Forrás: mr1-kossuth.hu

Merre nyithatnak a magyar cégek?

mr1-kossuth.hu
2011.05.28.
Online / Online média
Magyarország
Németország, Franciaország és az Egyesült Államok továbbra is fontos külgazdasági partnere Magyarországnak, hiszen például a magyar export egynegyede Németországba megy. A gazdasági válság legfőbb tanulsága azonban, hogy új piacokat kell keresni.
Magyarország számára – erről a kormányfő is beszélt a minap – felértékelődik Délkelet-Ázsia, de India és az arab térség is. Hallgassa meg G7 című műsorunk összefoglalóját!

Főként azok a közepes vállalatok építhetnek ki gazdasági kapcsolatokat az új piacokon, amelyek Európában már stabilan állnak a lábukon – mondta a Kossuth Rádióban az év elején létrejött Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Kerekes György. Nagyon sikeresek vagyunk a különböző mérnöki technológiák területén, a környezetvédelem, az orvosi műszerek világában, de a hagyományos, például élelmiszeripari termékek iránt is kifejezetten nagy az érdeklődés Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten is – magyarázta. Szeretnénk arra építeni, hogy magyar cégek összefogjanak, és azok, akik már megvetették a lábukat, további magyar cégeket húzzanak magukkal – fogalmazott.

Szerbia szintén fontos irány Magyarország számára, egyrészt hagyományos exportpiacot jelent, másrészt olyan politikai-gazdasági változások történtek az elmúlt időszakban Szerbiában, amelyek nagy lehetőségeket nyitnak a magyar cégeknek – folytatta Kerekes György. Megjegyezte: kevesen tudják, hogy Szerbiának megállapodása van Oroszországgal és Fehéroroszországgal arról, hogy vámmentesen tud exportálni ezekre a piacokra. Több magyar cég már meglátta ezt a lehetőséget, szerb leányvállalat vagy partner közvetítésével tudja elérni azt az orosz piacot, amelyet Magyarországról nem tudott.


A tartalomhoz csatolt fájlok:

Szerbia ugródeszka lett az orosz exporthoz

Népszava
2011.05.27.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Szerbiát használják ugródeszkának a magyar cégek a bejutáshoz a hőn áhított orosz piacokra. Egyre-másra jegyzik be vállalkozásaikat a szomszédos országban a magyar vállalkozók.
Óriási mértékben megnőtt a magyar vállalkozások érdeklődése a szomszédos szerbiai lehetőségek iránt - mondta ­Dobos Erzsébet, a január óta működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke tegnap újságíróknak. Nagy vonzerőt jelent Szerbia, mert onnan vámmentesen érhető el az orosz ­piac, amit igyekeznek a magyarok - másokhoz hasonlóan - jól kihasználni. A vámmentesség alapja, hogy Szerbia és Oroszország már korábban vám­unióra lépett egymással. Főként az élelmiszeriparban látnak nagy lehetőségeket a magyar befektetők, és emellett a korábban nálunk működő jelentős gyártókapacitásokat is áttelepítenek a határ másik ­oldalára. Hazánk gazdasági kapcsolataiban Németország, Franciaország és az Egyesült Államok után mára már a szomszédos Szerbia harcolta ki az előkelő negyedik helyet.
Az eredeti újságoldal fényképe:

ITDH -Nachfolger HITA kommt auf Touren

budapester.hu
2011.05.27.
Online / Online média
Magyarország / Budapest
Flexibel und serviceorientiert wie eine Agentur - Die unruhigen Zeiten um Ungarns staatliche Investitionsförderung scheinen endgültig vorbei.
Flexibel und serviceorientiert wie eine Agentur

Die unruhigen Zeiten um Ungarns staatliche Investitionsförderung scheinen endgültig vorbei. Auf ihrer Pressekonferenz letzten Donnerstag vermittelte das Nationale Außenwirtschaftsamt, das im Wesentlichen die Aufgaben der vor einigen Monaten aufgelösten ITDH versieht, den Eindruck professioneller Normalität.

HITA-Präsidentin Erzsébet Dobos: Bei der Schaffung von 9.400 Arbeitsplätzen mitgeholfen.

Das neue Amt gibt es offiziell bereits seit Jahresanfang. So richtig auf Touren kam es danach aber erst schrittweise. Es kann es beispielsweise erst seit dem 2. März eine dauerhafte feste Bleibe sein Eigen nennen. Seitdem befindet sich sein Sitz in der Honvéd utca im V. Bezirk in Sichtweite des Volks­wirt­schaftsministeriums, zu dem es als sogenannte Hintergrund­in­sti­tution gehört, in einem separaten Gebäude und zwar im Eckgebäude Honvéd utca / Szalay utca, das in den 90-ern von der Dresdner Bank als Zentrale anspruchsvoll renoviert worden war und mit seinem hohen Giebel entfernt an ein Han­dels­kontor aus dem hanseatischen Nord­deutschland erinnert.

Sicher nur ein Zufall, aber ein passender Zufall, immerhin spielt der Handel, genauer gesagt die Ex­port­unterstützung, eine wichtige Rol­le bei dem neuen Amt. Die zweite Säule besteht in der In­ves­ti­ti­onsförderung. So wie ITDH versteht sich auch die neue Behörde als An­laufstelle für ausländische Inves­toren, die sich mit dem Gedanken an eine Aktivinvestition in Ungarn tragen. Mit Blick auf das operative Geschäft gibt es also kaum Un­ter­schiede zum bisherigen Investiti­ons­förderer ITDH. Lediglich organisatorisch ist das Amt etwas anders verortet: als selbstständig operierende und wirtschaftende Einheit un­tersteht es direkt dem Volks­wirt­schaftsminister György Matolcsy. Au­ßerdem hat es als Amt jetzt etwas weniger Frei­heitsgrade als ITDH - mit allen Vor- und Nach­teilen.

Amt ist noch im Aufbau

Zu den Vorteilen der neuen Einrichtung zählt ihre engagierte Präsidentin Erzsébet Dobos ganz klar die Wirtschaftlichkeit. "Der Betrieb unserer Institution ist preiswerter", erklärt sie. Möglich ist dies unter anderem durch eine geringere Mitar­bei­ter­zahl. Während bei ITDH zuletzt über 200 Mitarbeiter beschäftigt waren, ist die Soll­stärke der neuen Einrichtung mit 155 Mit­arbeitern beziffert. Von Soll­stär­ke muss in diesem Zu­sam­menhang deshalb geredet werden, da es auch im fünften Monat der Tätigkeit des neuen Amtes noch nicht gelungen ist, alle vorgesehenen Stellen zu besetzen. So seien von den 137 Po­si­tionen in Bu­da­pest erst etwa 90 besetzt, von den 15 Stellen außerhalb von Budapest sogar nur die Hälfte.

Freilich ist die größere Nähe zum Ministerium auch mit gewissen Nachteilen verbunden. So räumt Frau Dobos, die zuvor für ITDH tätig war, freimütig ein, dass im neuen Amt vergleichsweise mehr Papierarbeit anfalle. Eine stärkere Kontrolle hat auch ihren Preis. Ein weiterer vermeintlicher Nachteil löst sich auf Nachfrage jedoch als unbegründet auf. Ob es für einen dynamischen Auftritt auf dem Markt nicht hinderlich sei, wenn man den Zusatz "Amt" mit all seinen negativen Asso­zia­tionen im Namen trage, wollen wir wissen. Und au­ßer­dem, warum es not­wendig gewesen war, sich von den über Jahre eingeführten Mar­ken­na­men ITDH zu verabschieden. Auf diesen Ein­wand reagiert der stellvertretende Prä­si­dent des neuen Am­tes, György Kerekes, prompt mit dem Hin­­weis, dass man sich gerade mit Blick auf Ima­ge­gründe dafür entschieden habe, sich die international verwendete Selbst­b­e­zeich­nung Hunga­rian Investment and Trade Agency mit der an ITDH-Zeiten erinnernden griffigen Abkür­zung HITA zuzulegen. "Zwar sind wir unter etwas strengerer Kont­rolle durch den Staat, in Sachen Flexibilität und Service wird dieser Hintergrund aber für unsere Kun­den kaum spürbar sein", fügt die Prä­sidentin noch hinzu.

Erste Ergebnisse

Auf der zweiten Pressekonferenz in ihrer kurzen Geschichte - die erste Ende März diente im wesentlichen der Vorstellung der Orga­ni­sation sowie der soeben bezogenen neuen Räumlichkeiten - konnte die Prä­sidentin sogar schon erste Zah­len zur Tätigkeit ihres Amtes, oder Agentur präsentieren. Ihren Anga­ben zufolge habe es in den vergangenen Monaten Kontakte mit 125 ausländischen Investoren gegeben. Mit 80 ernsthafteren Interessenten von ihnen habe es persönliche Ge­spräche gegeben. Mit Unter­stüt­zung ihrer Agen­tur kam es sogar schon zum Start von 15 konkreten Pro­jekten, die auf die Schaffung von schätzungsweise 9.400 Ar­beits­plät­zen hinauslaufen werden. Mit Blick auf die Kontinuität der Be­die­nung ausländischer Anfragen stellt die Prä­si­denten auf Nachfrage der Budapester Zeitung entschieden fest, dass es zwischen der Auflösung der ITDH und Schaffung der HITA, zu keinem Zeitpunkt eine Si­tuation gegeben habe, in der ausländische Interessenten nicht bedient worden wären beziehungsweise in Investitionsfragen keinen Ansprechpartner gehabt hätten.

Aktiv war ihre Agentur auch mit Blick auf den zweiten Tätigkeits­be­reich, der Ex­port­förderung. So konnte die Präsidentin davon berichten, dass sie seit Jahresbeginn 37 Export­ent­wicklungsprogramme organisiert und mit mehr als 1.000 ungarischen Exporteuren Kontakt hatte. "Mit unserer Unterstützung konnte ein Auftragsvolumen von ungefähr 30 Millionen Euro erarbeitet werden", so Erzsébet Dobos. Derzeit arbeite ihre Agentur übrigens in einem gesonderten Pro­gramm daran, auf Export­märkten wettbewerbsfähige ungarische Fir­men zu identifizieren.



Tízezer munkahelyet vár a külgazdasági hivatal több új nagy befektetéstől

HR Portál
2011.05.27.
Online / Online média
Magyarország
Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt.
A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.

Az elnök elmondta, a generált munkahelyek számánál érdemes figyelembe venni a potenciális beszállítóknál létrejövő állásokat is. Annak érdekében, hogy a külföldi befektetések nyertesei között legyenek a magyar kis- és közepes vállalakozások is, a HITA 36 multinacionális céggel folytat tárgyalást. Arra törekszik, hogy a multik szerződésben is rögzítsék vállalásaikat. Az elmúlt hetekben már 4 ilyen megállapodást is kötött a hivatal.

Dobos Erzsébet az MTI kérdésére elmondta, megvalósíthatónak látszik éves célkitűzésük: a kkv-k részarányának 18-ról 20 százalékra növelése a magyar exportból. A hivatal idei költségvetése 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobbik része a szakmai feladatokat fedezi: 1,1 milliárd forint a Nemzetközi Befektetésösztönzési Célelőirányzatból, 1,7 milliárd pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív programból áll rendelkezésre.

Kerekes György, a HITA elnökhelyettese ismertette az idei terveket, amelyekben összesen mintegy 400 szakmai program szerepel. Ágazati megoszlásban a legnagyobb hangsúlyt a járműiparra, az élettudományokra és az élelmiszeriparra helyezik.

Akik több ezer kiscéget támogatnak

piacesprofit.hu
2011.05.27.
Online / Online média
Magyarország
Bár nem jogutódja, mégis az ITD Hungary feladatait vette át a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency - HITA), melynek vezetői sikeresnek ítélték működésük első fél évét.

A következő időszak a folyamatban lévő tárgyalások befejezéséről és az új piacok nyitásáról fog szólni.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal két fő feladata a külföldi befektetések megvalósításának támogatása, valamint a magyar kkv-k külpiaci törekvéseinek segítése. „Amennyiben a befektetésösztönzést nézzük, úgy elmondhatjuk, hogy jelenleg 15 projekt van folyamatban, melyeknek az összértéke eléri a 350 millió eurót, és amelynek köszönhetően akár 10 ezer új munkahely is létrejöhet" - jelentette ki a hivatal első fél évét bemutató sajtótájékoztatón Dobos Erzsébet elnök, hozzátéve, hogy ehhez nem tartozik hozzá a nagy autóipari beruházásokkal létrehozandó még 12 ezer munkahely.

A kereskedelemfejlesztési tevékenységükkel az elnök asszony szerint több mint ezer kkv-t sikerült elérniük, akik saját bevallásuk szerint 30 millió euró értékben kötöttek exportmegállapodásokat a hivatal rendezvényein. „A következő hetek arról fognak szólni, hogy tovább folytatjuk a tárgyalásokat a különböző szervezetekkel, szakmai szövetségekkel, hogy az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv-hez kapcsolódóan még jobban tudjuk segíteni a magyar kiscégek külföldi terjeszkedését."

Ezzel kapcsolatban Dobos Erzsébet elmondta, hogy leginkább az EU-n belül és az új piacokon, Dél-kelet Ázsiában és az arab térségben van lehetőségük a hazai kkv-knak terjeszkedniük. „Az új területek elérése egyébként deklarált kormányzati cél is, hiszen idén már állami küldöttségekkel is próbáltuk erősíteni a kapcsolatokat." - magyarázta az elnök. „Az EU-n belül a hagyományosan legnagyobbnak exportpiacnak számító Németország mellett, most Szerbiára koncentrálnak a magyar cégek, részben azért is, mert egy megállapodásnak köszönhetően innen vámmentesen érhető el Oroszország. A szerb területre szinte minden ágazattal be lehet törni, ám az átlagnál is nagyobb esélye van az élelmiszer-, a fém-, és építőipari cégeknek."

Ugyancsak fontos feladata a hivatalnak a beszállítói kapcsolatok ápolása, azaz, hogy segítse a hazai kiscégeket, hogy a multik beszállítójává válhassanak. „Eddig 36 multicéggel és 67 potenciális beszállítóval tárgyaltuk, és 4 megállapodást sikerült kötni" - hangsúlyozta Dobos Erzsébet.



Tízezer munkahelyért harcol a HITA

Napi Gazdaság
2011.05.27.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Ádám Viktor

Jelenleg tizenöt folyamatban lévő betetési ügyet kezelünk, ezek összértéke 3 millió euró, és ha mind megvalósul, 9.4 ezer munkahely jöhet létre - mondta Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke tegnapi tájékoztatóján. A potenciális külföldi befektetők alapvetően az elektronika, a biotechnológia és az élelmiszer-ágazatokból érkeztek. A következő két hétben a HITA szakértői félszáz olyan szakmai szervezettel tárgyalnak, amelyekkel együttműködési megállapodást szeretnének kötni. A szervezet az ITD Hungary Zrt.-hez hasonlóan három fő területre, a járműiparra, az élettudományokra és az élelmiszeriparra koncentrál. A HITA az exportfejlesztési programoknál a hagyományos területek mellett olyan új piacokra fokuszál, mint az arab térség vagy Délkelet-Ázsia. Ezekbe a régiókba olyan állami delegációk indulnak, amelyekhez cégek is csatlakozhatnak. Régiónkban Szerbiában indult el egy nagy hullám, ezen a piacon erősödő magyar jelenlétet tapasztal a HITA. Innen vámmentesen érhető el az orosz piac - fogalmazott a

az elnök. A hivatal együttműködik a multinacionális cégekkel és a kamarákkal, hogy új magyar beszállítókat tudjanak bevonni, például képzések révén. Eddig 36 nagyvállalattal és kétszer ennyi potenciális beszállítóval tárgyaltak. ÁDÁM VIKTOR

Az eredeti újságoldal fényképe:

10 ezer új munkahely jöhet létre a külgazdasági projektek által

privatbankar.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
A befektetés ösztönzéssel is foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 15 projektet kezel, amelynek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9.400 új munkahelyet teremthetnek , az autóipari beruházások nélkül a következő években - ismertette Dobos Erzsébet, a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt.

A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.

Az elnök elmondta, a generált munkahelyek számánál érdemes figyelembe venni a potenciális beszállítóknál létrejövő állásokat is. Annak érdekében, hogy a külföldi befektetések nyertesei között legyenek a magyar kis- és közepes vállalakozások is , a HITA 36 multinacionális céggel folytat tárgyalást. Arra törekszik, hogy a multik szerződésben is rögzítsék vállalásaikat. Az elmúlt hetekben már 4 ilyen megállapodást is kötött a hivatal.

Dobos Erzsébet az MTI kérdésére elmondta, megvalósíthatónak látszik éves célkitűzésük: a kkv-k részarányának 18-ról 20 százalékra növelése a magyar exportból.

A hivatal idei költségvetése 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobbik része a szakmai feladatokat fedezi: 1,1 milliárd forint a Nemzetközi Befektetésösztönzési Célelőirányzatból, 1,7 milliárd pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív programból áll rendelkezésre.

Kerekes György, a HITA elnökhelyettese ismertette az idei terveket, amelyekben összesen mintegy 400 szakmai program szerepel. Ágazati megoszlásban a  legnagyobb hangsúlyt a járműiparra, az élettudományokra és az élelmiszeriparra helyezik.

MTI

10 ezer új munkahelyet teremthetnek

gazdasagiradio.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Gazdasági Rádió, MTI, 2011. május 26.

A befektetés ösztönzéssel is foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 15 projektet kezel, amelynek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9.400 új munkahelyet teremthetnek, az autóipari beruházások nélkül a következő években - ismertette Dobos Erzsébet, a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt.
A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.

10 ezer új munkahelyet teremthetnek

fidesz.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
A befektetés ösztönzéssel is foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 15 projektet kezel, amelynek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9.400 új munkahelyet teremthetnek, az autóipari beruházások nélkül a következő években - ismertette Dobos Erzsébet, a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt.

A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.

(MTI-fidesz.hu)

Tízezer munkahelyet teremthetnek a következő években

mno.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
2011. május 26. 11:07 MNO - BL
A befektetésösztönzéssel is foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 15 projektet kezel, amelynek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9400 új munkahelyet teremthetnek az autóipari beruházások nélkül a következő években – ismertette Dobos Erzsébet, a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. • Mintegy ötezer legális munkahely teremtését vállalná a szektor Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1000 vállalkozás vett részt.A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a délkelet-ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt „kiugróan magas” a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac. (MTI)


A külgazdasági hivatal kezelt projektjei mintegy 10 ezer új munkahelyet ...

Pecsinapilap.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország / Baranya megye
A befektetés ösztönzéssel is foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 15 projektet kezel, amelynek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9.400 új munkahelyet teremthetnek, az autóipari beruházások nélkül a következő években.
Dobos Erzsébet, a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt.

A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.

forrás:MTI

A külgazdasági hivatal kezelt projektjei mintegy 10 ezer új munkahelyet teremthetnek

zipp.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
A befektetés ösztönzéssel is foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 15 projektet kezel, amelynek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9.400 új munkahelyet teremthetnek, az autóipari beruházások nélkül a következő években - ismertette Dobos Erzsébet, a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt.

A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.

Az elnök elmondta, a generált munkahelyek számánál érdemes figyelembe venni a potenciális beszállítóknál létrejövő állásokat is. Annak érdekében, hogy a külföldi befektetések nyertesei között legyenek a magyar kis- és közepes vállalakozások is, a HITA 36 multinacionális céggel folytat tárgyalást. Arra törekszik, hogy a multik szerződésben is rögzítsék vállalásaikat. Az elmúlt hetekben már 4 ilyen megállapodást is kötött a hivatal.

Dobos Erzsébet az MTI kérdésére elmondta, megvalósíthatónak látszik éves célkitűzésük: a kkv-k részarányának 18-ról 20 százalékra növelése a magyar exportból.

A hivatal idei költségvetése 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobbik része a szakmai feladatokat fedezi: 1,1 milliárd forint a Nemzetközi Befektetésösztönzési Célelőirányzatból, 1,7 milliárd pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív programból áll rendelkezésre.

Kerekes György, a HITA elnökhelyettese ismertette az idei terveket, amelyekben összesen mintegy 400 szakmai program szerepel. Ágazati megoszlásban a legnagyobb hangsúlyt a járműiparra, az élettudományokra és az élelmiszeriparra helyezik.

Majdnem 10 ezer új állás van kilátásban az autóipar nélkül is

Menedzsmentforum.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
A befektetés ösztönzéssel is foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 15 projektet kezel, amelynek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9.400 új munkahelyet teremthetnek,az autóipari beruházások nélkül a következő években - ismertette Dobos Erzsébet, a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügyletek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt. A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piacok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.

Az elnök elmondta, a generált munkahelyek számánál érdemes figyelembe venni a potenciális beszállítóknál létrejövő állásokat is. Annak érdekében, hogy a külföldi befektetések nyertesei között legyenek a magyar kis- és közepes vállalakozások is, a HITA 36 multinacionális céggel folytat tárgyalást. Arra törekszik, hogy a multik szerződésben is rögzítsék vállalásaikat. Az elmúlt hetekben már 4 ilyen megállapodást is kötött a hivatal.

Dobos Erzsébet elmondta, megvalósíthatónak látszik éves célkitűzésük: a kkv-k részarányának 18-ról 20 százalékra növelése a magyar exportból.

A hivatal idei költségvetése 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobbik része a szakmai feladatokat fedezi: 1,1 milliárd forint a Nemzetközi Befektetésösztönzési Célelőirányzatból, 1,7 milliárd pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív programból áll rendelkezésre.

Kerekes György, a HITA elnökhelyettese ismertette az idei terveket, amelyekben összesen mintegy 400 szakmai program szerepel. Ágazati megoszlásban a  legnagyobb hangsúlyt a járműiparra, az élettudományokra és az élelmiszeriparra helyezik.

MTI

HITA: zökkenőmentes volt az átmenet

vg.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Takarékosabb működést ígér a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elődjénél, az ITDH-nál. Dobos Erzsébet, a januárban alakult szervezet elnöke egy sajtótájékoztatón számolt be az idei eredményekről.
Jelenleg 15 befektetésösztönzési projektet kezelnek, amelyek összértéke 350 millió euró, és 9400 új munkahely megteremtését jelenti. Ebben nincsenek benne az autóipari óriásberuházások. A járműipar mellett az élelmiszeripar és a biotechnológia területén jelentős a befektetői érdeklődés. A kereskedelem- és az exportfejlesztés terén rendezvények szervezésével és tanácsadással támogatja a vállalkozókat a HITA. Az idei eseményeken nagyjából 30 millió euró exportra szóló megrendelést sikerült elérniük a vállalkozóknak. A most konzultáción lévő külgazdasági stratégia a meglévő piacok fejlesztése mellett újakra is igyekszik kiterjedni. Délkelet-Ázsiát és az arab térséget említette az elnök mint lehetséges piacokat. Az újra erősödő piacok közül kiemelkedik Szerbia, az országon keresztül az orosz piac vámmentesen érhető el – hívta fel a figyelmet Dobos Erzsébet. A törekvések között szerepel a beszállítói láncok fejlesztése, új cégek bevonása ezekbe. Erre közös képzéseket indítanak a multinacionális cégekkel. Összesen 398 szakmai program fut jelenleg, ezek összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. Egy kormánydöntés volt az ITDH megszüntetése – reagált egy kérdésre a HITA-elnök. Hozzátette: szűkebb létszámmal dolgozik a hivatal, mint elődje, de élvezik az előnyét annak, hogy a szervezet központi hivatalként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt. Ennek hátránya is van azonban: jelentősebb az adminisztráció, amelyet egy-egy programhoz biztosítani kell. Az eredetileg tervezett 5,6 milliárdos költségvetés jó része még nem érkezett meg a hivatalba, és az év eleji zárolás nyomán is spórolnia kell a hivatalnak, de még így is nagyobb a forrás, mint az elődszervezetnél – mondta el a szervezet elnöke, aki az átalakítást is gördülékenynek tartja.B. D.

Külföldi befektetők támogatása: Vannak kemény eszközök

vg.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke beszámolt a szervezet idei eredményeiről. Jelenleg 15 olyan befektetésösztönzési projektet kezelnek, amelyek összértéke 350 millió euró, és 9400 új munkahely megteremtését jelenti, amelyben nincsenek benne az autóipari óriásberuházások.
Élelmiszeripar, biotechnológia területén jelentős az érdeklődés.

A kereskedelemfejlesztés és az exportfejlesztés terén rendezvények és tanácsadás a fő eszközei a HITA-nak. 37 ilyen rendezvényt tartottak, ezeken nagyjából 30 millió euró exportra szóló megrendelést sikerült elérniük a vállalkozóknak a saját bevallásuk szerint. Szakmai szövetségekkel, kamarákkal együttműködve dolgoznak, de a következő időszakban is leülnek több szervezettel tárgyalni az együttműködés reményében. A most konzultáción lévő külgazdasági stratégia a meglévő piacok fejlesztése mellett újakra is igyekszik kiterjedni. Dél-Kelet Ázsiát és az arab térséget említette az elnök. Az újraerősödő piacok közül kiemelkedik Szerbia, az országon keresztül az orosz piac vámmentesen érhető el.

A beszállítói láncok fejlesztése, új cégek bevonása is a törekvések között szerepel. Erre közös képzéseket indítanak a multinacionális cégekkel. Összesen 398 szakmai program fut jelenleg, ezek összértéke meghaladja az egymilliárd forintot.
A második félévre szóló tervek között szerepel, hogy például a nagy tradícióval bíró „life science”, vagyis a tágan értelmezett egészségipar, illetve az élelmiszeripar lehetőségeit bővítsék. Nem csak piacszerzésre, hanem az itteni tradíciókra épülő termelésre is van befektetői érdeklődés. Abban bíznak, hogy legalább 3000 magyar cég tud részt venni idén a programokon.
Vannak kemény és puha ösztönzési eszközök, amelyekkel az idetelepülő befektetőket támogatja az állam, a kemény eszköznek a pénzügyi támogatás számít. Az Európai Unió normáit azonban fontos szem előtt tartani.
Egy kormánydöntés volt az ITDH megszüntetése – reagált újságírói kérdésre a HITA-elnök. Hozzátette: szűkebb létszámmal dolgozik a hivatal, mint az elődje. Élvezik az előnyét annak, hogy a szervezet központi hivatalként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt. Ennek hátránya a papírok száma, amit egy programhoz biztosítani kell. Az eredetileg tervezett, 5,6 milliárdos költségvetés jó része még nem érkezett meg a hivatalba, mert az EU-s GOP pénzekből származott. Az év eleji zárolás nyomán is spórolnia kell a hivatalnak, de még így is magasabb a forrás, mint az elődszervezetnél.

Az átalakuláskor tapasztalt zavarokkal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta az elnök, hogy az átalakulásra nem volt feltétlenül elegendő az a két hónap, amelyet a kormány adott. A folyamatban lévő tárgyalásokat a minisztérium is felügyelte közben, ezért nem volt olyan érdeklődő, aki azért fordult volna el Magyarországtól, mert nem volt kihez fordulnia.

Szerző: Világgazdaság Online - B.D.

Tízezer új munkahely jöhet létre

gazdasag.ma.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Ezeknek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót és mintegy 9.400 új munkahely et teremthetnek, az autóipari beruházások nélkül a következő években.
Kifejtette, a kereskedelemfejlesztés területén szervezett rendezvények által generált exportügylet ek értékét 30 millió euróra becsülik. A kiállításokon, szakmai rendezvényeken pedig több mint 1.000 vállalkozás vett részt.
A hivatal az idén a hagyományos piacok mellett a dél-kelet- ázsiai és az arab térség lehetőségeit igyekszik felkutatni. A hagyományos, újra erősödő piac ok közül Szerbiát emelte ki az elnök, amely iránt "kiugróan magas" a magyar vállalatok érdeklődése, azért is, mert innen vámmentesen érhető el az orosz piac.
Az elnök elmondta, a generált munkahelyek számánál érdemes figyelembe venni a potenciális beszállítóknál létrejövő állásokat is. Annak érdekében, hogy a külföldi befektetések nyertesei között legyenek a magyar kis- és közepes vállalakozások is, a HITA 36 multinacionális cég gel folytat tárgyalást. Arra törekszik, hogy a multik szerződésben is rögzítsék vállalásaikat. Az elmúlt hetekben már 4 ilyen megállapodást is kötött a hivatal.

Dobos Erzsébet elmondta, megvalósíthatónak látszik éves célkitűzésük: a kkv-k részarányának 18-ról 20 százalékra növelése a magyar exportból.
A hivatal idei költségvetése 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobbik része a szakmai feladatokat fedezi: 1,1 milliárd forint a Nemzetközi Befektetésösztönzési Célelőirányzatból, 1,7 milliárd pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív programból áll rendelkezésre.
Kerekes György, a HITA elnökhelyettese ismertette az idei terveket, amelyekben összesen mintegy 400 szakmai program szerepel. Ágazati megoszlásban a  legnagyobb hangsúlyt a járműiparra, az élettudományokra és az élelmiszeriparra helyezik.

Befektetésösztönzés és exportfejlesztés

Info Rádió
2011.05.26.
Rádió / Regionális rádió
Magyarország / Pest megye
Befektetésösztönzés és exportfejlesztés a legfontosabb célja a fél éve működő Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak, mondta el a szervezet elnöke.
Dobos Erzsébet hozzátette, jelenleg 15 projektet kezelnek, amelyek befektetési összértéke várhatóan eléri a 350 millió eurót. Kaputai Júlia beszélt Dobos Erzsébettel. - Dobos Erzsébet: A hivatal az ITD-nek nem jogutódja, tehát azok a feladatok és eszközök, amik átkerülnek, azok nem jogutódlással kerülnek át a hivatalhoz. Az, hogy mi volt az oka annak, hogy egy új hivatalt hoztak létre a már meglévő gazdasági társaság helyett, ugye azt egy kormánydöntés mondta ki, tehát nyilván a kormány és a kormányfő döntése alapján született meg ez a hivatal. - Mennyiben lát el más vagy új feladatokat, több feladatot, mint az ITD? - Ugye befektetésösztönzés és exportfejlesztés a két alapvető cél, én azt mondanám, hogy ezt a két területet mind az ITD, mind pedig a hivatal lefedi. Egy picit talán az eszközrendszer más, ugye kevesebben is dolgozunk a hivatalban, tehát más fókuszra kellett átállni. De ez nem jelent például kevesebb programot, kevesebb szakmai programot, amiket a vállalkozásoknak kínálunk, inkább azt mondanám, hogy több az együttműködő partner, akivel együtt dolgozunk. Kamarák, szakmai szövetségek, egyéb szervezetek, érdekképviseletek, akikkel nagyon szoros együttműködést tervezünk, illetve hát valósítottunk is meg az elmúlt 5 hónapban. - Alacsonyabb létszám az kevesebb forrást is jelent? - Ugye a működési költség, tehát ami nyilván a munkabér vagy mondjuk az ingatlanra vonatkozó költség az kevesebb, hiszen alacsonyabb a létszám. Ez egyfajta spórolást jelentett itt mindjárt ugye 155 fő a maximuma a hivatalnak, az elődszervezetben több, mint 200-an dolgoztak. De a szakmai programokat, azoknak a megvalósítását, azoknak a költségeit nem érinti ez a csökkenés, sőt az állami forrás tulajdonképpen még magasabb, mint amekkora az elődszervezetnél volt. Tehát ez mondjuk a programok számát is növeli, illetve a programok méretét, nagyságát, színvonalát is befolyásolja. - Az irányok azok változni fognak-e akár a célországokban, akár azokban az iparágakat, amelyeket jobban támogatni szeretnének? - Az új kormány stratégia, a Széchenyi terv, a Széll Kálmán terv, illetve a most konzultációra bocsátott külgazdasági stratégia az nagyon határozottan kimondja azokat az irányokat, amiket követnünk kell, mind a befektetésösztönzés, mind az exportfejlesztés terén. Tehát megvannak azok a stratégiai ágazatok, informatika, járműipar, biotechnológia, élelmiszer ágazat, csak hogy néhány példát mondjak, amiket kezelnie kell, le kell fednie a hivatal tevékenységének. - Mi szerepel az idei terveikben, mivel lennének már elégedettek, hány projekttel vagy új befektetéssel és milyen értékben? - Exportnál ugye azt mondtuk, hogy egy 2 %-os exportnövekedése a kis- és középvállalkozásoknak a teljes magyar exportból az már szép eredménynek lenne mondható. És befektetésösztönzés terén pedig azt mondom, hogy a kormány kitűzte az 1 millió munkahely létesítését. Hogy ha ebben a hivatal közre tud működni azzal, hogy akár az ide betelepedő nagyvállalatok, akár az őket segítő beszállítók, munkahelyek teremtenek vagy tartanak meg. Az is nagyon fontos lenne. - Négy hónapja működik a hivatal, ez alatt hány projektet, milyen értékben zártak le? Illetve ezeknek a beszállítókon keresztül milyen generált hatása volt? - Jelenleg 15 ilyen futó projektünk van és mondjuk olyan 350 millió euróról beszélhetünk ezeknek az összértékében, itt a pozitív döntéseket mindig erre várjuk.
A tartalomhoz csatolt fájlok:

Itthon munkahelyteremtéshez, külföldön befektetésekhez segít hozzá

Kossuth Rádió
2011.05.26.
Rádió / Országos rádió
Magyarország
Itthon munkahelyteremtéshez, külföldön befektetésekhez segít hozzá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. A fél éve működő szervezet munkájáról délelőtt számolt be.
A tervek szerint a következő években csaknem tízezer új álláshelyet hozhatnak létre az általuk segített vállalkozások. A tájékoztatón Bereg Patrícia járt. Az üzleti tervben több mint egymilliárd forint szerepel. Ennek nagyjából egy negyedét fordítja befektetésösztönzésre a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, hatvan százalékot pedig a magyar kis- és középvállalkozások exportösztönzésére fordítanak. A hagyományos német piac, valamint a környező országok, Franciaország és Amerika mellé már felsorakozott India és az arab térség is, mint ígéretes piacok a magyar export számára. Dobos Erzsébet a hivatal elnöke hozzátette, az év végéig több nagy külföldi befektetés is várható. - Dobos Erzsébet: Jelenleg 15 olyan projektet kezelünk, ami folyamatban lévő befektetési ügyet jelent, ezeknek a várható összértéke 350 millió euró, és közel tízezer munkahelyet teremt. Itt a munkahelyekbe nem számoltuk bele azt a három giga autóberuházási projektet - az Audit, a General Motorst illetve a Mercedest vagyis a Daimlert, amik ugye már pozitív döntések – ezek csak most vannak a hivatal kezelésében folyamatban. A hivatal emellett szakmai felkészítő programokkal segíti a magyar kis- és középvállalkozókat, hogy beszállítókként alkalmazkodni tudjanak az itt megtelepedő vagy már megtelepedett multinacionális vállalatok elvárásaihoz. Mindenekelőtt igyekeznek elérni, hogy a multinacionális nagyvállalatok minél nagyobb arányban foglalkoztassanak magyar beszállítókat.

Tízezer munkahelyet vár a külgazdasági hivatal több új nagy befektetéstől

mr1-kossuth.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Itthon munkahelyteremtéshez, külföldön befektetéshez segít hozzá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. A fél éve működő szervezet szerdán számolt be a munkájáról. A tervek szerint a következő években csaknem tízezer új álláshelyet hozhatnak létre az általuk segített vállalkozások.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal üzleti tervében több mint egymilliárd forint szerepel. Az összeg nagyjából negyedét fordítják befektetés ösztönzésre, hatvan százalékot pedig a magyar kis- és középvállalkozások exportösztönzésére fordítanak. A hagyományos német piac, a környező országok, valamint Franciaország és Amerika mellé már felsorakozott India és az arab térség is, mint ígéretes piacok a magyar export számára.

Dobos Erzsébet a hivatal elnöke hozzátette, az év végéig több nagy külföldi befektetés is várható. A külgazdasági szervezet jelenleg tizenöt folyamatban lévő befektetési projektet kezel. Ezek várható összértéke 350 millió euró, és közel tízezer munkahelyet teremtenek. Dobos Erzsébet elmondta, a munkahelyekbe nem számolták bele azt a három nagyszabású autóipari beruházási projektet - az Audit, a General Motorst és a Mercedest – amelyek ügyének kezelése még folyamatban van a hivatalnál.

A külgazdasági szervezet emellett szakmai felkészítő programokkal segíti a magyar kis- és középvállalkozókat, hogy beszállítókként alkalmazkodni tudjanak az itt megtelepedő vagy már megtelepedett multinacionális vállalatok elvárásaihoz. Mindenekelőtt igyekeznek elérni, hogy a multinacionális nagyvállalatok minél nagyobb arányban foglalkoztassanak magyar beszállítókat.

Interjú Kerekes Györggyel

Gazdasági Rádió
2011.05.26.
Rádió / Regionális rádió
Magyarország / Pest megye
15 olyan projekt van aláírás előtt, amelyek 10 ezer új munkahelyet teremthetnek Magyarországon, erről a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese beszélt a Gazdasági Rádiónak.
Az autóipar mellett az élelmiszeripari és az elektronikai, illetve a gyógyszer és az orvosi műszergyártás kerülhet fókuszba. Andor Attila kérdezte Kerekes Györgyöt. - Hol megy a leggördülékenyebben a befektetők Magyarországra vonzása? - Kerekes György: Egyértelműen a járműipari ágazat az, ahol most jelenleg legkönnyebben tudunk további befektetőket idecsábítani, azok a nagy beruházások, amik közismertek: Audi, Mercédesz, General Motors, ezek vonzzák a kisebb autóipari befektető cégeket, beszállító cégeket, akik azt remélik, hogy részesei lehetnek ennek a nagy autóipari felfutásnak Magyarországon. - Mondjon még egyet az autóiparon kívül. Esetleg mi lehet az, ami a hallgatók számára kevésbé ismert? - Nem is egyet mondanék, hármat, hogy ha lehet. Az egyik az elektronika, kevesen tudják, de a teljes közép-kelet európai régió elektronikai outputjának az 50 %-a Magyarországról származik már most is. Elsősorban ázsiai, koreai és japán cégek számára vonzó Magyarország, elsősorban azért, mert akik már itt vannak, ők nagyon elégedettek Magyarországgal, éppen a minap magyarázta nekem egy koreai cégvezető, hogy náluk ez úgy működik, hogy egymásnak adják a kilincset, tehát a számukra legfontosabb döntési szempont az, hogy az általuk ismert otthoni partnercégek milyen véleménnyel vannak az adott országról. Érdekes fejlemény az elektronikán kívül, hogy az élelmiszeripari befektetők egyre nagyobb számban érdeklődnek. Élelmiszeripari adalékanyagokat gyártók, olyan cégek, akik valamilyen mezőgazdasági alapanyagra építik a tevékenységüket, ez egyrészt összefügg azzal, hogy Magyarország hagyományosan jó agrárország és jó élelmiszeripari technológiával rendelkezik. Illetve az egész régiónk most ebből a szempontból most fókuszba került és itt is főleg ázsiai cégek jelennek meg. A harmadik szektor amit említenék, az a tágabban vett élettudományi szektor, tehát ez nemcsak gyógyszeripar, hanem például orvosi műszergyártás, itt viszont elsősorban az észak-amerikai cégek azok, akik érdeklődnek és nagy perspektívát látnak Magyarországban. Például a gyógyszeriparban Magyarország egész Európában az ötödik legnagyobb gyártó, most már ez szintén egy vonzó faktor. - Pár hónapja kezdte meg a munkáját a hivatal. Mit tudhatnak immár maguk mögött és mik mondjuk erre az évre a reális célkitűzések? Ha például a beáramló tőke, illetve a befektetések kapcsán létrejövő új munkahelyek számát tekintjük. - Talán a legbüszkébbek arra vagyunk, hogy január óta 15 olyan új befektetési projekt indult, ami most már közel van ahhoz, hogy pozitív döntés szülessen. Ez a 15 új, általunk kezelt projekt ez körülbelül 10 ezer új munkahelyet jelentene közvetlenül a magyar gazdaság számára és a beszállítói körön keresztül még esetleg ennek a többszörösét is és azt értük el, hogy most már a külföldi befektetők ismerik Magyarországot, napi 3-4 új megkeresés érkezik, ami arra vonatkozik, hogy itt milyen üzleti környezetet találnak, milyen feltételrendszert találnak, jellemző példa, hogy például egy japán befektető már az első megkeresésnél mondjuk egy 400 kérdéses listát küld át nekünk, ami egészen részletesen feltárja számukra Magyarország teljes üzleti környezetét és ezekre igyekszünk minél gyorsabban és minél pontosabban válaszolni, mert ezekből alakulhatnak ki azok a projektek, amit itt az elején említettem. - Hogy ha az exportról beszélünk, a kormánytagok és maga a miniszterelnök is hangsúlyozza az ázsiai export fontosságát, új piacok felé nyitást, itt hol tartunk, mik a reális célok? - Én úgy gondolom, hogy van egy olyan középvállalati réteg most már Magyarországon, akik már maguk is azt állítják, hogy úgy néz ki, hogy túlélték a válságot, esetleg meg is tudtak valamelyest erősödni, ők azok, akik most új piacokat keresnek. Szakmai programjainknak egy jelentős része éppen a céges igények miatt az arab térségben, Indiában, Dél-Kelet Ázsiában és a Távol Keleten fog megvalósulni. Én azt mondhatom, hogy minden szektorban vannak olyan cégek, akik ezeken a piacokon versenyképesek, meg tudják találni a vevőiket, a partnereiket és akár többszörözni tudják az exportjukat. - Én azt hiszem, hogy nem szabad leértékelnünk az európai piacokat sem, Németország még mindig a negyedét adja a magyar exportnak. Ugyanakkor egy stratégiai megfontolás áll ezeknek a kkv-knak az új piacok felé való nyitásában. Az volt az elmúlt évek válságának a legnagyobb tanulsága a magyar kkv-k szempontjából, hogy azok, akik eddig egy-egy német, osztrák, olasz vevőre építettek, nem érezhetik magukat biztonságban, hogy ha nem diverzifikálják egyfelől a vevőiket, másfelől a piacaikat is és ezért keresnek olyan lehetőségeket, ahol folyamatosan, dinamikusan növekvő piacot találnak és új kapcsolatokat, új partnereket, tehát muszáj stratégiai megfontolásból diverzifikálni, nemcsak azért mert mondjuk a versenyképességünk Európában ne lenne megfelelő. - Ázsiában, Távol Keleten a befogadókészség ahogy mondja megvan, de mennyire könnyű A-ból B-be eljutni? - Természetesen nem könnyű A-ból B-be eljutni, viszont van egy talán ritkán emlegetett faktor abban, hogy miért tudnak magyar cégek sikeresek lenni akár Ázsiában is. Egyszerűen arról van szó, hogy míg egy angol, egy német vagy egy francia cég megpróbálja sok esetben a saját üzleti kultúráját ráerőltetni az ázsiai partnerre, a magyar cégvezetők sokkal rugalmasabbak tudnak lenni, sokkal elfogadóbbak, mint akár nyugat-európai társaik és nagyon sok ázsiai országban elsősorban a kisebb méretűekben, jó példa erre mondjuk Vietnam, nagyon értékelik ezt a hozzáállást, amit a magyar cégvezetők részéről tapasztalnak.
A tartalomhoz csatolt fájlok:

Az aláírás előtti fázisban van 15 projekt

Gazdasági Rádió
2011.05.26.
Rádió / Regionális rádió
Magyarország / Pest megye
Az aláírás előtti fázisban van 15 projekt, amely 10 ezer új munkahelyet teremthetnek Magyarországon.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnök-helyettese azt mondta, hogy az autóipar mellett az élelmiszeripari, az elektronikai ágazat, illetve a gyógyszer és orvosi műszergyártás kerülhet a befektetők fókuszába. Kerekes Györggyel Kondor Attila beszélgetett. - Hol megy a leggördülékenyebben a befektetők Magyarországra vonzása? - Egyértelműen a járműipari ágazat, az ahol most jelenleg legkönnyebben tudunk további befektetőket idecsábítani. Azok a nagy beruházások, amik közismertek, Audi, Mercedes, General Motors, ezek vonzzák a kisebb autóipari befektetők cégeket, akik azt remélik, hogy részesei lehetnek ennek a nagy autóipari felfutásnak Magyarországon. - Mondjon még egyet az autóiparon kívül. Esetleg mi lehet az, ami mondjuk a hallgatók számára kevésbé ismert. - Nem is egyet mondanék, hármat ha lehet. Az egyik az elektronika. Kevesen tudják, de a teljes közép-kelet-európai régió elektronikai outputjának az 50 százaléka Magyarországról származik már most is. Elsősorban ázsiai, koreai és japán cégek számára vonzó Magyarország. Elsősorban azért, mert akik már itt vannak, nagyon elégedettek Magyarországgal. Éppen a minap magyarázta nekem egy koreai cégvezető, hogy náluk ez úgy működik, hogy egymásnak adják a kilincset. Tehát számukra a legfontosabb döntései szempont az, hogy az általuk ismert otthoni partnercégek milyen véleménnyel vannak az adott országról. Érdekes fejlemény az elektronikán kívül, hogy az élelmiszeripari befektetők egyre nagyobb számban érdeklődnek. Élelmiszeripari adalékanyagokat gyártók, olyan cégek, akik valamilyen mezőgazdasági alapanyagra építik a tevékenységüket. Ez egyrészt összefügg azzal, hogy Magyarország hagyományosan jó agrárország és jó élelmiszeripari technológiával rendelkezik, illetve az egész régiónk ebből a szempontból most fókuszba került, főleg ázsiai cégek. A harmadik szektor, amit említenék, az a tágabban vett élettudományi szektor, tehát ez nem csak gyógyszeripar, hanem orvosi műszergyártás. Itt viszont elsősorban az észak-amerikai fél amelyik érdeklődnek és nagy perspektívát látnak Magyarországban. Például gyógyszeriparban Magyarország egész Európában az ötödik legnagyobb gyártó. - Pár hónapja kezdte meg a munkáját a Hivatal, mit tudhatnak immár maguk mögött és mik mondjuk erre az évre reális célkitűzések, ha például a beáramló tőke és befektetések kapcsán létrejövő új munkahelyek számát tekintjük. - Talán a legbüszkébbek arra vagyunk, hogy január óta 15 olyan új befektetési projekt indult, ami most már közel van ahhoz hogy pozitív döntés szülessen. Ez a 15 új, általunk kezelt projekt ez 10 ezer új munkahelyet jelentene közvetlenül a magyar gazdaság számára és a beszállítói körön keresztül esetleg még ennek a többszörösét is. És azt értük el, hogy most már a külföldi befektetők ismerik Magyarországot. Napi 3-4 új megkeresés érkezik, ami arra vonatkozik, hogy itt milyen üzleti környezetet találnak, milyen feltételrendszert találnak. Jellemző, hogy egy japán befektető már az első megkeresésnél egy 400 kérdéses listát küld át nekünk, ami egészen részletesen feltárja számukra Magyarország teljes üzleti környezetét és ezekre igyekszünk minél gyorsabban és pontosabb válaszolni, mert ezekből alakulhatnak ki azok a projektek, amit itt az elején említettem. - Ha az exportról beszélünk, a kormánytagok és maga a miniszterelnök is hangsúlyozza az ázsiai export fontosságát új piacok felé nyitást. Itt hol tartunk, mik a reális célok? - Én úgy gondolom, hogy itt van egy olyan középvállalati réteg Magyarországon, akik maguk is azt állítják, hogy túlélték a válságot és meg is tudtak valamelyest erősödni. Ők azok, akik most új piacokat keresnek. Szakmai programjainknak egy jelentős része éppen a céges igények miatt az arab-térségben, Indiában, dél-kelet Ázsiában és a Távol-Keleten fog megvalósulni. Én azt mondhatom, hogy minden szektorban vannak olyan cég ezen a piacon, akik versenyképesek, meg tudják találni a vevőiket és akár többszörözni tudják exportjukat. Én azt hiszem nem szabad leértékelnünk az európai piacokat sem. Németország még mindig a negyedét adja a magyar exportnak. Ugyanakkor egy stratégiai megfontolás áll ezeknek a kkv-nek az új piacok felé nyitásában. Az volt az elmúlt évek válságának a legnagyobb tanulsága a magyar kkv-k szempontjából, hogy azok, akik egy-egy német-osztrák-olasz vevőre építettek, nem érezhetik magukat biztonságban, ha nem diverzifikálják egyfelől a vevőiket, másfelől a piacaikat is. Ezért keresnek olyan lehetőségeket, ahol folyamatosan dinamikusan növekvő piacot találnak és új kapcsolatokat, új partnereket találnak. Muszáj stratégiai megfontolásból diverzifikálni, nemcsak azért mondjuk a versenyképességünk Európában ne lenne megfelelő. - Ázsiában, Távol-Keleten, a befogadókészség megvan, de mennyire könnyű A-ból B-be eljutni. - Természetesen nem könnyű, de viszont van egy ritkán emlegetett faktor abban, hogy miért tudnak magyar cégek sikeresek lenni akár Ázsiában is. Egyszerűen arról van szó, hogy míg egy angol, német, vagy francia cég megpróbálja sok esetben a saját üzleti kultúráját ráerőltetni az ázsiai partnerre, a magyar cégvezetők sokkal rugalmasabbak tudnak lenni. Sokkal elfogadóbba, mint akár nyugat-európai társaik és nagyon sok ázsiai országban, elsősorban a kisebb méretekben. Jó példa erre Vietnam, értékelik ezt a hozzáállást, amit a magyar cégvezetők részéről tapasztalnak. - Kerekes Györgyöt, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnök-helyettesét hallották.
A tartalomhoz csatolt fájlok:

Lehet még kilencezer munkahely

index.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Az idén januárban alakult Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – amely az ITD Hungary befektetés- és exportösztönző tevékenységét veszi át – az elmúlt hetekben 125 befektetővel került kapcsolatba, ezek közül tizenöt olyan konkrét projekt indult el, amely révén 9400 új munkahely jöhet létre, hangzott el a hivatal csütörtöki sajtótájékoztatóján. A HITA emellett harminchét exportfejlesztési programot indított, amely során nagyjából ezer magyar exportőrrel vette fel a kapcsolatot, és a becslések szerint 30 millió eurónyi export létrejöttét támogatták – mondta Dobos Erzsébet, a hivatal elnöke.

Tízezer új multi-munkahelyért harcol Magyarország

napi.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország
Alapvetően elektronika, biotechnológia és élelmiszer-ágazatokból érkeztek a potenciális befektetők, köztük vannak amerikaiak, ázsiaiak és európaiak is.
Az idén május 20-ig 37 exportfejlesztési rendezvényt szervezett  a HITA, amin több mint ezer magyar kkv vett részt - a sikeres tárgyalásokat lebonyolítók exportja ennek nyomán mintegy 30 millió euróval nő.

A következő két hétben közel félszáz olyan szakmai szervezettel ülnek le a HITA szakértői, akikkel együttműködési megállapodást szeretnének kötni - mondta az elnök.

A HITA az exportfejlesztési programoknál - amelyek illeszkednek az Új Széchenyi tervhez és a Széll Kálmán tervhez is - a hagyományos területek mellett olyan új piacokra koncentrál, mint az arab térség, vagy Délkelet-Ázsia. Ezekbe a régiókba olyan állami delegációk indulnak, amelyekhez vállalkzások is csatlakozhatnak. Régiónkban Szerbiában indult el egy nagy hullám, ezen a piacon erősödő magyar jelenlétet tapasztal a HITA, aminek részben oka, hogy innen vámmentesen érhető el az orosz piac - fogalmazott az elnök.

Hozzátette: a hivatal együttműködik a multinacionális cégekkel és a kamarákkal, hogy új magyar beszállítókat tudjanak bevonni, például képzések révén. Eddig 36 nagyvállalattal és kétszer ennyi potenciális beszállítóval tárgyaltak.

A kormányhatározattal létrehozott hivatal kevesebb embert foglalkoztat, mint a még mindig működő, de megszűnésre ítélt, a funkciókat és feladatokat tekintve elődszervezetnek számító ITD Hungary Zrt. Utóbbi több mint kétszáz főnek adott munkát, a HITA-t másfélszáz pozícióval hozták létre. Ezek feltöltöttsége a közelmúltban - információink szerint - még 50 százalék alatt állt, ám a tájékoztatón közölt adatok szerint már 72 százalékról van szó, azaz Budapesten 137-en dolgoznak. A regionális irodahálózat rosszabbul áll, az ott dolgozó 18 fő a tervezett létszám bő fele.

Letámadjuk Szerbiát

nol.hu
2011.05.26.
Online / Online média
Magyarország

Hihetetlen mértékben megnőtt a magyar vállalkozások érdeklődése a szerb piaci lehetőségek iránt, Németország, Franciaország és az USA után itt üzletelne a legtöbb magyar cég – tudtuk meg a Nemzeti Külgazdasági Hivataltól (HITA).

Jelenleg 15 befektetésről folynak a tárgyalások, amelyek ha összejönnek, mintegy 350 millió euró értékű beruházást jelentenének, és mintegy 10 ezer új munkahelyet teremtenének – mondta Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. Az állások a következő 0,5-2 évben jönnének létre. Az előbbi számban természetesen nincs benne az Audi, az Opel és a Mercedes mintegy 12 ezer új álláshelye. A megbeszélések az elektronika, a biotechnológia, az élelmiszeripar területén tevékenykedő cégekkel folynak, amelyek között épp úgy megtalálható európai, mint amerikai vagy távol-keleti. Alapvetően elektronika, biotechnológia és élelmiszer-ágazatokból érkeztek a potenciális befektetők, köztük vannak amerikaiak, ázsiaiak és európaiak is.

Miközben a HITA a költségvetése mintegy negyedét költi beruházásösztönzésre, a magyar cégek exportjának segítésére a források 60 százalékát szánja. Január elseje óta a különböző rendezvényeken, vásárokon, kiállításokon több mint ezer vállalkozás vett részt, és mintegy 30 millió euró értékű exportüzletet között. A HITA fókuszál a hagyományos piacokra, az EU-ra, a környező államokra, de Ázsia és az arab térség is képben van. Utóbbiak országaiba a közeljövőben állami delegációk mennek, amelyekhez csatlakozva a magyar cégek helyben köthetnek megállapodásokat, üzleteket.

Extra érdeklődést tapasztal a HITA Szerbia iránt. Ennek részben az az oka, hogy onnan vámmentesen érhető el az orosz piac. A vállalkozások az élelmiszeriparban látnak komoly lehetőséget, olyannyira, hogy akár gyártókapacitásokat is odatelepítenének. De fokozottan figyelnek a magyar vállalkozások a szerb fémiparra, az autóiparra, az építőiparra. Utóbbiban nem csak alapanyagokat adnának el, hanem akár kiviteledzői munkákat is vállalnának. A HITA azt tapasztalja, hogy nem csak a magyarok aktivizálták magukat, de határon túli kamarák is.

 

Virtuális erőművel segíti a kormány az energiahatékonyság növelését

tozsdeforum.hu
2011.05.25.
Online / Online média
Magyarország
Az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés kezdeményezésére indult a Virtuális Erőmű Programot (VEP, www.virtualiseromu.hu), amelynek virtuális alapkövét idén márciusában tették le a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt.
A VEP lényege, hogy 2020-ig egy 200 MW erőmű villamosenergia-termelését válthatja ki igazolt energia-megtakarításokkal. Az újszerű stratégiai megoldás első eleme a hamarosan meghirdetésre kerülő Energiahatékonysági Kiválóság Pályázat lesz. Az Audi Hungária képviselői az ipari energiahatékonyság fejlesztésének szükségességéről és saját ezirányú erőfeszítéseikről beszéltek. A vállalat szívesen megosztja a többi iparvállalattal tapasztalatát a VEP-en keresztül, amit a többi részvevő üdvözölt.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a fórumon számos javaslatot kapott a résztvevő vállalatoktól, hogy miben segíthet az állam az energiahatékonysági beruházások megvalósulásában. Az összegyűjtött gyakorlati javaslatok alapján a Hivatal az IPENERG Egyesüléssel együttműködésben megkezdte a szakmai előkészítést. A Hivatal több ilyen fórumot is tervez a jövőben, regionális szinten is, hogy mindenkinek esélye legyen a becsatlakozásra.

A program jó példája annak, hogy az államigazgatás és az iparvállalatok hogyan tudnak közös érdekek mentén, egymást segítve programokat kialakítani. Fontos az odafigyelés, egymás meghallgatása és nyílt párbeszédre alkalmas fórumok kialakítása.

A HITA várja a filmszakma képviselőit AFCI Locations Trade Show magyar standjára

magyar.film.hu
2011.05.24.
Online / Online média
Magyarország
Pályázat kiírója: Nemzeti Külgazdasági HivatalA Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) magyar standot szervez az idei AFCI Locations Trade Show-ra, ahol várja a hazai filmszakma képviselőinek,

elsősorban azon stúdiók és produkciós vállalatok jelentkezését, amelyek be kívánnak mutatkozni az ágazat kiemelkedő tengerentúli rendezvényén.

 

A kiállítás a filmhelyszínek legjelentősebb éves seregszemléje, ahol a résztvevő országok bemutatják filmipari kedvezményeiket, forgatási helyszíneiket, illetve a külföldi produkciókat váró vállalataikat.


TőzsdeFórum Online gazdasági Magazin - Az OTP ügyfeleinek nyújt ...

tozsdeforum.hu
2011.05.24.
Online / Online média
Magyarország
A rendezvényt Dr. Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese nyitotta meg. A konferencia során a Hivatal, a tajvani Eximbank és az OTP Bank képviselői tartottak előadást a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, valamint az együttműködési lehetőségekről.
A résztvevők tájékoztatást kaptak az OTP Bank Nyrt. és a tajvani székhelyű The Export-Import Bank of the Republic of China kereskedelem-finanszírozási célú refinanszírozási keretmegállapodásról. Az Export-Import Bank Tajvan által biztosított forrás célja a tajvani exportőrök versenyképességének erősítése azáltal, hogy a kizárólag tajvani áruk beszerzésének finanszírozására kedvezményes kamatozású refinanszírozású hitelt biztosít az OTP Bank ügyfelei számára. A rendezvényt követően kétoldalú üzleti tárgyalásokra került sor tajvani és magyar üzletemberek között.

A delegáció három napos programja során ellátogatott továbbá a Hungexpon megrendezett Electrocom kiállításra, valamint megismerkedett Magyarországnak az innovatív ágazatokban elért eredményeivel, a K+F programokban rejlő lehetőségekkel.

A küldöttség járt Veszprém megyében (Veszprém, Balatonfüred, Ajka, Pápa, Devecser, Tapolca) ahol a résztvevők tájékozódtak a befektetési lehetőségekről. Fred P.C. Huang, a tajvani delegáció vezetője a látogatás után 10 000 dollárt ajánlott fel saját vagyonából a vörösiszap katasztrófa károsultjainak megsegítésére.

Magyarország irányában Tajvan részéről nagyfokú érdeklődés mutatkozik, elsősorban elektronikai, informatikai és kommunikációs technológiai befektetések, beruházások tekintetében. A kétoldalú gazdasági együttműködések fejlesztéséhez jelentős mértékben járul hozzá a Magyar-Tajvani Parlamenti Baráti Társaság is. A Baráti Társaság kezdeményezésére jött létre a két ország között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény, és folyamatban van a beruházás-védelmi egyezmény előkészítése is. Ők segítették Tajvant az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO) a megfigyelői státusz megszerzésében, illetve támogatták a tajvaniak európai vízummentességét. (Az Európai Unió idén februárjában döntött úgy, hogy a tajvani állampolgároknak vízummentességet biztosít az Unió területén belül.)

A tajvani-magyar gazdasági együttműködés erősödését hűen jelzi, hogy a magyar export hét év alatt több mint háromszorosára nőtt. (2003- 24,6 millió USD; 2010- 83 millió USD)

Kinőtték a recessziót a románok

nol.hu
2011.05.17.
Online / Online média
Magyarország
Móricz Simon
Az OTP marosvásárhelyi fiókja. A magyar cégek eddig 695 millió eurót fektettek be Romániában

Fotó: Móricz Simon

Románia fontos exportpiacunk: tavaly a képzeletbeli dobogóról alig egy hajszállal lemaradva a negyedik legnagyobb felvevője volt a magyar termékeknek. (Az országba irányuló magyar kivitel 2010-ben 1055 milliárd forint volt, míg az Egyesült Királyságba 1062 milliárd, Olaszországba 1085 milliárd – az élen, 4952 milliárddal természetesen Németország végzett.)

A román cégbíróság (Oficiul Registrului Comertului) tavaly év végén 10 700 olyan vállalkozást tartott számon, amely legalább tíz százalékbanmagyar tulajdonban volt –mondták lapunknak a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamaránál (CCIRM). A befektetett tőke eléri a 695 millió eurót (mintegy 185 milliárd forint), amivel a magyar cégek a külföldiek rangsorában a tizenkettedik helyen állnak. A Romániában terjeszkedő külföldi vállalatok száma alapján Magyarország a negyedik helyen áll, vagyis a hazai tőke roppant elaprózódott, sok kis és közepes magyar társaság igyekszik piacot szerezni a szomszédos országban.

Ez utóbbit mutatja az is, hogy a befektetések mintegy 80 százalékát a magyar regionális multik, a Mol, az OTP, a Richter és a Danubius jegyzi – tudtuk meg a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál (HITA). A magyar cégek egyébként egyértelműen a kisés nagykereskedelem, a szolgáltatások nyújtásában látják a lehetőségeiket, és ezek is a leggyakoribb befektetések. (Tőke alapján az ipar áll az élen, köszönhetően a nagyvállalatok aktivitásának, illetve annak, hogy ez a terület igényli a legnagyobb invesztíciót, a válság elmélyülése óta azonban ezen a területen jelentős volt a visszaesés.)

A turizmus területén is érdekelt néhány vállalkozás, de közel sem annyi, amennyit a lehetőségek, illetve a két ország közötti turistaforgalom intenzitása indokolna. (Romániában a beutazó turisták számát tekintve Magyarország például az első helyen áll.) Kézenfekvő lehetőségként lehetne mondani az agrárbefektetéseket is, ám ezek ugyancsak elmaradnak a korábban elképzeltektől. Ennek oka – szakérők szerint – a szétaprózott birtokszerben keresendő.

A gazdasági válság alatt a magyar cégek változatlan, sőt egyes kiállításokon való részvételüket alapul véve még nagyobb érdeklődést mutattak olyan határ menti kapcsolatok iránt, amelyek elérhető közelségben nyújtottak együttműködési lehetőségeket – fogalmaztak a HITA-nál. A tőkebefektetések területén például nem volt érzékelhető a visszaesés, igaz, a befektetett tőke nagyságát a már ott lévő nagy cégek tőkeemelései határozták meg, és nem az új invesztíciók. A kamaránál ugyanakkor már nem látják ennyire rózsásan a helyzetet. Tapasztalataik szerint egyértelműen csökkent az érdeklődés a határon átnyúló lehetőségek iránt. Sokkal kevesebb megkeresést regisztráltak az utóbbi években, mint a krízis előtt. Az idei év ugyan újra hozott némi növekedést, de a CCIRM szerint még mindig messze vagyunk a 2007–2008-as aktivitástól.

A magyarországi befektetések több mint 80 százaléka amúgy a négy határ menti megyében, Kolozs, illetve a három székelyföldi megyében), illetve Bukarestben valósult meg. A Kárpátokon túli területeken a nagyobb távolság és az esetleges nyelvi nehézségek miatt nem jellemző, hogy magyar cégek fektetnének be. Akadnak ugyanakkor már olyan vállalkozások, melyek telephely vagy képviseleti iroda létrehozásával országos szinten végzik tevékenységüket.

A kereskedelmi kamara tapasztalatai szerint a kisvállalkozások jellemzően egyes régiókat próbálnak meg kiszolgálni, míg a közepes és a nagyvállalatok megpróbálják az egész országot lefedni. Egyértelmű tendencia, hogy a kkv-k többnyire a magyarlakta területekre koncentrálnak (a nyelvi és a történelmi okok miatt), míg Bukarestet szinte kizárólag csak a nagyvállalatok célozzák meg.

Míg a magyar vállalkozások meglehetősen aktívak Romániában, addig ez fordítva nem mondható el, a román cégek nem mutatnak különösebb érdeklődést hazánk iránt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a román vállalatok eddig 169 millió eurót fektettek be Magyarországon, ennek döntő többségét az utóbbi két évben. Pedig a sikeresebb romániai üzletemberek jóval nagyobb és szerteágazóbb vagyonnal, illetve portfólió val rendelkeznek, mint magyar kollégáik. Ion Tiriac például – szemben a honi üzletemberekkel –egy időben rendszeres vendég volt a Forbes magazin világ leggazdagabb embereit számba vevő listáján, de a tavaly év végén Romániában készült rangsorban is jóval nagyobbra, 1,5-1,6 mil liárd euró ra értékelték vagyonát, mint az itthoni éllovasokét.

A többiek sem sokkal maradnak le. A második, a sajtó- és pénzügyi vállalkozásokat gründoló Dinu Patriciunak 1,4-1,45 milliárd eurós portfóliót állapítottak meg, míg a harmadik, a mezőgazdasági, külkereskedelmi és ingatlanpiaci vállalkozásokat tulajdonló Ioan Niculae 1,25-1,4 milliárd euróra becsült vagyonnal rendelkezik. Általános vélekedés szerint főleg a magyar piac kicsiny mérete az oka annak, hogy a meghatározó román üzletemberek nem törik magukat azért, hogy megvessék a lábukat nálunk.

Kínai logisztikai projektekről tárgyal a Nemzeti Külgazdasági Hivatal

karpatinfo.net
2011.05.14.
Online / Online média
Magyarország
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön fogadta a kínai Csungking tartomány kormánya külgazdasági bizottságának alelnökét, a fél napos szakmai egyeztetésen elsősorban logisztikai jellegű projektek kerültek szóba - közölte a HITA pénteken az MTI-vel.
A 16 tagú, gazdasági és közigazgatási szakemberekből álló kínai küldöttséggel a hivatal szakemberei arról tárgyaltak, milyen vállalati kör érdekelt abban, hogy magyarországi telephelyről, vagy Magyarországon keresztül juttassa el áruit Kínába. A közlemény szerint a Kína és Európa között kiépített, és már működő vasútvonal azért nagy jelentőségű, mert így 16 napra csökkenthető az áruszállítás ideje.

A hivatal jelentős segítséget nyújthat a magyar exporttörekvésekhez, elsősorban mezőgazdasági technológiák,  ipari  kemencék, járműipari összeszerelő sorok, ipari hegesztő gépek és  vízgazdálkodási környezetvédelmi technológiák kivitelét támogatva - idézi a közlemény Kerekes Györgyöt, HITA elnökhelyettesét.

A Kínába tartó vasútvonalra kapcsolódna Magyarország

vallalkozoinegyed.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
Magyarország a Németországból Kínába tartó vasútvonalra szeretne kapcsolódni, hogy rövidítse a magyar termékek szállítási idejét. A Külgazdasági Hivatal erről kezdett stratégiai tárgyalást kínai partnerével.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) tárgyalást kezdett kínai partnerével arról, hogy Magyarország miként tudna a robbanásszerűen fejlődő Csungking tartományba exportálni. A hivatal közleménye szerint elsősorban logisztikai kérdésekről volt szó, azon belül is arról, hogy Magyarország hogyan tudna az Európát és Kínát összekötő vasútvonalra kapcsolódni.
Orodán Krisztián, a HITA sajtófőnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy ez a vasútvonal Németországból tart Észak-Kínába. Elmondása szerint a kínai delegáció stratégiai tárgyalásokat folytat a magyar szereplőkkel, konkrét megállapodás azonban egyelőre nincs. A hivatal szerint az új vasúti szállítási lehetőség azért nagy jelentőségű, mert így 16 napra csökkenthető az áruszállítás ideje.
Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese szerint a hivatal a magyar exporttörekvésekhez jelentős segítséget nyújthat, elsősorban mezőgazdasági technológiák, ipari kemencék, járműipari összeszerelő sorok, ipari hegesztő gépek és vízgazdálkodási környezetvédelmi technológiák kivitelét támogatva.
A hivatal tájékoztatása szerint Csungking tartomány gazdasági növekedése évi 15 százalék fölött van, a tartomány Magyarország nagyságú, 32 millió lakossal.
A magyar cégek kínai szerepvállalásával, s a kínai üzleti kultúrával foglalkozó cikkünket ide kattintva érheti el.

Komoly projektek kerültek napirendre

mno.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
2011. május 13. 17:22 MNO - NT A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön fogadta a kínai Csungking tartomány kormánya külgazdasági bizottságának alelnökét, a félnapos szakmai egyeztetésen elsősorban logisztikai jellegű projektek kerültek szóba – közölte a HITA pénteken az MTI-vel.
A 16 tagú, gazdasági és közigazgatási szakemberekből álló kínai küldöttséggel a hivatal szakemberei arról tárgyaltak, milyen vállalati kör érdekelt abban, hogy magyarországi telephelyről, vagy Magyarországon keresztül juttassa el áruit Kínába. A közlemény szerint a Kína és Európa között kiépített, és már működő vasútvonal azért nagy jelentőségű, mert így 16 napra csökkenthető az áruszállítás ideje. A hivatal jelentős segítséget nyújthat a magyar exporttörekvésekhez, elsősorban mezőgazdasági technológiák, ipari kemencék, járműipari összeszerelő sorok, ipari hegesztőgépek és vízgazdálkodási környezetvédelmi technológiák kivitelét támogatva – idézi a közlemény Kerekes Györgyöt, a HITA elnökhelyettesét. (MTI)

Terítéken a magyar-kínai kapcsolatok

magyarhirlap.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
Orbán Viktor a kínai államtanácsossal találkozott

Kína és Magyarország érdekeltek abban, hogy vállalataik sikeresek legyenek egymás országaiban - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök és Taj Ping-kuo (Dai Bingguo) kínai államtanácsos pénteken.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen a miniszterelnök üdvözölte, hogy a közelmúltban több kínai cég is magyarországi munkahelyteremtő beruházásról döntött.
A felek egyetértettek abban, hogy a két kormány által létrehozott gazdasági vegyesbizottság jól működik, és a jövőben is jó keretet ad a gazdasági stratégiai együttműködésnek, és kiemelték a kooperáció fontosságát a közlekedésben és az oktatásban is.

Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztja a csillaggal kitüntetést adta át az államtanácsosnak. A magyar államfő hivatalában fogadta Taj Ping-kuót, akivel a kitüntetés átadása után megbeszélést is folytatott.

A pekingi kormány egyik legmagasabb rangú külügyi tisztviselőjének tekinthető Taj Ping-kuo csütörtökön Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével folytatott tárgyalást Gödöllőn. Az ötórás találkozó után megbeszéléseikről beszámolva azt mondták, egyetértettek az Európai Unió és Kína közötti stratégiai partnerség erősítésében, valamint a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében, illetve az egymás iránti tisztelet és bizalom mélyítésében.

Logisztikai projektekről tárgyal a Nemzeti Külgazdasági Hivatalban
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön fogadta a kínai Csungking tartomány kormánya külgazdasági bizottságának alelnökét, a fél napos szakmai egyeztetésen elsősorban logisztikai jellegű projektek kerültek szóba - közölte a HITA pénteken az MTI-vel.

A 16 tagú, gazdasági és közigazgatási szakemberekből álló kínai küldöttséggel a hivatal szakemberei arról tárgyaltak, milyen vállalati kör érdekelt abban, hogy magyarországi telephelyről, vagy Magyarországon keresztül juttassa el áruit Kínába. A közlemény szerint a Kína és Európa között kiépített, és már működő vasútvonal azért nagy jelentőségű, mert így 16 napra csökkenthető az áruszállítás ideje.

A hivatal jelentős segítséget nyújthat a magyar exporttörekvésekhez, elsősorban mezőgazdasági technológiák, ipari kemencék, járműipari összeszerelő sorok, ipari hegesztő gépek és vízgazdálkodási környezetvédelmi technológiák kivitelét támogatva - idézi a közlemény Kerekes Györgyöt, HITA elnökhelyettesét.

MHO/MTI

Kínai logisztikai projektekről tárgyal a Nemzeti Külgazdasági Hivatalban

galamus.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
MTI 2011. május 13., péntek 15:05

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön fogadta a kínai Csungking tartomány kormánya külgazdasági bizottságának alelnökét, a fél napos szakmai egyeztetésen elsősorban logisztikai jellegű projektek kerültek szóba - közölte a HITA pénteken az MTI-vel.

A 16 tagú, gazdasági és közigazgatási szakemberekből álló kínai küldöttséggel a hivatal szakemberei arról tárgyaltak, milyen vállalati kör érdekelt abban, hogy magyarországi telephelyről, vagy Magyarországon keresztül juttassa el áruit Kínába. A közlemény szerint a Kína és Európa között kiépített, és már működő vasútvonal azért nagy jelentőségű, mert így 16 napra csökkenthető az áruszállítás ideje.

A hivatal jelentős segítséget nyújthat a magyar exporttörekvésekhez, elsősorban mezőgazdasági technológiák, ipari kemencék, járműipari összeszerelő sorok, ipari hegesztő gépek és vízgazdálkodási környezetvédelmi technológiák kivitelét támogatva - idézi a közlemény Kerekes Györgyöt, HITA elnökhelyettesét.

Kínai logisztikai projektekről tárgyaltak

echotv.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön fogadta a kínai Csungking tartomány kormánya külgazdasági bizottságának alelnökét, a fél napos szakmai egyeztetésen elsősorban logisztikai jellegű projektek kerültek szóba - közölte a HITA pénteken.
A 16 tagú, gazdasági és közigazgatási szakemberekből álló kínai küldöttséggel a hivatal szakemberei arról tárgyaltak, milyen vállalati kör érdekelt abban, hogy magyarországi telephelyről, vagy Magyarországon keresztül juttassa el áruit Kínába. A közlemény szerint a Kína és Európa között kiépített, és már működő vasútvonal azért nagy jelentőségű, mert így 16 napra csökkenthető az áruszállítás ideje.

A hivatal jelentős segítséget nyújthat a magyar exporttörekvésekhez, elsősorban mezőgazdasági technológiák, ipari kemencék, járműipari összeszerelő sorok, ipari hegesztő gépek és vízgazdálkodási környezetvédelmi technológiák kivitelét támogatva - idézi a közlemény Kerekes Györgyöt, HITA elnökhelyettesét.

MTI

Nem csak az aszú?

blogtimes.hu
2011.05.13.
Online / Online média
Magyarország
Vinoport
Április közepén hazánkban tartotta meg hallgatói kurzusnapját az Institute of Masters of Wine, amelyet szakmai úttal is összekapcsoltak. Az intézet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) együttműködésével valósította meg a programot, amelyhez több hazai pincészet, a Tokaj Reneszánsz Egyesület, a Tokaji Bormívelők Társasága és más szakmai partnerek is hozzájárultak. A rendezvényről és annak lebonyolításáról Nemes Richárd szaktanácsadó és Rakaczki Rita, a Tokaj Reneszánsz ügyvezetője mesélt.

Ungváron üzleteltek magyarok

index.hu
2011.05.10.
Online / Online média
Magyarország
A hétvégén rendezték Ungváron Kárpátalja legnagyobb nemzetközi építőipari szakkiállítását.
Ezen először vettek részt magyar cégek is, összesen tizenöt vállalkozás, akik megjelenését a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a területdíj, a kötelező cégregisztrációs és vásári szolgáltatási költségek  finanszírozásával segítette. A HITA közleménye szerint a magyarok egyebek mellett üvegbetonnal, falazóelemekkel, napkollektorokkal, klímabarendezésekkel, nyílászárókkal, nemeskő burkolatokkal falrendszerekkel vettek részt a vásáron, de a bemutatkozó cégek között volttölgyfa boroshordókat és energiatakarékos fényforrásokat készítő vállakozás is.  A helyszíni üzletkötések értéke 10 300 euró, de a résztvevők egy éven belül 665 400 eurós üzletkötésre számítanak.

Vom Immobilienprojekt zum Technologie-Center

budapester.hu
2011.05.08.
Online / Online média
Magyarország / Budapest
Automotive-Projekt bei MAJOSZ vorgestellt - Hungarian Automotive and Alternative Technology Cluster, kurz HATC, heißt ein Projekt, das seit einem Jahr am Standort der W.E.T. Automotive Systems Kft. in Pilisszentiván reift und nun erstmals vorgestellt wurde.
Automotive-Projekt bei MAJOSZ vorgestellt

Hungarian Automotive and Alternative Technology Cluster, kurz HATC, heißt ein Projekt, das seit einem Jahr am Standort der W.E.T. Automotive Systems Kft. in Pilisszentiván reift und nun erstmals vorgestellt wurde.

W.E.T.-Geschäftsführer Stefan Fritsch: Kreative Nutzung frei werdender Immobilienteile.

Den Rahmen für die Vorstellung bot die 20. Sitzung des Ver­bandes der Ungarischen Automo­bil­zu­lie­ferindustrie MAJOSZ letzten Donnerstag in Fót. Verbands­ge­schäfts­führer László Bogdanovits hatte zu diesem Anlass Stefan Fritsch, Geschäftsführer von W.E.T. Au­to­motive Systems Magyarország Kft. und Erhard Zelmer, Business Deve­lop­ment Director bei der Kom­mu­nikations-Agentur Scholz & Friends Budapest, gebeten, das Projekt, das von MAJOSZ seit Jahresanfang aktiv unterstützt wird, kurz vorzustellen. "Cluster hatten in den letzten Jah­ren Inflation, wurden oft mit großem Anspruch vorgestellt und verschwanden wieder. Davon distanzieren wir uns bewusst.", machte Zelmer gleich eingangs die Ernsthaftigkeit der Ab­sichten seines Clusters klar. Fritsch erläuterte anschließend, wie das HATC-Projekt entstand: Durch die Ver­lagerung von Produktionseinhei­ten werden in naher Zukunft 24.000 Quadratmeter im Büro-, Produktions- und Lo­gis­tik­komplex von W.E.T. in Pilis­szentiván frei. Die knapp 300 Mitarbeiter starke Ent­wick­lungs­abteilung verbleibt zwar am Stand­ort, doch entschied sich der W.E.T.-Vorstand, die Immobilie zu verkaufen.

Zelmer wurde mit der Ver­mark­tung beauftragt und entwickelte gemeinsam mit W.E.T.-Geschäftsführer Fritsch ein Nutzungskonzept, das die An­siedlung von ungarischen Auto­mo­bilzulieferern unter dem Dach eines Technologie Centers vorsieht. Im September lag das Angebot eines In­vestors vor, dem das Center-Konzept gefiel. Er beauftragte Fritsch und Zelmer, die Rahmenbedingungen für ein Entwicklungsprojekt mit 50 Ingenieuren zu recherchieren. Im Zu­ge dieser Recherche, die Förder­mittel- und Arbeitskräfteverfüg­bar­keit, Technologie-Bewertung und patentrechtliche Fragen berührte, entstand das Cluster Konzept.

Anschließend überprüften Fritsch und Zelmer die Machbarkeit des Projektes in Gesprächen mit Firmen und Institutionen, unter anderem Au­di Hungaria, Knorr-Bremse, dem VW-Einkaufsbüro RSO, Anwalts­kanz­leien, Unternehmensberatern, MAJOSZ und dem Wirtschafts­minis­terium. Fazit: "HATC ist letztendlich aus einem aktuellen Bedarf in der ungarischen Automobil­zu­lieferindustrie entstanden", so Fritsch zuversichtlich. Nächste Schritte sind die Gründung einer Cluster-Ma­na­gement Kft. und des Clusters selbst, bei dem W.E.T. eine wichtige Rolle spielen wird. Schwerpunkt der Tä­tig­keit liegt in der Stärkung des operativen Geschäfts der Cluster-Mitglieder, der Qualifizierung zur Automo­bil­reife, Auftragsakquisition sowie der Ver­mittlung von Partnern für Pro­duk­tion und Entwicklung. Dass die HATC-Entwickler damit  das richtige Gespür haben, zeigte sich bereits an der Re­sonanz bei den MAJOSZ-Mitglie­dern und an einer Einladung: Tamás Kokas, Hauptabteilungsleiter für In­vestitionsförderung, lud Fritsch und Zelmer ein, das Projekt im Natio­nalen Außenwirtschaftsamt HITA vorzustellen.

Kontakt HATC-Projekt:
\n Diese E-Mail-Adresse ist gegen Spam-Bots geschützt, Sie müssen Javascript aktivieren, damit Sie es sehen können "> Diese E-Mail-Adresse ist gegen Spam-Bots geschützt, Sie müssen Javascript aktivieren, damit Sie es sehen können
+36 26 567 544

Powered by AkoComment Tweaked Special Edition v.1.4.6
AkoComment © Copyright 2004 by Arthur Konze - www.mamboportal.com
All right reserved

Késlekednek a kiírások

Világgazdaság
2011.05.04.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Az eddigiekhez képest később, csak az év második felében írják ki a hazai kis- és középvállalati kör külpiaci tevékenységét állami eszközökkel is segítő kereskedelemfejlesztési pályázatot.
Egyelőre nem véglegesítették a jogszabályi hátteret - tudtuk meg a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál (HITA). Kérdésünkre elmondták, az új pályázati rendszer jogcímei és feltételrendszere a szakmai körökkel egyeztetve készül, figyelembe véve az előző évek tapasztalatait. A forrást a HITA a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzatból vissza nem térítendő támogatásként biztosítja. Az elmúlt évek gyakorlata szerint az érdeklődők különféle jogcímeken jutottak dotációhoz a kereskedelemfejlesztési pályázat révén. Így külföldi vásárokon való részvétel, kísérő rendezvények és szervezeti tagságok költségeihez kérhettek pénzt. Folytatódik az eddigi gyakorlat, s lesznek egyrészt kollektív magyar megjelenések, másrészt szakkiállításokon való részvétel is. A hagyományoknak megfelelően a kollektív magyar standok projektjeit többségében professzionális kiállításszervező cégekkel közösen bonyolítják le. A két évre szóló keretszerződések kidolgozása és a rendezvényszervező cégeknek szóló pályázatok feltételeinek kidolgozása még folyamatban van. A kollektív országmegjelenéseken kívül a HITA ágazati programjai keretében több nemzetközi szakkiállításon is részt vesz, „közös” magyar standot és információs standot szervez, ahol a hazai vállalkozások számára árubemutatási és tárgyalási lehetőséget biztosít. Egyelőre 28 ilyet terveztek be ez évre, a szomszédos és más európai országok mellett egyebek között Kínában és az Egyesült Államokban is. Az, hogy az idén később hirdetik meg a pályázatot, annak is betudható, hogy ebben is megszűnt az ITD a szerepe, holott a szervezet közel húsz évig bonyolította a pályázatokat. (Bár tény, tavaly is csak ősszel jelentek meg a kiírások, de az a választások és a kormányváltás miatt volt így.) S habár egyelőre nem hirdették meg a paramétereket, már rendezett az új szervezet külföldi kiállítási részvételt hazai kkv-knak. n N. V. Zs. a márciusban megrendezett aradi építőipari és az áprilisi mostari vásáron megjelent 36 cég helyszíni üzletkötéseinek értéke 45,6 millió forint volt, az év hátralévő részében pedig további 701 milliós értékesítésre lehet számítani a héten nyíló Ungvári Építőipari Vásáron 15, a Szent György-napi Vásáron 16, a hónap közepén megnyitó Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron 30 hazai vállalkozás vehet támogatottan részt
Az eredeti újságoldal fényképe:

Kereskedelemfejlesztés - A pénz megvan, na de a pályázatok?

vg.hu
2011.05.04.
Online / Online média
Magyarország
Egyelőre nem véglegesítették a jogszabályi hátteret – tudtuk meg a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál (HITA).
Kérdésünkre elmondták, az új pályázati rendszer jogcímei és feltételrendszere a szakmai körökkel egyeztetve készül, figyelembe véve az előző évek tapasztalatait. A forrást a HITA a nemzetközi befektetéseket támogató célelő-irányzatból vissza nem térítendő támogatásként biztosítja.

Az elmúlt évek gyakorlata szerint az érdeklődők különféle jogcímeken jutottak dotációhoz a kereskedelemfejlesztési pályázat révén. Így külföldi vásárokon való részvétel, kísérő rendezvények és szervezeti tagságok költségeihez kérhettek pénzt.

Folytatódik az eddigi gyakorlat, s lesznek egyrészt kollektív magyar megjelenések, másrészt szakkiállításokon való részvétel is. A hagyományoknak megfelelően a kollektív magyar standok projektjeit többségében profeszszionális kiállításszervező cégekkel közösen bonyolítják le. A két évre szóló keretszerződések kidolgozása és a rendezvényszervező cégeknek szóló pályázatok feltételeinek kidolgozása még folyamatban van.

A kollektív országmegjelenéseken kívül a HITA ágazati programjai keretében több nemzetközi szakkiállításon is részt vesz, „közös” magyar standot és információs standot szervez, ahol a hazai vállalkozások számára árubemutatási és tárgyalási lehetőséget biztosít. Egyelőre 28 ilyet terveztek be ez évre, a szomszédos és más európai országok mellett egyebek között Kínában és az Egyesült Államokban is.

Az, hogy az idén később hirdetik meg a pályázatot, annak is betudható, hogy ebben is megszűnt az ITD a szerepe, holott a szervezet közel húsz évig bonyolította a pályázatokat. (Bár tény, tavaly is csak ősszel jelentek meg a kiírások, de az a választások és a kormányváltás miatt volt így.) S habár egyelőre nem hirdették meg a paramétereket, már rendezett az új szervezet külföldi kiállítási részvételt hazai kkv-knak.

Rendezvények (2011-ben eddig, illetve május hátralevő részében) a márciusban megrendezett aradi építőipari és az áprilisi mostari vásáron megjelent 36 cég helyszíni üzletkötéseinek értéke 45,6 millió forint volt, az év hátralévő részében pedig további 701 milliós értékesítésre lehet számítani a héten nyíló Ungvári Építőipari Vásáron 15, a Szent György-napi Vásáron 16, a hónap közepén megnyitó Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Vásáron 30 hazai vállalkozás vehet támogatottan részt Forrás: HITA

Szerző: Világgazdaság - N. V. Zs.

Vitorlásversenyen kerülnék meg Afrikát a magyarok

kitekinto.hu
2011.05.03.
Online / Online média
Magyarország
A rendezvényt megnyitó köszöntőjében Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke elmondta: most igazán fontos, hogy Magyarországról pozitív kép alakuljon ki a világ szemében, és erre ez a verseny nagyon jó lehetőséget kínál.
Szekeres Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: azért is örül a kezdeményezésnek, mert a sport itt nem öncél, hanem egy nagyobb terv fontos része. Joao Miguel Vahekeni, Angola hazánkba akkreditált nagykövete a nagy számban megjelent üzletemberek számára világossá tette: Angola rohamosan fejlődő gazdasága a magyar befektetőket is várja.

Az Africa Europe Challenge egy komplex rendezvénysorozat, zászlóshajója mégis az Afrikát megkerülő nemzetközi vitorlásverseny. Az egyes nemzetek csapatai egyforma hajókkal kerülik meg egy év alatt a fekete kontinenst, miközben 15 országban vetnek horgonyt, és 24 ezer kilométert tesznek meg. A biztonsági kérdések kiemelt szerepet kaptak már a szervezés során is: a Szomáliához közeli kalózveszélyes vizeket például kihagyják a versenyzők, itt egy biztonságosabb, teherszállító hajóval utaztatják majd a jachtokat. A verseny egyik utolsó állomása Líbia lenne, azonban a tripoli kikötő meglátogatása attól is függ, milyen lesz a belpolitikai helyzete a jelenleg súlyos polgárháborúval sújtott országban. A versenyről további információkat ezen a linken találhat.

Jungbert Béla, a Külügyminisztérium Afrikai és Közel-Keleti Főosztályának vezetője biztosította a verseny szervezőit a magyar kormány feltétlen politikai támogatásáról, majd röviden ismertette a fekete kontinens és hazánk kapcsolatait. A volt nagykövet szerint míg 1990 előtt ideológiai alapon működtünk együtt a térség országaival, addig mára már a kölcsönös előnyöket kihasználó, gazdasági alapú kooperáció dominál. A főosztályvezető elmondta: csak két nagykövetséggel rendelkezünk a szubszaharai régióban, és Magyarország gazdasági helyzete jelenleg nem teszi lehetővé, hogy újabb missziókat nyissunk a térség országaiban, ezért kiemelten kell támaszkodni a tiszteletbeli konzulok hálózatára. Ennek ellenére a Külügyminisztérium azt tervezi, hogy a visegrádi országokkal közösen laptop-diplomatát akkreditálna a térségbe, aki képviselné a magyar érdekeket Nyugat-Afrikában, illetve az Afrikai Unió mellett. A Kitekintő kérdésére válaszolva azonban Jungbert elmondta, hogy jelenleg még csak a terv előkészítésén dolgoznak, így konkrétumokkal még nem tud szolgálni.

A volt nagykövet hozzátette: Magyarország több komparatív előnnyel is rendelkezik Afrikában, amelyet mindenképpen ki kell használnia: ilyen a gyarmatosító múlt hiánya, illetve a korábban hazánkban végzett afrikai diákok, akik közül mára többen is vezető pozíciót töltenek be szülőhazájuk politikai és gazdasági elitjében. Magyarország most elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére szeretne koncentrálni, de ezzel párhuzamosan természetesen eleget tesz az ENSZ Milleneumi Fejlesztési Céljainak megvalósítására vonatkozó elvárásoknak is. Hazánk elsősorban az EU biztosította multilaterális kereteken belül igyekszik a kapcsolatépítésre, részünkről a három kiemelt fontosságú téma a béke szavatolása, a migráció illetve a munkavállalás kérdéseinek rendezése. Magyarország ezen felül erejéhez mérten részt vesz a segélyezésben, több békefenntartó misszióba is küldünk katonákat, illetve igény esetén választási megfigyelőket is. A 2008-2013 közötti költségvetési időszakban Budapest 125 millió eurót költött az afrikai segélyezésre az Európai Fejlesztési Alapon keresztül.

Jungbert kiemelte a civil szervezetek jelentőségét is, szerinte a térséggel foglalkozó hazai civilek rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, ezért a minisztérium már a harmadik ágazati civil cselekvési tervét valósítja meg. A főosztályvezető elmondta: Budapest támogatja Afrika és Európa kölcsönös megismerését, ezért is állt a kormány az AEC mögé.

Mészáros Kálmán, aki augusztustól a pretoriai magyar nagykövetség külgazdasági szakdiplomatája lesz, konkrét terveket is bemutatott arra nézve, hogyan lehet fejleszteni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Mészáros egy üzleti hálózatot hozott létre, melynek célja az üzleti partnerek ingyenes közvetítése, és egy olyan adatbank létrehozása, amely segítségére lehet az új piacokat és partnereket kereső hazai vállalatoknak. Ezt a projektet a HITA , az ITDH utódja koordinálja, amely még mindig várja azon hazai vállalkozások jelentkezését, amelyek szeretnének afrikai partnerekkel üzleteket kötni.

Végezetül magával a projekttel, az Africa Europe Challenge-el ismerkedhettek meg a megjelentek. Az ismert vitorlázó, Gál József és Kondricz Péter közösen mutatták be a nagyszabású terveiket az Afrikát egy éven át megkerülő vitorlásversenyről, illetve az azt kísérő gazdasági és kulturális eseményekről. Mint elmondták, a program legnagyobb előnye annak komplexitása, amely lehetővé teszi, hogy ez az esemény több legyen, mint egy egyszerű sportesemény. A program első pillére egy kulturális fesztiválsorozat, amely az Afrikai Unióval közösen kerül majd megrendezésre; a második pillér a Business Forum, amely lehetőséget biztosít a résztvevők és az érdeklődők számára új gazdasági kapcsolatok kiépítésére; a harmadik pedig egy támogatási és oktatási program, amelynek célja, hogy a térség iskolásai jobb képzést kaphassanak, és megismerkedhessenek európai társaikkal.

 

Új intézmény, változatlan feladat

Piac és Profit
2011.05.01.
Nyomtatott / Országos magazin
Magyarország
Beruházásösztönzés és exportfejlesztés a fő feladata a gazdasági tárcához tartozó Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak, amely idén 3,6 milliárd forinttal gazdálkodhat. A január 1-jén megalakult új központi kormányhivatal elnöke, Dobos Erzsébet a Piac & Profitnak többek között arról is beszélt, hogy - a hivatal támogatása, útmutatása mellett - milyen feladatokkal kell szembenézniük a kis- és középvállalkozásoknak, ha piacuk bővítésére az exportot választják.
Vezetőként, kormányhivatal első embereként igazán fiatal Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal - angol nevén Hungarian Investment and Trade Agency (HITA) - elnöke. Ennek ellenére lassan egy évtizede ezen a szakterületen dolgozik. - Valóban, 2002-ben, rögtön a diploma után - a végzettségem szerint is a külgazdaság, az exportfejlesztés irányába orientálódtam - az ITDH-ban kezdtem, az alapoktól: az ügyfélszolgálaton indítottam, tanácsadóként. Ez nagyon hasznos volt, hiszen minden megkeresés ide érkezik mind a befektetésösztönzés, mind az exportfejlesztés területéről. Következő „lépcsőként" az Euro Info Központ működtetése és vezetése volt a feladatom. Ennek az Európai Bizottság által működtetett vállalkozásfejlesztési hálózatnak az utóda az Enterprise Europe Network, tulajdonképpen ezt én alakítottam ki az ITDH-ban. Tavaly januárig vezettem a hálózatot, akkor vettem át a vállalkozásfejlesztési igazgatóságot. Ami a koromat illeti... Megvan az előnye és a hátránya is. E közel tíz év alatt sokféle szakmai együttműködést végigvihettem itthon és külföldön is, s ez erős hátteret ad ahhoz, hogy tudásban, tapasztalatban, kapcsolatrendszerben helyt tudjak állni. A fiatalság pedig talán együtt jár a lendülettel, bátorsággal, merészséggel, amire szükség is lesz, hiszen egészen az alapoktól kell felépíteni valamit. A HITA ugyanis teljesen új intézmény, bár az alapfeladat - a befektetésösztönzés és az exportfejlesztés - ugyanaz, mint az ITDH-ban. - Mi indokolta azt, hogy az ITDH megszűnjék - bár jogilag még létezik mint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó szervezet -, és teljesen új intézményt hozzanak létre egy másik tárca kebelében, gyakorlatilag hasonló feladatokkal? - A kormányzati szándék az volt, hogy közelebb kerüljön ez a tevékenység ahhoz a miniszterhez, akinek ez a feladatkörébe tartozik. A gazdasági tárcánál összpontosulnak a külgazdasági szakmai feladatok és funkciók, itt van a stratégiaalkotás is, amelynek megvalósítása a hivatal feladata. Az elődszervezet - nem jogelőd, ez fontos - gazdasági társaságként működött, a HITA pedig központi hivatali státussal rendelkezik, ezáltal a tevékenység közelebb került a minisztériumhoz, szorosabb az együttműködés, és ez biztonsági kontrollt is jelent. A koncepcióm másik eleme az, hogy ne a „hivatal" fogalmához kötődő, esetleges negatív érzéseket erősítsük. - Nem kíván jóval nagyobb erőfeszítéseket a hazai kkv-kat versenyképessé és exportéretté tenni, mint egy külföldi beruházó döntése részleteit befolyásolni, hiszen ennél sokkal többről nemigen lehet szó? - Mindkét tevékenység fókuszban van. De valóban, a befektetésösztönzés bizonyos szempontból egyszerűbb: tiszta mutatószámok, tények, helyi látogatások alapján transzparens rendszerben dönt a befektető, hogy megéri-e neki, vagy sem. És bár alapvetően nem itthon születik a döntés, ha már itt van egy cég, az befolyásolhatja az anyavállalat döntéseit. 
A magyar vállalkozások exportérettségének elősegítése nem megy egyik pillanatról a másikra. Ráadásul azoknak a cégeknek a száma, amelyek kisvállalkozások, magyar tulajdonban vannak és exportálnak, körülbelül kétezer. - A több száz ezerből. - Igen. Vagyis nagyon kevés magyar kisvállalkozás termel vagy szolgáltat exportra, s ezek többségének is lehet újat mondani. Kettős célt tűztünk ki: megnézzük azt a kört, amely már exportál, hogy hová fejleszthetők, bővíthetők - itt van némi tapasztalatuk -, és új exportőröket szeretnénk találni; ez nem reménytelen, de nagyon nehéz munka. Képzéseket kell tartani, személyes kontaktust ápolni, vagyis részünkről és a vállalkozások részéről is humánerőforrás-igényes feladat. Pici cégekről beszélünk, a kétezer exportáló vállalkozás kilencven százaléka tíz főnél kevesebbet foglalkoztat. E cégek többségénél nincs olyan munkavállaló, aki csak az exporttal foglalkozna, és még az is nehezen oldható meg, hogy a tulajdonos negyedévenként egy hetet valamelyik külföldi vásáron tartózkodjon. Ilyenkor mondjuk el, hogy nézzék meg ennek a távollétnek a hozadékát: milyen lehetőségeket, kapcsolatokat hoz, s ha nem is sikerül üzletet kötni, a versenytársak felmérése olyan előnyöket jelenthet, amelyeket abban a pillanatban esetleg nem is tudnak felbecsülni. - A több százezer vállalkozás közül akár tízezres nagyságrendben is lehetnek potenciális exportőrök. Hogyan képes elérni őket a hivatal? - A személyi állomány a budapesti és a hat regionális központ között oszlik meg, minden megyére jut egy-egy ember. Egyfelől rajtuk keresztül érjük el ügyfeleinket, másfelől számítunk azokra a szakmai szervezetekre, szövetségekre, kamarákra, érdekképviseletekre, amelyekkel a múltban is együtt dolgoztunk, januártól folyamatosan felvettük velük a kapcsolatot. Azt, hogy melyek azok a cégek, amelyek rövid vagy középtávon exportéretté tehetők, nehéz megmondani, hiszen a már exportáló cégek felmérése is mintegy másfél évet vett igénybe. - Tapasztalatai szerint az exportra készülődő cégek tisztában vannak azzal, hogy ez mennyi munkát követel tőlük, vagy csak vágyakoznak a külpiacokra? - Viszonylag kevesen számolnak ezzel. Vannak olyan képzések, programok belföldön és külföldön egyaránt, amelyeken hozzájuthatnak információkhoz, támogatási lehetőségekhez, pályázatokhoz, tendereken való induláshoz, partnerkapcsolatokhoz, amelyek mind-mind segítenek abban, hogy exportálhassanak. A vállalkozások általában jól értenek a saját termékükhöz, szolgáltatásukhoz, de azt nem nagyon tudják, miként lesznek eladhatók. 
A külföldi utak előtt általában tartunk egy miniképzést, hogy mi az a minimum, amivel fel kell készülniük ilyen eseményekre: legyen névjegyük, színes brosúráik, katalógusaik, és legyenek felkészültek a tárgyalásokra. Azt aztán ők maguk is megtapasztalják, hogy weboldalra, marketinganyagokra - színes prospektusra, DVD-re, CD-re - és idegennyelv-tudásra égető szükség van! Reményeink szerint az eszközrendszer biztosítását majd pályázat formájában akár anyagilag is támogatni tudjuk. - A hivatalnál is lehet pályázni? - Jelenleg nem, de az ITDH-nál működött a kereskedelemfejlesztési pályázat - kiállításon, vásáron való részvételre vagy marketingeszközökre nyújtott részfinanszírozást -, amelyen kisvállalkozások nyerhettek el támogatást. Ez a forrás jelenleg még nincs megnyitva, de dolgozunk rajta, hogy elérhető legyen a vállalkozások számára, immár a HITA közreműködésével. - Könnyebb pálya-e itthon beszállítónak lenni, mint külföldön értékesíteni? - A beszállítóvá válásnak nagyon komoly feltételei vannak. Az első- és másodkörös beszállítónak pénzügyileg nagyon stabilnak és tőkeerősnek kell lennie. Nagy mennyiségben kell tudnia szállítani, és nagyon rugalmasnak kell lennie. Kisvállalkozásokra nem is jellemző, hogy első körös beszállítók lennének, másod-, harmad-, negyedkörben már inkább vannak magyar cégek. Ha valaki egyszer beszállító lesz, akkor már hosszabb távra kalkulálhat. Ehhez kifejezetten a cégekre szabott képzési folyamatban is részt kell vennie, de hozzávetőlegesen húszból kettő megy át a vizsgán, és válik beszállítóvá. Ezek a magyar vállalkozások azonban világszínvonalú terméket állítanak elő, az ilyen tevékenység már bármely piacon megállja a helyét. Azok a cégek tudnak sikeresek lenni a külpiacon, amelyeknek tiszta a belső struktúrája, mindenki pontosan tudja, mik a feladatai, ki miért felel, és ki miben jó – mondja Dobos Erzsébet, hozzátéve: természetesen a termékének, szolgáltatásának versenyképesnek kell lennie. Egy jó ötlet nem elég, az exporthoz kiforrott termék szükséges. Jó, ha a cégnek itthon már van egy stabil ügyfélköre, mert ez megfelelő alapot, tapasztalatot adhat. Könnyen kimondjuk, hogy szeretnénk többletbevételt, akár exportból is, de hogy ennek milyen következményei lehetnek – kezdetben sokkal több energiát, munkát igényel, esetleg beruházást, amelynek anyagi vonzata is van –, azzal nem nagyon számolunk. Gyakori gond, hogy maga a termék kiváló, csak éppen nincs belőle megfelelő mennyiség. Érdemes fókuszálni, szűkíteni a lehetséges piacok körét. Nem feltétlenül kell egyből nagy piacra menni, lehet, hogy érdemes először megnézni a szomszéd országokat, a magyar lakta területeket, ahová akár maga a vállalkozó is oda tud utazni kocsival. S ha ez már stabilan működik, akkor érdemes továbbterjeszkedni. A HITA tanácsadói munkája ingyenes, a képzések részben fizetősek. A fizetős események díja is inkább jelképes lesz. A hivatal igyekszik az árat úgy kialakítani, hogy ne jelentsen terhet a vállalkozások számára. Egy külföldön megrendezendő programra például, amelyen húsz kisvállalkozás vesz részt, s számukra egyenként öt–tíz megbeszélést szerveznek, a hivatalnak akár ötven–száz külföldi céget is oda kell hívnia. Ez sok költség és munka, de ha nincs semmilyen kötelezettsége a magyar résztvevőknek, könnyebben mondanak le programokról, mint ha valamennyit fizetniük kell érte.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Az export negyedét adhatja az autóipar

nol.hu
2011.04.30.
Online / Online média
Magyarország
Becsey Zsolt

Fotó: Bócsi Krisztián

Megéri támogatni a külföldi beruházásokat?

A hozzájuk kapcsolódó beszállítóiparral együtt összesen jelenleg százezer embert foglalkoztató autógyárakban a három új beruházásnak köszönhetően 25-28 ezer új munkahellyel lehet számolni. Ám a fejlesztéseknek köszönhetően nem csak a foglalkoztatottság, hanem az állami bevétel is nő, hiszen új üzemének beindulása után a termelés és a szentgotthárdi Opel által befizetett adók is megduplázódnak. A kormány számítása szerint a támogatási érték a teljes beruházás 5,2 százaléka, és ez 2013 és 2015 között, tehát mindössze három év alatt meg is térül. A következő években további bővítéseket tervez mind az Audi, mind Mercedes, hiszen új beruházásaik területi és technológiai adottságai alkalmasak akár évi 300-300 ezer autó gyártására. Az első lépcsőben mindkét márkánál éves szinten 125-125 ezer autós kapacitással számolnak, vagyis jelentős bővülés várható.

Mekkora a részesedése az ágazatnak a magyar GDP-ből és az exportból?

A járműipar 2008-ban és 2009-ben a magyar export 16-18 százalékát adta, és ha beindul a három új beruházás, a Mercedes, az Opel és az Audi, akkor ez az arány 2013-ban még magasabb lesz, és a teljes felfutás után, vagyis 2014-ben elérheti akár a 25 százalékot is. Fontos, hogy ez még közel sem olyan magas arány, mint a túlságosan járműipar-orientált, és a válság idején emiatt hullámvasútpályát bejáró Szlovákiáé. A Közép-Európában húzóágazatnak számító járműipar nálunk most kezdi el betölteni azt a szerepet, amit 2003–2004-ben már elért Szlovákiában. A kedvező adottságoknak köszönhetően egyre több cég választja a térséget, és már nemcsak az olcsóbb munkabérek számítanak, hanem fontos a jól képzett szakembergárda és a kedvező fekvés, mely szállítási biztonságot ad a „just in time” rendszerben működő gyártóknak.

Milyen újabb bővítések várhatóak, illetve hogyan lehetne ezeket a keleti országrészbe csábítani?

További új járműipari beruházásokról is tárgyalnak a magyar és külföldi szakemberek: a szentgotthárdi Opel mellett már a közeljövőben felépül a buszokhoz és a nehézteherautókhoz automata sebességváltókat gyártó Allison új telepe, ami 250–300 munkahelyet jelent. Reményeim szerint további jármű- és gépipari beruházások települhetnekMagyarországra, és ami különösen fontos, hogy az igazán elmaradott, kelet-magyarországi térségek eddig is részesülhettek, és továbbra is részesülhetnek ezekből. Jó példa erre a kecskeméti Mercedes és a Bosch, melynek több gyártóhelye is működik ebben a régióban, Hatvanban, Egerben ésMiskolcon. Az újabb beruházásokért sokat tehetnek az önkormányzatok, melyek az Alföldön már több területet tettek alkalmassá ipari parkok létesítésére, így talán változik a nyugat-dunántúli dominancia.

Mennyire jelent problémát a képzett munkaerő hiánya?

A közismerten szakemberhiányban szenvedő járműipart a duális képzés bevezetésével segítené a kormány. Szeptembertől elsőként valószínűleg a Kecskeméti Főiskolán indulmeg a hároméves képzés, mely aztán az egész magyar felsőoktatásban helyet kaphat majd, természetesen az érdekelt vállalkozások támogatásával, eszközökkel, gépekkel, ösztöndíjszerződésekkel. A magyar rendszer újrakalibrálása többéves folyamat, de mindenképpen cél a fejlődő gépipar igényeinek középfokú képzettségű szakemberekkel és mérnökökkel történő kielégítése.

Hogyan lehet elérni, hogy magasabb legyen a magyar beszállítói arány?

A Külgazdasági Hivatal új egyablakos rendszerében a költségvetési támogatásban részesülő minden új beruházónak alá kell írnia egy beszállítói együttműködési megállapodást. Nem határozunk meg százalékokat, de kérjük, hogy adja meg a tervezett tevékenységéhez kapcsolódó összes beszállítói pólusát, ennek tartalmaznia kell az auditálástól kezdve a likvid finanszírozáson át a minőségbiztosítási együttműködést. A kormány szándéka, hogy az állami pénzekkel támogatott beruházásoknál ne csak a közvetlen alkalmazottak száma, hanem a beszállítások aránya is nagyobb legyen, erről már megállapodtunk az Opellel és az Audival is.

Ígérete szerint a kormány kedvezőbb helyzetbe hozná a magyar gyártókat, termékeket. Miként tervezik?

Ez sokszor felmerül, és különösen a hazai járműgyártóknak visszatérő igénye, ám a végeredmény elsősorban a tender kiírójától függ. A buszok pél dául nem központi, hanem helyhatósági beszerzések körébe tartoznak, ilyenek a települések és a helyi közlekedési társaságok pályázatai. Abban reménykedem, hogy olyan jellegű közbeszerzési pályázatokat írnak ki, melyekben figyelembe veszik az itthoni gyártási kapacitásokat.

Erősebben fúj a keleti szél

napihirkereso.hu
2011.04.29.
Online / Online média
Magyarország
Hatalmas bővülés következett be a kereskedelmi forgalomban Kína és Magyarország között az év első három hónapjában, bár egyelőre a távol-keleti óriás javára.
– Az idei év mérföldkő lehet a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Buzás Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vezető tanácsadója, aki szerint a kormányváltás óta nagyon jelentős előrelépés történt ezen a területen.

Erősebben fúj a keleti szél

lanchidradio.hu
2011.04.29.
Online / Online média
Magyarország / Budapest
Hatalmas bővülés következett be a kereskedelmi forgalomban Kína és Magyarország között az év első három hónapjában, bár egyelőre a távol-keleti óriás javára.
– Az idei év mérföldkő lehet a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Buzás Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vezető tanácsadója, aki szerint a kormányváltás óta nagyon jelentős előrelépés történt ezen a területen.

Csaknem 21 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Kína és Magyarország között az év első három hónapjában – derül ki a kínai vámstatisztikai adatokból. Január és március között összesen 2,3 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát termékek a két ország között. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az ázsiai országból érkező import 26,5 az exportunk pedig csak 7 százalékos bővülést mutatott.

Részletek a Magyar Nemzet 2011. április 29-i számában.

Erősebben fúj a keleti szél

mno.hu
2011.04.29.
Online / Online média
Magyarország
2011. április 29. 05:00 Magyar Nemzet
Hatalmas bővülés következett be a kereskedelmi forgalomban Kína és Magyarország között az év első három hónapjában, bár egyelőre a távol-keleti óriás javára. – Az idei év mérföldkő lehet a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Buzás Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vezető tanácsadója, aki szerint a kormányváltás óta nagyon jelentős előrelépés történt ezen a területen. Csaknem 21 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Kína és Magyarország között az év első három hónapjában – derül ki a kínai vámstatisztikai adatokból. Január és március között összesen 2,3 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát termékek a két ország között. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az ázsiai országból érkező import 26,5 az exportunk pedig csak 7 százalékos bővülést mutatott – olvasható a pénteki Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat.


Erősebben fúj a keleti szél

hirtv.hu
2011.04.28.
Online / Online média
Magyarország
Hatalmas bővülés következett be a kereskedelmi forgalomban Kína és Magyarország között az év első három hónapjában, bár egyelőre a távol-keleti óriás javára.
– Az idei év mérföldkő lehet a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Buzás Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vezető tanácsadója, aki szerint a kormányváltás óta nagyon jelentős előrelépés történt ezen a területen.

Csaknem 21 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Kína és Magyarország között az év első három hónapjában – derül ki a kínai vámstatisztikai adatokból. Január és március között összesen 2,3 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát termékek a két ország között. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az ázsiai országból érkező import 26,5 az exportunk pedig csak 7 százalékos bővülést mutatott – olvasható a pénteki Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat. (da)

Demján Sándor: Magyarország a modern selyemút vége lehet

inforadio.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
Magyarország gazdasági és természeti adottságai jók ahhoz, hogy a modern kori "selyemút" vége legyen - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerdán, a munkaadói szervezet által rendezett magyar-kínai üzleti konferencián, Budapesten.

Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni - tette hozzá.

A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága.

Magyarország nemcsak tudományban, kultúrában, de üzleti szellemben is erős - hívta fel a figyelmet Demján Sándor.

Csang Vej, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT)alelnöke szerint jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok, vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara magyar-kínai tagozatot működtet a gazdasági kapcsolatok elősegítésére.

Az MKIK elnöke elmondta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés pályájára állt vissza, és a rendszerváltás óta itt befektetett külföldi tőke közelíti a 70 milliárd eurót. Ennek 70 százaléka az Európai Unió tagországaiból jött és segítette Magyarország integrációját az EU-hoz, ugyanakkor jelentős az Ázsiából - Japánból, Dél-Koreából, Kínából - érkező befektetés is.

Kao Csian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete kiemelte a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fontosságát. Kitért arra, hogy a kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik Budapesten.

A nagykövet kiemelte, hogy a kínai kormány társadalmi- és gazdaságfejlesztési tervet jelentetett meg, ebben hangsúlyt fektetnek az életszínvonal emelésére, a belső kereslet növelésére, az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a külföld felé történő nyitásra. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap - mondta a nagykövet.

Chikán Attila professzor, korábbi gazdasági miniszter, a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága elnökeként a magyar gazdaság helyzetéről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a stagnálás és visszaesés után a fellendülés folyamata kezdődik. Rámutatott: a kormány adóreformot hajt végre, csökkenti a bürokráciát a kedvezőbb üzleti környezet kialakítására.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.

Magyarország lesz a selyemút vége?

privatbankar.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni - tette hozzá.
A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága. Magyarország nemcsak tudományban, kultúrában, de üzleti szellemben is erős - hívta fel a figyelmet Demján Sándor.

Zhang Wei, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT)alelnöke szerint jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. J

avasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok,  vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara magyar-kínai tagozatot működtet a gazdasági kapcsolatok elősegítésére. Az MKIK elnöke elmondta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés pályájára állt vissza, és a rendszerváltás óta itt befektetett külföldi tőke közelíti a 70 milliárd eurót. Ennek 70 százaléka az Európai Unió tagországaiból jött és segítette Magyarország integrációját az EU-hoz, ugyanakkor jelentős az Ázsiából - Japánból, Dél-Koreából, Kínából - érkező befektetés is.

Gao Jian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete kiemelte a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fontosságát. Kitért arra, hogy a kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik Budapesten.

A nagykövet kiemelte, hogy a kínai kormány társadalmi- és gazdaságfejlesztési tervet jelentetett meg, ebben hangsúlyt fektetnek az életszínvonal emelésére, a belső kereslet növelésére, az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a külföld felé történő nyitásra. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap - mondta a nagykövet.

Chikán Attila professzor, korábbi gazdasági miniszter, a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága elnökeként a magyar gazdaság helyzetéről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a stagnálás és visszaesés után a fellendülés folyamata kezdődik. Rámutatott: a kormány adóreformot hajt végre, csökkenti a bürokráciát a kedvezőbb üzleti környezet kialakítására.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint

Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.

Demján Sándor: Magyarország a modern selyemút vége lehet ...

Menedzsmentforum.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
Magyarország gazdasági és természeti adottságai jók ahhoz, hogy a modern kori "selyemút" vége legyen - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerdán, a munkaadói szervezet által rendezett magyar-kínai üzleti konferencián, Budapesten.
Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni - tette hozzá.

A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága.

Magyarország nemcsak tudományban, kultúrában, de üzleti szellemben is erős - hívta fel a figyelmet Demján Sándor.

Zhang Wei, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT)alelnöke szerint jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok,  vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara magyar-kínai tagozatot működtet a gazdasági kapcsolatok elősegítésére.

Az MKIK elnöke elmondta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés pályájára állt vissza, és a rendszerváltás óta itt befektetett külföldi tőke közelíti a 70 milliárd eurót. Ennek 70 százaléka az Európai Unió tagországaiból jött és segítette Magyarország integrációját az EU-hoz, ugyanakkor jelentős az Ázsiából - Japánból, Dél-Koreából, Kínából - érkező befektetés is.

Gao Jian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete kiemelte a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fontosságát. Kitért arra, hogy a kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik Budapesten.

A nagykövet kiemelte, hogy a kínai kormány társadalmi- és gazdaságfejlesztési tervet jelentetett meg, ebben hangsúlyt fektetnek az életszínvonal emelésére, a belső kereslet növelésére, az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a külföld felé történő nyitásra. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap - mondta a nagykövet.

Chikán Attila professzor, korábbi gazdasági miniszter, a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága elnökeként a magyar gazdaság helyzetéről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a stagnálás és visszaesés után a fellendülés folyamata kezdődik. Rámutatott: a kormány adóreformot hajt végre, csökkenti a bürokráciát a kedvezőbb üzleti környezet kialakítására.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.

MTI

Gazdaság - A selyemút vége Magyarország

index.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
Magyarország gazdasági és természeti adottságai jók ahhoz, hogy a modern kori "selyemút" vége legyen - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerdán, a munkaadói szervezet által rendezett magyar-kínai üzleti konferencián, Budapesten.
Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni – tette hozzá.

A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.

Szebb jövő
Jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata Zhang Wei, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT)alelnöke szerint. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok,  vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését.

A kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik Budapesten. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap - mondta Gao Jian nagykövet.

Demján: Magyarország több tekintetben is nagyon erős + Képriport

mno.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
2011. április 27. 16:22 MNO - NT
Magyarország gazdasági és természeti adottságai jók ahhoz, hogy a modern kori „selyemút” vége legyen – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerdán, a munkaadói szervezet által rendezett magyar–kínai üzleti konferencián, Budapesten. Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termék esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni – tette hozzá.     A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar–kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága.      Több mint kétmilliárd dollárt fektettek be Magyarország nemcsak tudományban, kultúrában, de üzleti szellemben is erős – hívta fel a figyelmet Demján Sándor. Zhang Wei, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) alelnöke szerint jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest. A kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok, vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését is.     Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara magyar–kínai tagozatot működtet a gazdasági kapcsolatok elősegítésére. Az MKIK elnöke elmondta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés pályájára állt vissza, és a rendszerváltás óta itt befektetett külföldi tőke közelíti a 70 milliárd eurót. Ennek 70 százaléka az Európai Unió tagországaiból jött és segítette Magyarország integrációját az EU-hoz, ugyanakkor jelentős az Ázsiából – Japánból, Dél-Koreából, Kínából – érkező befektetés is.      Az együttműködés fontos Gao Jian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete kiemelte a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fontosságát. Kitért arra, hogy a kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, és kínai–magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik is Budapesten. A nagykövet kiemelte, hogy a kínai kormány társadalmi és gazdaságfejlesztési tervet jelentetett meg, ebben hangsúlyt fektetnek az életszínvonal emelésére, a belső kereslet növelésére, az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a külföld felé történő nyitásra. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap – mondta a nagykövet.     Chikán Attila professzor, korábbi gazdasági miniszter, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottsága elnökeként a magyar gazdaság helyzetéről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a stagnálás és visszaesés után a fellendülés folyamata kezdődik. Rámutatott: a kormány adóreformot hajt végre, csökkenti a bürokráciát a kedvezőbb üzleti környezet kialakítására.      Magyarország vonzó az üzleti szférában Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt.     A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.(MTI)


Magyarország, a modern selyemút vége?

gondola.hu
2011.04.27.
Online / Online média
Magyarország
Magyarország gazdasági és természeti adottságai jók ahhoz, hogy a modern kori "selyemút" vége legyen - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerdán, a munkaadói szervezet által rendezett magyar-kínai üzleti konferencián, Budapesten.

2011. április 27. 22:58

Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű lenne itt elvégezni - tette hozzá.

A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága.

Magyarország nemcsak tudományban, kultúrában, de üzleti szellemben is erős - hívta fel a figyelmet Demján Sándor.

Csang Vej, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT)alelnöke szerint jelentős fejlődés előtt áll a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Rámutatott arra, hogy adataik alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki, ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek 2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a vállalatok, vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben, kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás elősegítését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara magyar-kínai tagozatot működtet a gazdasági kapcsolatok elősegítésére.

Az MKIK elnöke elmondta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés pályájára állt vissza, és a rendszerváltás óta itt befektetett külföldi tőke közelíti a 70 milliárd eurót. Ennek 70 százaléka az Európai Unió tagországaiból jött és segítette Magyarország integrációját az EU-hoz, ugyanakkor jelentős az Ázsiából - Japánból, Dél-Koreából, Kínából - érkező befektetés is.

Kao Csian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete kiemelte a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fontosságát. Kitért arra, hogy a kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó iroda működik Budapesten.

A nagykövet kiemelte, hogy a kínai kormány társadalmi- és gazdaságfejlesztési tervet jelentetett meg, ebben hangsúlyt fektetnek az életszínvonal emelésére, a belső kereslet növelésére, az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a külföld felé történő nyitásra. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap - mondta a nagykövet.

Chikán Attila professzor, korábbi gazdasági miniszter, a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága elnökeként a magyar gazdaság helyzetéről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a stagnálás és visszaesés után a fellendülés folyamata kezdődik. Rámutatott: a kormány adóreformot hajt végre, csökkenti a bürokráciát a kedvezőbb üzleti környezet kialakítására.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer, a beszállítói háttér miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és 7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532 milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt, ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.

MTI nyomán

Master of Wine kurzusnapok Budapesten és Tokajban

mti.hu
2011.04.21.
Hírügynökség / Hírügynökségi hírek
Magyarország
2011. április 21., csütörtök 20:01
Az Institute of Masters of Wine (Master of Wine Intézet) és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA - Hungarian Investment and Trade Agency) együttműködésében egyedülálló programra került sor az elmúlt napokban Budapesten és Tokajban. A HITA támogatásával az intézet hallgatói kurzusnapon és szakmai úton vehettek részt Magyarországon. A programra 35 szakember érkezett összesen 13 országból. A világ legmagasabb szakmai tudásszintjét jelentő Master of Wine címért tanulmányokat folytató hallgatók szinte mindegyike “borban utazik” (kereskedők, importőrök, oktatók, újságírók, sommelier-k). A program első napján a szakemberek a HITA által szervezett kóstoló keretében 11 borvidék kiemelkedő pincészeteinek borait kóstolhatták (Szeremley, Légli, Jásdi, Heimann, Weninger, Ráspi, Pósta Borház, Hollóvár, Maurus, Etyeki Kúria, Sauska, Karner Gábor, Pók Tamás, Gróf Buttler), majd - az intézet oktatási programjának megfelelő, kihelyezett kurzusnapot követően - Tokajba látogattak. A program során a pincelátogatásokon túl a Tokaj Reneszánsz Egyesület és a Tokaji Bormívelők Társaságának közreműködésével egy vezetett és egy sétáló kóstoló keretében megismerkedhettek a borvidék egyedülálló adottságaival és termőhelyeivel, a helyi szőlőfajtákkal, borstílusokkal és az aszúkészítés technológiájával. A 3 napos program egy budapesti borvacsorával zárult, amelyen 3 fiatal borász (Junibor tagjai: Árvay Angelika, Gál Tibor, Gere Andrea) és Litauszki Zsolt, a Restaurant 21 kreatív chef-jének segítségével a vendégek a magyar borgasztronómiába is belekóstolhattak. Az intézet történetében ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon is megrendezésre került az első évesek kurzusnapja, korábban soha ennyi Master of Wine hallgató nem volt egyszerre hazánkban. A HITA tárgyalásokat folytat a Master of Wine Intézettel a jövőbeli együttműködés lehetőségeiről, és az év második felétől további borexport promóciós programokat is tervez. Dobos Erzsébet, a HITA elnöke elmondta: “Egyik fő célkitűzésünk, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, köztük a hazai borászatok export részesedése növekedjen. Úgy gondolom, hogy a Master of Wine Intézettel való együttműködés és a közösen szervezett programokon keresztül hasznos visszajelzéseket kaphatunk a magyar bortermékek versenyképességéről és fejlődési lehetőségeiről, és ezáltal hatékonyan segíthetjük a magyar borászati vállalkozások exportfejlesztését és nemzetközi üzleti céljaik megvalósítását. A jövőben az intézettel való együttműködésen túl egyéb, kifejezetten üzleti célú programokat is tervezünk az exportban érdekelt borászatok számára.” Siobhan Turner, a Masters of Wine Intézet ügyvezető igazgatója elmondta: “Ez egy nagyszerű alkalom a hallgatóink számára, hogy tudásukat tovább fejlesszék. Nemcsak, hogy a világ egyik legszebb fővárosában tanulhatnak, de lehetőségük nyílik arra is, hogy jobban megismerjék a magyar borokat és borvidékeket, továbbá bővíthetik ismereteiket a magyar borok sokszínűségéről, és jobban megismerhetik a minőséget biztosító szőlőgazdálkodást és borászati eljárásokat. Az intézet hálás a HITA támogatásáért, és örömünkre szolgál a magyar borászatokkal való együttműködés.” A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) fő feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Egyik fő célkitűzése, hogy a kkv-k részesedése az exportból növekedjen. A befektetés-ösztönzés eszközei közül az egyik legfontosabb a cégre szabott tanácsadás és az egyedi tanácsadói segítség. A HITA 2011-ben 173 exportfejlesztési programot tervez csaknem 40 célpiacra, 20 ágazatban. Továbbra is fontos a külföldi befektetők Magyarországra vonzása. A már itt jelenlévő befektetők is előrevetítik, hogy a regionális versenyben erősödik hazánk pozíciója. A hivatal 1000 olyan cégnek szeretne 2011-ben segíteni, amelyek a nemzetközi árumozgáshoz kapcsolódnak. A központ mellett 6 vidéki kirendeltséget is létrehoz. Tevékenységének fontos eleme a külföldi külgazdasági szakdiplomata hálózat szakmai irányítása, az Enterprise Europe Network felügyelete és a kkv-k számára történő szaktanácsadás. * A Master of Wine Intézetet 1953-ban Londonban alapították, s azóta több, mint 2000 aspiráns vett részt az évente tartott vizsgán. A Master of Wine a borász szakma legelismertebb képesítése, s a négy napos vizsgát 1991 óta a világ három nagyvárosában rendezik meg évente: Londonban, Sydneyben és San Franciscoban. A vizsga elméleti (szőlészet, borászat, üzlet és aktuális témák), gyakorlati (három 12 tételes vakkóstoló) feladatokból, és egy 10 000 szavas disszertációból áll. Az intézetnek jelenleg 288 tagja van, a világ 25 országából. A Master of Wine cím birtokosai a szakma vezető egyéniségei: főbeszerzők, importőrök, kereskedők, termelők, marketing és PR szakemberek, szakírók, újságírók és oktatók. Az intézet kóstolókat is szervez a Master of Wine címet viselők valamint a szakmai közönség fejlődését segítendő. Ezeket rendszerint Londonban, San Franciscoban és New Yorkban tartják, s csak néha másutt. A 2010 októberében tartott osztrák-magyar kóstoló során ismerkedett a közönség Ausztria és Magyarország boraival. Az intézet négyévente rendezi meg a Master of Wine Szimpóziumot, amely a boros szakma legrangosabb konferenciája a világon. Az utolsó szimpózium, a Forging Links, Bordeauxban volt 2010 júniusában.


Tizenkét magyar kiállító a montenegrói nemzetközi környezetvédelmi vásáron

econom.hu
2011.04.21.
Online / Online média
Magyarország
A magyar cégek – csomagolástechnikával, hulladékgazdálkodással, napenergia-hasznosítással foglalkozó, valamint az energiahatékonyság növelését elősegítő termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok – megjelenését a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) állami befektetési és kereskedelemfejlesztési hivatala segítette – közölte Bakó Tamás regionális külgazdasági szakdiplomata az MTI-vel. A magyar-montenegrói gazdasági kapcsolatokban jócskán akadnak ki nem használt lehetőségek – mondta el Császár Tibor podgoricai magyar nagykövet a vásár keretében megrendezett magyar-montenegrói környezetvédelmi fórumon. Kifejtette: az együttműködés továbbfejlesztésének lehetséges területe, hogy magyar cégek aktív szerepet játsszanak Montenegróban például a hulladékfeldolgozás vagy a víztisztítás területén. Magyar vállalkozások évek óta részt vesznek a budvai nemzetközi vásárokon; a környezetvédelmi kiállításon idén harmadszor jelentek meg.

Montenegróban Magyarország a legjelentősebb külföldi működőtőke-befektető: az OTP Bank 2006 óta a Montenegróban piacvezető Crnogorska Komercijalna Banka tulajdonosa, a Magyar Telekom egy évvel korábban szerzett többségi részesedést a Telekom Montenegróban, a Hunguest Hotels pedig 2009-ben nyitott négycsillagos szállodát a horvát határhoz közeli tengerparti üdülőhelyen, Herceg Noviban. A magyar kormány emellett igyekszik ösztönözni a magyar kis- és közepes vállalatok megjelenését az országban.

Tizenkét magyar kiállító a montenegrói nemzetközi környezetvédelmi vásáron



Tizenkét magyar kiállító a montenegrói nemzetközi környezetvédelmi vásáron

elemzeskozpont.hu
2011.04.21.
Online / Online média
Magyarország
Tizenkét magyar vállalat képviselteti magát a montenegrói Budvában szerdán megnyílt XVII. nemzetközi környezetvédelmi vásáron.
A magyar cégek - csomagolástechnikával, hulladékgazdálkodással, napenergia-hasznosítással foglalkozó, valamint az energiahatékonyság növelését elősegítő termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok - megjelenését a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) állami befektetési és kereskedelemfejlesztési hivatala segítette - közölte Bakó Tamás regionális külgazdasági szakdiplomata az MTI-vel.

A magyar-montenegrói gazdasági kapcsolatokban jócskán akadnak ki nem használt lehetőségek - mondta el Császár Tibor podgoricai magyar nagykövet a vásár keretében megrendezett magyar-montenegrói környezetvédelmi fórumon. Kifejtette: az együttműködés továbbfejlesztésének lehetséges területe, hogy magyar cégek aktív szerepet játsszanak Montenegróban például a hulladékfeldolgozás vagy a víztisztítás területén.

Magyar vállalkozások évek óta részt vesznek a budvai nemzetközi vásárokon; a környezetvédelmi kiállításon idén harmadszor jelentek meg.

Montenegróban Magyarország a legjelentősebb külföldi működőtőke-befektető: az OTP Bank 2006 óta a Montenegróban piacvezető Crnogorska Komercijalna Banka tulajdonosa, a Magyar Telekom egy évvel korábban szerzett többségi részesedést a Telekom Montenegróban, a Hunguest Hotels pedig 2009-ben nyitott négycsillagos szállodát a horvát határhoz közeli tengerparti üdülőhelyen, Herceg Noviban. A magyar kormány emellett igyekszik ösztönözni a magyar kis- és közepes vállalatok megjelenését az országban.

(elemzeskozpont.hu, MTI)

Tizenkét magyar kiállító a montenegrói nemzetközi környezetvédelmi vásáron

karpatinfo.net
2011.04.21.
Online / Online média
Magyarország
Tizenkét magyar vállalat képviselteti magát a montenegrói Budvában szerdán megnyílt XVII. nemzetközi környezetvédelmi vásáron.
A magyar cégek - csomagolástechnikával, hulladékgazdálkodással, napenergia-hasznosítással foglalkozó, valamint az energiahatékonyság növelését elősegítő termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok - megjelenését a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) állami befektetési és kereskedelemfejlesztési hivatala segítette - közölte Bakó Tamás regionális külgazdasági szakdiplomata az MTI-vel.

A magyar-montenegrói gazdasági kapcsolatokban jócskán akadnak ki nem használt lehetőségek - mondta el Császár Tibor podgoricai magyar nagykövet a vásár keretében megrendezett magyar-montenegrói környezetvédelmi fórumon. Kifejtette: az együttműködés továbbfejlesztésének lehetséges területe, hogy magyar cégek aktív szerepet játsszanak Montenegróban például a hulladékfeldolgozás vagy a víztisztítás területén.

Magyar vállalkozások évek óta részt vesznek a budvai nemzetközi vásárokon; a környezetvédelmi kiállításon idén harmadszor jelentek meg.

Montenegróban Magyarország a legjelentősebb külföldi működőtőke-befektető: az OTP Bank 2006 óta a Montenegróban piacvezető Crnogorska Komercijalna Banka tulajdonosa, a Magyar Telekom egy évvel korábban szerzett többségi részesedést a Telekom Montenegróban, a Hunguest Hotels pedig 2009-ben nyitott négycsillagos szállodát a horvát határhoz közeli tengerparti üdülőhelyen, Herceg Noviban. A magyar kormány emellett igyekszik ösztönözni a magyar kis- és közepes vállalatok megjelenését az országban.

Tizenkét magyar kiállító a montenegrói nemzetközi környezetvédelmi vásáron

zipp.hu
2011.04.20.
Online / Online média
Magyarország
Tizenkét magyar vállalat képviselteti magát a montenegrói Budvában szerdán megnyílt XVII. nemzetközi környezetvédelmi vásáron.
A magyar cégek - csomagolástechnikával, hulladékgazdálkodással, napenergia-hasznosítással foglalkozó, valamint az energiahatékonyság növelését elősegítő termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok - megjelenését a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) állami befektetési és kereskedelemfejlesztési hivatala segítette - közölte Bakó Tamás regionális külgazdasági szakdiplomata az MTI-vel.

A magyar-montenegrói gazdasági kapcsolatokban jócskán akadnak ki nem használt lehetőségek - mondta el Császár Tibor podgoricai magyar nagykövet a vásár keretében megrendezett magyar-montenegrói környezetvédelmi fórumon. Kifejtette: az együttműködés továbbfejlesztésének lehetséges területe, hogy magyar cégek aktív szerepet játsszanak Montenegróban például a hulladékfeldolgozás vagy a víztisztítás területén.

Magyar vállalkozások évek óta részt vesznek a budvai nemzetközi vásárokon; a környezetvédelmi kiállításon idén harmadszor jelentek meg.

Montenegróban Magyarország a legjelentősebb külföldi működőtőke-befektető: az OTP Bank 2006 óta a Montenegróban piacvezető Crnogorska Komercijalna Banka tulajdonosa, a Magyar Telekom egy évvel korábban szerzett többségi részesedést a Telekom Montenegróban, a Hunguest Hotels pedig 2009-ben nyitott négycsillagos szállodát a horvát határhoz közeli tengerparti üdülőhelyen, Herceg Noviban. A magyar kormány emellett igyekszik ösztönözni a magyar kis- és közepes vállalatok megjelenését az országban.

Tizenkét magyar kiállító a montenegrói nemzetközi környezetvédelmi vásáron

alternativenergia.hu
2011.04.20.
Online / Online média
Magyarország
Tizenkét magyar vállalat képviselteti magát a montenegrói Budvában szerdán megnyílt XVII. nemzetközi környezetvédelmi vásáron.
A magyar cégek - csomagolástechnikával, hulladékgazdálkodással, napenergia-hasznosítással foglalkozó, valamint az energiahatékonyság növelését elősegítő termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok - megjelenését a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) állami befektetési és kereskedelemfejlesztési hivatala segítette - közölte Bakó Tamás regionális külgazdasági szakdiplomata az MTI-vel. A magyar-montenegrói gazdasági kapcsolatokban jócskán akadnak ki nem használt lehetőségek - mondta el Császár Tibor podgoricai magyar nagykövet a vásár keretében megrendezett magyar-montenegrói környezetvédelmi fórumon. Kifejtette: az együttműködés továbbfejlesztésének lehetséges területe, hogy magyar cégek aktív szerepet játsszanak Montenegróban például a hulladékfeldolgozás vagy a víztisztítás területén. Magyar vállalkozások évek óta részt vesznek a budvai nemzetközi vásárokon; a környezetvédelmi kiállításon idén harmadszor jelentek meg.

Montenegróban Magyarország a legjelentősebb külföldi működőtőke-befektető: az OTP Bank 2006 óta a Montenegróban piacvezető Crnogorska Komercijalna Banka tulajdonosa, a Magyar Telekom egy évvel korábban szerzett többségi részesedést a Telekom Montenegróban, a Hunguest Hotels pedig 2009-ben nyitott négycsillagos szállodát a horvát határhoz közeli tengerparti üdülőhelyen, Herceg Noviban. A magyar kormány emellett igyekszik ösztönözni a magyar kis- és közepes vállalatok megjelenését az országban.


Nemzetközi borszakértők Magyarországon - Master of Wine kurzusnapok Budapesten és Tokajban

boraszat.hu
2011.04.19.
Online / Online média
Magyarország
Nemzetközi borszakértők Magyarországon - Master of Wine kurzusnapok Budapesten és Tokajban

Az Institute of Masters of Wine (Master of Wine Intézet) és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA - Hungarian Investment and Trade Agency) együttműködésében egyedülálló programra került sor az elmúlt napokban Budapesten és Tokajban.

A HITA támogatásával az Intézet hallgatói kurzusnapon és szakmai úton vehettek részt Magyarországon. A programra 35 szakember érkezett összesen 13 országból. A világ legmagasabb szakmai tudásszintjét jelentő Master of Wine címért tanulmányokat folytató hallgatók szinte mindegyike “borban utazik” (kereskedők, importőrök, oktatók, újságírók, sommelier-k).

A program első napján a szakemberek a HITA által szervezett kóstoló keretében 11 borvidék kiemelkedő pincészeteinek borait kóstolhatták (Szeremley, Légli, Jásdi, Heimann, Weninger, Ráspi, Pósta Borház, Hollóvár, Maurus, Etyeki Kúria, Sauska, Karner Gábor, Pók Tamás, Gróf Buttler), majd - az Intézet oktatási programjának megfelelő, kihelyezett kurzusnapot követően - Tokajba látogattak. A program során a pincelátogatásokon túl a Tokaj Reneszánsz Egyesület és a Tokaji Bormívelők Társaságának közreműködésével egy vezetett és egy sétáló kóstoló keretében megismerkedhettek a borvidék egyedülálló adottságaival és termőhelyeivel, a helyi szőlőfajtákkal, borstílusokkal és az aszúkészítés technológiájával.

A 3 napos program egy budapesti borvacsorával zárult, amelyen 3 fiatal borász (Junibor tagjai: Árvay Angelika, Gál Tibor, Gere Andrea) és Litauszki Zsolt, a Restaurant 21 kreatív chef-jének segítségével a vendégek a magyar borgasztronómiába is belekóstolhattak.

Az Intézet történetében ez volt az első alkalom, hogy California, Adelaide, Ruszt és Bordeaux mellett Magyarországon is megrendezésre került az első évesek kurzusnapja, és korábban soha ennyi Master of Wine hallgató nem volt egyszerre hazánkban.

A HITA tárgyalásokat folytat a Master of Wine Intézettel a jövőbeli együttműködés lehetőségeiről, és az év második felétől további borexport promóciós programokat is tervez.

Dobos Erzsébet, a HITA elnöke elmondta: “Egyik fő célkitűzésünk, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, köztük a hazai borászatok export részesedése növekedjen. Úgy gondolom, hogy a Master of Wine Intézettel való együttműködés és a közösen szervezett programokon keresztül hasznos visszajelzéseket kaphatunk a magyar bortermékek versenyképességéről és fejlődési lehetőségeiről, és ezáltal hatékonyan segíthetjük a magyar borászati vállalkozások exportfejlesztését és nemzetközi üzleti céljaik megvalósítását. A jövőben az Intézettel való együttműködésen túl egyéb, kifejezetten üzleti célú programokat is tervezünk az exportban érdekelt borászatok számára.”

Siobhan Turner, a Masters of Wine Intézet ügyvezető igazgatója elmondta: “Ez egy nagyszerű alkalom a hallgatóink számára, hogy tudásukat tovább fejlesszék. Nemcsak, hogy a világ egyik legszebb fővárosában tanulhatnak, de lehetőségük nyílik arra is, hogy jobban megismerjék a magyar borokat és borvidékeket, továbbá bővíthetik ismereteiket a magyar borok sokszínűségéről, és jobban megismerhetik a minőséget biztosító szőlőgazdálkodást és borászati eljárásokat. Az Intézet hálás a HITA támogatásáért, és örömünkre szolgál a magyar borászatokkal való együttműködés.”

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) fő feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

A Hivatal egyik fő célkitűzése, hogy a kkv-k részesedése az exportból növekedjen. A befektetés-ösztönzés eszközei közül az egyik legfontosabb a cégre szabott tanácsadás és az egyedi tanácsadói segítség. A HITA 2011-ben 173 exportfejlesztési programot tervez közel 40 célpiacra, 20 ágazatban. A tervek szerint ezzel közel 3000 cégnek tud hatékony, közvetlen segítséget nyújtani.

Továbbra is fontos a külföldi befektetők Magyarországra vonzása. A már itt jelenlévő befektetők is előrevetítik, hogy a regionális versenyben erősödik hazánk pozíciója. A Hivatal 1000 olyan cégnek szeretne 2011-ben segíteni, amelyek a nemzetközi árumozgáshoz kapcsolódnak.

A Hivatal a központ mellett 6 vidéki kirendeltséget is létrehoz, amelyek lehetőséget biztosítanak arra is, hogy minden megyére jusson érdemi munkatárs.

Tevékenységének fontos eleme a külföldi külgazdasági szakdiplomata hálózat szakmai irányítása, az Enterprise Europe Network felügyelete és a kkv-k számára történő szaktanácsadás.

A Master of Wine Intézetet 1953-ban Londonban (Egyesült Királyság) alapították, s azóta több, mint 2000 aspiráns vett részt az évente megrendezésre kerülő vizsgán. A Master of Wine a borász szakma legelismertebb képesítése, s a négy napos vizsgát 1991 óta a világ három nagyvárosában rendezik meg évente: Londonban, Sydneyben és San Franciscoban. A vizsga elméleti (szőlészet, borászat, üzlet és aktuális témák), gyakorlati (három 12 tételes vakkóstoló) és egy 10,000 szavas disszertációból áll.

Az Intézetnek jelenleg 288 tagja van, a világ több mint 25 országából. A Master of Wine cím birtokosai a szakma vezető egyéniségei: főbeszerzők, importőrök, kereskedők, termelők, marketing és PR szakemberek, szakírók, újságírók és oktatók.

Az Intézet az oktatási programon túl, kóstolókat is szervez a Master of Wine címet viselők valamint a szakmai közönség fejlődését elősegítendő. Ezek Londonban, San Franciscoban és New Yorkban kerülnek megrendezésre rendszerint, illetve más helyszíneken időközönként. Ennek keretén belül 2010 októberében osztrák-magyar kóstoló során ismerkedett a közönség Ausztria és Magyarország boraival. Az Intézet négyévente rendezi meg a Master of Wine Szimpóziumot, mely a boros szakma legrangosabb konferenciája a világon. Az utolsó szimpózium, a Forging Links, Bordeauxban volt 2010 júniusában:

www.mastersofwine.org/en/symposia/bordeaux-2010/index.cfm

Forrás: [hirszerkeszto]


Nemzetközi borszakértők jártak Magyarországon

trademagazin.hu
2011.04.19.
Online / Online média
Magyarország
Nemzetközi borszakértők jártak Budapesten és Tokajban a londoni Institute of Masters és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITAHungarian Investment and Trade Agency) együttműködésében – közölte a HITA hétfőn. - A három napos programon 13 országból 35 szakember ismerkedett a magyar borokkal.
Nemzetközi borszakértők jártak Budapesten és Tokajban a londoni Institute of Masters és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITAHungarian Investment and Trade Agency) együttműködésében – közölte a HITA hétfőn.

A három napos programon 13 országból 35 szakember ismerkedett a magyar borokkal. A HITA tájékoztatása szerint a londoni intézet történetében ez volt az első alkalom, hogy California, Adelaide, Ruszt és Bordeaux mellett Magyarországon is megrendezték az elsőévesek kurzusnapját. Dobos Erzsébet, a HITA elnöke a közleményben hangsúlyozta: egyik fő célkitűzésük, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, köztük a hazai borászatok részesedése az exportban növekedjen.

Siobhan Turner, a Masters of Wine Intézet ügyvezető igazgatója kiemelte: a magyarországi rendezvényen lehetőségük nyílt arra is, hogy jobban megismerjék a magyar borokat, borvidékeket, bővíthették ismereteiket a magyar borok sokszínűségéről, tájékoztatást kaptak a minőséget biztosító szőlőgazdálkodást és borászati eljárásokat. A HITA közölte, hogy tárgyalásokat folytat a Master of Wine Intézettel a jövőbeli együttműködés további lehetőségeiről.

A Master of Wine Intézetet 1953-ban Londonban alapították. A Master of Wine a nemzetközi borász szakma legelismertebb képesítése, a négy napos vizsgát 1991 óta a világ három nagyvárosában rendezik meg évente: Londonban, Sydneyben és San Franciscóban. A vizsga elméleti, gyakorlati részből és egy disszertációból áll. Az intézetnek jelenleg 288 tagja van a világ több mint 25 országából – írja az MTI nyomán a ProfitLine.hu.

Nemzetközi borszakértők jártak Magyarországon

echotv.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország
Nemzetközi borszakértők jártak Budapesten és Tokajban a londoni Institute of Masters és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA - Hungarian Investment and Trade Agency) együttműködésében - közölte a HITA hétfőn.

A három napos programon 13 országból 35 szakember ismerkedett a magyar borokkal.

A HITA tájékoztatása szerint a londoni intézet történetében ez volt az első alkalom, hogy California, Adelaide, Ruszt és Bordeaux mellett Magyarországon is megrendezték az elsőévesek kurzusnapját.

Dobos Erzsébet, a HITA elnöke a közleményben hangsúlyozta: egyik fő célkitűzésük, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, köztük a hazai borászatok részesedése az exportban növekedjen.

Siobhan Turner, a Masters of Wine Intézet ügyvezető igazgatója kiemelte: a magyarországi rendezvényen lehetőségük nyílt arra is, hogy jobban megismerjék a magyar borokat, borvidékeket, bővíthették ismereteiket a magyar borok sokszínűségéről, tájékoztatást kaptak a minőséget biztosító szőlőgazdálkodást és borászati eljárásokat.

A HITA közölte, hogy tárgyalásokat folytat a Master of Wine Intézettel a jövőbeli együttműködés további lehetőségeiről.

A Master of Wine Intézetet 1953-ban Londonban alapították. A Master of Wine a nemzetközi borász szakma legelismertebb képesítése, a négy napos vizsgát 1991 óta a világ három nagyvárosában rendezik meg évente: Londonban, Sydneyben és San Franciscóban. A vizsga elméleti, gyakorlati részből és egy disszertációból áll. Az intézetnek jelenleg 288 tagja van a világ több mint 25 országából.

MTI

Nemzetközi borszakértők jártak Magyarországon

profitline.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország
2011.04.18. 20:12

Nemzetközi borszakértők jártak Budapesten és Tokajban a londoni Institute of Masters és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA - Hungarian Investment and Trade Agency) együttműködésében - közölte a HITA hétfőn.

A három napos programon 13 országból 35 szakember ismerkedett a magyar borokkal. A HITA tájékoztatása szerint a londoni intézet történetében ez volt az első alkalom, hogy California, Adelaide, Ruszt és Bordeaux mellett Magyarországon is megrendezték az elsőévesek kurzusnapját. Dobos Erzsébet, a HITA elnöke a közleményben hangsúlyozta: egyik fő célkitűzésük, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, köztük a hazai borászatok részesedése az exportban növekedjen.

Siobhan Turner, a Masters of Wine Intézet ügyvezető igazgatója kiemelte: a magyarországi rendezvényen lehetőségük nyílt arra is, hogy jobban megismerjék a magyar borokat, borvidékeket, bővíthették ismereteiket a magyar borok sokszínűségéről, tájékoztatást kaptak a minőséget biztosító szőlőgazdálkodást és borászati eljárásokat. A HITA közölte, hogy tárgyalásokat folytat a Master of Wine Intézettel a jövőbeli együttműködés további lehetőségeiről.

A Master of Wine Intézetet 1953-ban Londonban alapították. A Master of Wine a nemzetközi borász szakma legelismertebb képesítése, a négy napos vizsgát 1991 óta a világ három nagyvárosában rendezik meg évente: Londonban, Sydneyben és San Franciscóban. A vizsga elméleti, gyakorlati részből és egy disszertációból áll. Az intézetnek jelenleg 288 tagja van a világ több mint 25 országából. (MTI)

Ezt látták a nemzetközi borszakértők Magyarországon

inforadio.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország
Nemzetk�zi borszak�rt�k j�rtak Budapesten �s Tokajban a londoni Institute of Masters �s a Nemzeti K�lgazdas�gi Hivatal (HITA - Hungarian Investment and Trade Agency) egy�ttm�k�d�s�ben. 1 - A h�rom napos programon 13 orsz�gb�l 35 szakember ismerkedett a magyar borokkal.
Nemzetk�zi borszak�rt�k j�rtak Budapesten �s Tokajban a londoni Institute of Masters �s a Nemzeti K�lgazdas�gi Hivatal (HITA - Hungarian Investment and Trade Agency) egy�ttm�k�d�s�ben. 1

A h�rom napos programon 13 orsz�gb�l 35 szakember ismerkedett a magyar borokkal.

A HITA t�j�koztat�sa szerint a londoni int�zet t�rt�net�ben ez volt az els� alkalom, hogy California, Adelaide, Ruszt �s Bordeaux mellett Magyarorsz�gon is megrendezt�k az els��vesek kurzusnapj�t.

Dobos Erzs�bet, a HITA eln�ke a k�zlem�nyben hangs�lyozta: egyik f� c�lkit�z�s�k, hogy a magyar kis- �s k�zepes v�llalkoz�sok, k�zt�k a hazai bor�szatok r�szesed�se az exportban n�vekedjen.

Siobhan Turner, a Masters of Wine Int�zet �gyvezet� igazgat�ja kiemelte: a magyarorsz�gi rendezv�nyen lehet�s�g�k ny�lt arra is, hogy jobban megismerj�k a magyar borokat, borvid�keket, b�v�thett�k ismereteiket a magyar borok soksz�n�s�g�r�l, t�j�koztat�st kaptak a min�s�get biztos�t� sz�l�gazd�lkod�st �s bor�szati elj�r�sokat.

A HITA k�z�lte, hogy t�rgyal�sokat folytat a Master of Wine Int�zettel a j�v�beli egy�ttm�k�d�s tov�bbi lehet�s�geir�l.

A Master of Wine Int�zetet 1953-ban Londonban alap�tott�k. A Master of Wine a nemzetk�zi bor�sz szakma legelismertebb k�pes�t�se, a n�gy napos vizsg�t 1991 �ta a vil�g h�rom nagyv�ros�ban rendezik meg �vente: Londonban, Sydneyben �s San Francisc�ban. A vizsga elm�leti, gyakorlati r�szb�l �s egy disszert�ci�b�l �ll. Az int�zetnek jelenleg 288 tagja van a vil�g t�bb mint 25 orsz�g�b�l.

Győr-Moson-Sopron

kisalfold.hu
2011.04.18.
Online / Online média
Magyarország / Győr-Moson-Sopron megye
A három napos programon 13 országból 35 szakember ismerkedett a magyar borokkal.

A HITA tájékoztatása szerint a londoni intézet történetében ez volt az első alkalom, hogy California, Adelaide, Ruszt és Bordeaux mellett Magyarországon is megrendezték az elsőévesek kurzusnapját.

Dobos Erzsébet, a HITA elnöke a közleményben hangsúlyozta: egyik fő célkitűzésük, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, köztük a hazai borászatok részesedése az exportban növekedjen.

Siobhan Turner, a Masters of Wine Intézet ügyvezető igazgatója kiemelte: a magyarországi rendezvényen lehetőségük nyílt arra is, hogy jobban megismerjék a magyar borokat, borvidékeket, bővíthették ismereteiket a magyar borok sokszínűségéről, tájékoztatást kaptak a minőséget biztosító szőlőgazdálkodást és borászati eljárásokat.

A HITA közölte, hogy tárgyalásokat folytat a Master of Wine Intézettel a jövőbeli együttműködés további lehetőségeiről.

A Master of Wine Intézetet 1953-ban Londonban alapították. A Master of Wine a nemzetközi borász szakma legelismertebb képesítése, a négy napos vizsgát 1991 óta a világ három nagyvárosában rendezik meg évente: Londonban, Sydneyben és San Franciscóban. A vizsga elméleti, gyakorlati részből és egy disszertációból áll. Az intézetnek jelenleg 288 tagja van a világ több mint 25 országából.

Magyar buszra válthatnak a Volánok

index.hu
2011.04.15.
Online / Online média
Magyarország
A Volánok idei beszerzési pályázatain a magyar gyártók törvényes támogatási lehetőségeinek érdekében érvényesítené a közbeszerzési törvény alkalmazási elveit a nemzetgazdasági tárca.
Egy évvel megalakulása után komoly eredményeket tud felmutatni a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter (MAK), a vagyonkezelő a Volánoknál az idei beszerzési pályázatokban a magyar gyártók törvényes támogatási lehetőségeinek érdekében érvényesítené a közbeszerzési törvény alkalmazási elveit − közölte a Napi Gazdasággal a nemzetgazdasági tárca.

A hazai buszgyártás és piacszerzés előmozdítása érdekében a klaszter több egyeztetésen vett részt az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Volán-társaságokért felelős vezetőivel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve folyamatos a kapcsolattartás a BKV-val, valamint a Nemzeti Közlekedési Holdinggal is − mondta Fórián István, a MAK elnöke. A klaszter javaslatokat fogalmazott meg a buszbeszerzésekre vonatkozó kritériumrendszer kialakítására, valamint a hagyományos buszexportpiacainkra történő visszalépésre.  A klaszter tervei között szerepel az európai exportpiacok feltérképezése a beszállító vállalatok részére, illetve alternatív hajtású buszokkal kapcsolatos közös fejlesztési projektek kidolgozása.

Az ITD, majd megszűnése után a Nemzeti Külgazdasági Hivatal folyamatosan tájékoztatta a klasztert a külföldi megkeresésekről, illetve több külföldi rendezvényen ismertette a lehetőségeket. Reményeink szerint a Nemzeti Közlekedési Holding felállásával, illetve a Budapesti Közlekedési Központ működésével, a közszolgáltató vállalatok finanszírozásának megoldásával a buszgyártók számára kiszámíthatóbb piaci környezet jön létre Magyarországon − fogalmazott Fórián. A várakozások szerint idén a Volán-vállalatoknál már lesznek új buszbeszerzések, ezek beindulásával a a klaszter aktivitása is jelentősen emelkedhet − az elnök szerint a tagság is igazolódni látja a pozitív várakozásokat.

A Magyar autóipar és a beszállítók!

testcar.hu
2011.04.15.
Online / Online média
Magyarország
A R A
Április 12-én a NOERR és Társai ügyvédi iroda, a Magyar Gépjárműipari Szövetség társszervezésében „A MAGYAR AUTÓIPAR ÉS A BESZÁLLÍTÓK : IPARÁGI ÉS JOGI AKTUALITÁSOK 2011” néven, Budapesten konferenciát szervezett, amelynek célja az volt, hogy az elmúlt időszak nagy magyarországi autóipari beruházásainak fényében mind a gyártók, mind a beszállítók számára, tapasztalt szakértő előadók segítségével mutassa be az iparág néhány aktuális szakmai és jogi kérdését.

A NOERR nemzetközi ügyvédi irodának hosszú ideje egyik kiemelt szektorspecifikus tevékenységi körébe tartozik a gépjármű- és beszállító ipari vállalatoknak nyújtott jogi tanácsadás, mind Németországban, mind a közép-kelet európai régióban. A NOERR iroda nemzetközi jogi tanácsadói csoportja többek között a Kecskeméten zajló Mercedes beruházás során is közreműködik a projekt kezdetétől fogva.

Dr. Rappensberger Csaba, az MGSZ főtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a legújabb nagy magyarországi autóipari beruházások a hazai gépjármű beszállítói ipar számára is további ígéretes fejlődési lehetőségeket kínál, ugyanakkor nagy kihívás a potenciális új piaci szereplők számára megfelelni a gyártói elvárásoknak.

Ezt követően Sólyom Szabolcs, a magyarországi Kirchhoff Hungária Kft ügyvezetője mutatta be, hogyan volt képes szembe szállni a válsággal egy nemzetközi hátterű, de a magyar piaci nehézségekkel komolyan szembesülő neves autóipari beszállító, de szót ejtett a japánban nemrégiben bekövetkezett tragédiáról is, amelynek következményei szerinte egyelőre még beláthatatlanok a nemzetközi autópiaci szereplők számára.

Kocsis József, a Magyar Suzuki Zrt minőségbiztosítási osztályvezetője a gyártó és beszállító közötti minőségbiztosítási folyamatok témakörben tartott előadást, melynek keretében a minőségbiztosítási rendszerek betartásáról és a beszállítók kiválasztási folyamatairól is beszélt, valamint az előzetes minőségtervezés részleteibe avatta be a konferencián résztvevőket.

Ezt követően a budapesti NOERR és Társai Ügyvédi Iroda automotiv szakcsoportjának vezetője Dr. Rozgonyi-Tóth István, ügyvéd, és társelőadója Sieber-Fazakas Eszter, európai közösségi jogász, „Termékfelelősségi kérdések az autóiparban” című előadásukban avatták be a résztvevőket a termékfelelősségi jog részleteibe, továbbá magyar és külföldi gyakorlati példákon keresztül ismertették a biztonságos termékkel szemben támasztott jogi előírásokat és gyakorlati elvárásokat, valamint a konkrét esetekből levonható jogi tanulságokat.

Dr. Rozgonyi-Tóth István elmondta: „A visszahívások száma az autóiparban világszerte egyre nő. A többségi vélemény szerint ez csak azt jelzi, hogy a gyártók egyre nagyobb tudatossággal és fejlettebb technikai háttérrel követik az esetleges meghibásodásra utaló jeleket az eladást követő un. after sale monitoring keretében, de valójában az autók összességében egyre biztonságosabbak, és a gyakoribb visszahívások is csupán a fogyasztók biztonságát növelő megelőző biztonsági intézkedések. Létezik persze olyan kisebbségi vélemény is, miszerint a növekvő számú visszahívások egyik oka a márkák közötti egyre nagyobb árverseny, melynek során az alkatrészek beszállítói árai egy folyamatos árcsökkentő nyomásnak vannak kitéve, és ez esetleg növelheti a hibák számát, másrészt sokszor csökken az új modellek piaci bevezetése közötti időszak, és ezzel lerövidül a tesztelési időszak. A visszahívások számától függetlenül azonban tény az, hogy egyre több fejlesztés védi a fogyasztók biztonságát a legújabb modellekben, és ez megfelel a termékfelelősségi törvény által támasztott általános követelménynek, miszerint a termék akkor biztonságos, ha biztonsági szintje megfelel a tudomány és technika állása szerint általában elvárható mértéknek”.

Ezt követően a fenti témához kapcsolódva az elektromos autók, hibridek és vezetést segítő asszisztencia-rendszerek gyártásával, piaci bevezetésével kapcsolatos újszerű jogi és felelősségi kérdések témakörében tartott előadást Michael Molitoris, a NOERR ügyvédi iroda nemzetközi automotív csoportjának vezetője. Molitoris úr, aki az autóipari termékfelelősséggel kapcsolatos jogi kérdésekben több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, érdekes és aktuális példákon és jogi eseteken keresztül hívta fel a figyelmet az autóiparban bekövetkezendő „ rendszerváltásra” és annak jogi következményeire. A szakember kiemelte: „Az autóiparban bekövetkezett változások egyik új fejleménye, hogy teljesen új beszállítói szereplők lépnek a piacra, akik nem is feltétlenül jártasak az autóipar részleteiben. Gondoljunk csak például egy alacsony árrést tartalmazó chip beszállítására, amelynek – az autóipar mércéjével számítva – magas a meghibásodási rátája. Egy másfél eurós termék esetében azonban nem várható el, hogy milliós nagyságú termékfelelősséget vállaljon el a beszállító egy esetleges probléma felmerültekkor. Ilyen esetben legtöbbször a felsőbb szintű beszállító, tehát az irányító rendszer összeszerelője kénytelen viselni az esetleges meghibásodás jogi következményeit” – ismertette tapasztalatait Michael Molitoris.

A szakmai találkozón előadást tartott továbbá Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, aki a magyar kormányzatnak a hazai beszállítók fejlesztését szolgáló új stratégiai terveiről számolt be, melyek a nemzetközi piacokra való kilépés lehetőségeinek kiterjesztését is magában foglalják.

Befejezésként a NOERR ügyvédi iroda, mint főszervező képviseletében Dr. Rozgonyi-Tóth István ügyvéd utalt rá, hogy a NOERR ügyvédi iroda, a tavalyi és ez évi sikeres szakmai konferenciájuk folytatásaként a Magyar Gépjárműipari Szövetséggel karöltve tervezik további hasonló rendezvények megszervezését, amelyre szívesen várják a magyarországi autóipari valamennyi szereplőjét, mind a gyártói mind a beszállítói oldalról.

Feltámadás előtt az egykori magyar sikerágazat

napi.hu
2011.04.15.
Online / Online média
Magyarország
Egy évvel a megalakulása után már eredményeket tud fölmutatni a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter. A klaszter a közelmúltban együttműködést kötött egy, gázüzemű (CNG) autóbuszt fejlesztő, a jövőben járműflottát üzemeltetni kívánó vállalkozással.
A társaságnál azonban egyelőre nem kívánták nyilvánosságra hozni a gyártó nevét.

Próbálkoznak a FÁK-piacokon is

A hazai városi tendereket folyamatosan figyeljük, kapcsolatban vagyunk a megrendelői oldallal az igények jobb feltérképezése érdekében - mondta el érdeklődésünkre Fórián István, a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter elnöke. Az eddigi megrendeléseket, érdeklődést illetően Fórián elmondta: 2010-ben több Volán társaságnál álltak le közbeszerzések, a BKV-nál új buszok beszerzésére nem került sor. (A főváros idén 11 milliárd forintot ad a BKV Zrt.-nek tőkepótló támogatásként, amiből 3,8 milliárd forintot a járműpark fejlesztésére.)

Mi lesz a kvótapénzekkel?

A szén-dioxid kvóta felhasználásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt a ZBR Buszrekonstrukciós Pályázati Alprogram kiírásáról nem született döntés 2010. novemberig. A Programiroda több alkalommal tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntéshozóival a ZBR programok anyagi hátterét megteremtő, a hazai szén-dioxid-kibocsátási kvótafelesleg értékesítéséből befolyó összegek ilyen irányú felhasználásáról, azonban 2010. végéig nem sikerült áttörést elérni.

A hazai buszgyártás és piacszerzés előmozdítása érdekében a klaszter több egyeztetésen vett részt az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Volán társaságokért felelős vezetőivel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve folyamatos a kapcsolattartás a BKV-val, valamint a Nemzeti Közlekedési Holdinggal is, akik részére javaslatokat fogalmazott meg a buszbeszerzésekre vonatkozó kritériumrendszer kialakítására, valamint a hagyományos busz exportpiacainkra (volt FÁK országok) történő visszalépésre. (A klaszter az új Széchenyi tervben leírt iparfejlesztési koncepció véleményezésében is részt vett).

Keresik az együttműködést a külföldiekkel

Részt veszünk a Magyarországra látogató külföldi buszgyártókkal történő tárgyalásokon, vizsgáljuk az együttműködési, gyártási, értékesítési) lehetőségeket, természetesen a hazai gyártók érdekeit képviselve - fogalmazott a csoport elnöke. A tervek között szerepel az európai exportpiacok feltérképezése a beszállító vállalatok részére, illetve alternatív hajtású buszokkal kapcsolatos közös fejlesztési projektek kidolgozása. Az ITD, illetve a tevékenységeit átvevő Nemzeti Külgazdasági Hivatal folyamatosan tájékoztatta a klasztert a külföldi megkeresésekről, illetve több külföldi rendezvényen is ismertették a lehetőségeket. (A lugotóbbi, ezzel kapcsolatos hírek szerint Kalifornia állam pénzügyi nehézségei miatt lassítja gyártási ütemét, és 60 dolgozó elbocsátására kényszerül a NABI kaposvári autóbuszgyártó üzeme; ugyanakkor új fejlesztésekbe kíván kezdeni a cégcsoport Magyarországon.)

Egy Volán-tendert már nyertek a magyarok

Bár a megrendelések száma az utóbbi évben számottevően csökkent, a Nemzeti Közlekedési Holding felállásával, illetve a Budapesti Közlekedési Központ működésével, a közszolgáltató vállalatok finanszírozásának megoldásával a buszgyártók számára remélhetőleg kiszámíthatóbb piaci környezet jön létre Magyarországon - fogalmazott Fórián. Amennyiben beindulnak a hazai buszbeszerzések, úgy a klaszter aktivitása is jelentősen tud növekedni; márpedig az idei évben várakozásaik szerint a Volán vállalatoknál már lesznek új buszbeszerzések. (Legutóbb, tavaly decemberben, a Borsod Volán jelentette be, hogy magyar tulajdonban lévő gyártóktól vásárol buszokat nettó 3,9 millió euróért - mintegy egymilliárd forintért -; a közbeszerzést a Kravtex Kft, illetve az Auto Rad Controlle Kft. és Magyar Autóbuszgyártó Kft. közös ajánlatával nyerte el.)

A klasztert alapító cégek

Alfa Busz Projekt Kft.
Auto Rad Controlle Kft.
Autó Univerzál Kft.
I-Cell Kft.
Ik Fémtechnika Kft.
Ik Járműtechnika Kft.
Ikarusbus Kft.
Jáfi-Autókut Kft.
Kti Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Liberatus HUngary Kft.
Magyar Autóbusgyártó Kft.
Nor-Service KFt.
Omnex Kft.
Orosházaglas Kft.
Rába Jármű Kft.
Silex Kft.
Trezor-Liktor Zrt.
Tüv-Nord Kft.
Vill-Cad Kkt.

A közbeszerzési eljárások elhúzódása, többszöri megóvása azonban nagyon megnehezíti a buszgyártók életét. A magyar autóbuszgyártók képviselői legsürgetőbb feladatnak azt fogalmazták meg az egyébként azóta megszűnt, a szakminisztérium által irányított Autóbuszpark Rekonstrukciós Programiroda (ARP) számára, hogy az támogassa őket a közbeszerzési törvény alkalmazási elveinek a magyar gyártók törvényes támogatási lehetőségeinek kihasználásában. Ennek érdekében a programiroda a gyártók képviselőit és a MABUSZ-t is bevonva több egyeztetést folytatott az MNV Volán társaságokért felelős vezetőjével. Ismereteink szerint az MNV az általa felügyelt Volán társaságoknál a 2011-ben kiírásra kerülő buszbeszerzési pályázatokban már érvényesíteni kívánja a fenti alapelveket, illetve a részletes szempontrendszert - közölte a gazdasági tárca.

A szervizköltség nem is számít?

Az ár mellett a megrendelők számára fontos szempont az autóbuszok szervizelése, illetve garanciális feltételei. Ugyanakkor a beszerzések során sokszor nem veszik figyelembe pótalkatrészek jóval magasabb árát az értékeléseknél - mondja Fórián. Ezért gyakran születik olyan döntés, amelynek értelmében a hosszabb távon drágább megoldást jelentő kínai, vagy éppen fehérorosz autóbuszt választják az itthoni közlekedési cégek.

Súlyosan hibás az a gyakorlat, mely szerint a beszerzési ár szinte a kizárólagos értékelési szempont - fogalmaz Finszter Ferenc, a TÜV NORD-Közlekedést Tudományi Intézet ügyvezető igazgatója. Az autóbusz élettartama során felmerülő üzemeltetési költségek vizsgálata, elemzése (mely összevethető a beszerzési árral, esetleg azt meg is haladja) nem értékelési szempont. Miközben nincs pénzünk a hazaira, nem vesszük figyelembe a gyártásban dolgozók munkabére utáni járulékokat, az adókat - ami a mérleget összességében pozitív irányba billentené a szakember szerint.



Esély a kis cégeknek

Világgazdaság
2011.04.15.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
N. Vadász Zsuzsa
A közelmúltban bejelentett autóipari óriás beruházások ismét ráirányították a figyelmet a beszállítókra. A piaci szereplők szerint a közvetett exportra termelő hazai kis- és középvállalatokat a jelenleginél jobban kell segítenie az államnak.
VG-összefoglaló Az Audi és az Opel gyárbővítésének közelmúltban bejelentett állami támogatása előtérbe helyezte a beszállítói vállalkozások helyzetét. A hírek alapján várható, hogy a legnagyobb beruházó vállalatok - Mercedes, Audi, Opel - szélesítik magyarországi beszállítóik körét. A multinacionális cégek feltételei szigorúak: a magas minőségi és minőségbiztosítási követelmények mellett az alkatrészgyártótól szállítási pontosságot és rugalmasságot egyaránt elvárnak. Az államnak és a bankrendszernek is jobban kell támogatni a külföldi vállalatokkal együttműködő vállalkozásokat - hangzik szakértői körökből az egybecsengő vélemény. Annál is inkább, mivel ezáltal a hazai kisés középvállalkozások a világpiacon is versenyképessé válhatnak. Miközben a betanított munka részaránya csökken, a beszállítói piramis alján lévő kis cégeknél nem keletkezik a szükséges fejlesztésekre elegendő nyereség. Ezért született az a szakértői javaslat, hogy a beszállító igényeinek megfelelő, hosszabb lejáratú, akár 3-4 éves forgóeszközhiteleket biztosítsanak a bankok, ha a cég stabil beszállítói kapcsolatot tud felmutatni. Demeter Kálmán- N. Vadász Zsuzsa „Ha az Egyesült Államok Eximbankja - a maga méretével és állami hátterével - is úgy döntött, hogy kkv- és beszállítói programokat indít, akkor az jelzi, hogy nem csak Magyarországon váltak hangsúlyossá a kis- és középvállalatok” - fogalmazott lapunknak Koszmáli József, az Eximbank ügyvezető igazgatója. Egy minapi konferencián arra a Suzuki jelen lévő menedzsere által felvetett problémára reagált, hogy miközben a japán tulajdonú autógyárnak beszállító magyar kkv-k közvetett exportot bonyolítanak le, mégsem érhetők el számukra azok a hitel-, illetve garanciakonstrukciók, amelyek az exportőrök számára nemzetközi kötelezettségvállalásaink betartásával is adhatók. „Pedig minden olyan eszközzel támogatni kellene ezt a szférát, amely javítja a pozícióit. Elsősorban forgóeszközhitelre lenne szükségük” - mondta a Világgazdaságnak Dávid Imre, az Agroinvest Zrt., egyben a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, hozzátéve: kamattámogatási, garanciavállalási termékeket is ki kellene számukra dolgozni. S persze fontos, hogy hozzáférhessenek beruházási hitelhez. Hangsúlyozta: a hazai kkv-kat segíteni kell mind a piachoz, mind a piacra jutásban; az előbbi fedi le a beszállítói tevékenységet, azaz a közvetett exportot - fűzte hozzá. Hasonló konstrukciókat kellene számukra kínálni, mint amilyeneket a termékeiket egyébként átvevő multiknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó MFB már dolgozik az ügyön - mondta lapunknak Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár. Akár egy áthidaló likviditást biztosító konstrukció is szóba jöhet, s úgy tudja, a bankok készek beszállni ebbe. „Az MFB egyelőre nem kínál ugyan a beszállítók részére forgóeszközhitel-programot, de kidolgozása folyamatban van” - erősítette meg a csoport szándékát Nyiri János, az MFB szóvivője. Hozzátette: a beszállítói kkv-k jelenleg is igénybe tudják venni a fejlesztési hitelt (VHF 1.10), amelyet beszállítói tevékenység kialakításához szükséges tárgyi eszköz beszerzésére kínálnak az ipari nagyvállalatoknak vagy az azokkal közvetlen kapcsolatban álló integrátorok részére beszállítói tevékenységet végzőknek. Az uniós szabályok miatt a hitel nem használható fel az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez - emlékeztetett, egy példán levezetve ezt: a szerszámvásárláshoz nyújtott támogatás engedélyezhető, de külföldi értékesítési hálózat fejlesztése nem. Tehát az, hogy a kedvezményezett árbevételének jelentős része exportból származik, önmagában nem kizáró oka ezen konstrukció igénybevételének - húzta alá. A finanszírozási típusú támogatásokon túl vannak egyéb eszközök és módszerek. Minden egyedi kormánydöntéssel odaítélt komplex állami támogatást (EKD) elnyerő beruházóval a jövőben kötnek egy beszállítói együttműködési szerződést - mondta Becsey Zsolt. Ez ugyan - az uniós szabályok miatt - nem tartalmaz(hat) kötelező beszállítói hányadot, ám kölcsönös kötelezettségvállalást a legszorosabb együttműködésre magyar beszállítók alkalmazása érdekében igen. Ha ezek a cégek utóbb újabb fejlesztéseket hajtanak végre, s ezekhez akkor is kérnek majd állami támogatást, arról, annak nagyságáról, feltételeiről a beszállítói szerződésben foglaltak végrehajtásának a fényében döntenek majd. Az immár teljes egészében az NGM-hez tartozó üzletfejlesztési és befektetésösztönzési profilú Nemzeti Külgazdasági Hivatalban pedig külön beszállítói osztályt állítottak fel - mutatott rá lapunknak a részleg vezetője. Kokas Tamás elmondta: legalább ezer kkv-val szeretnének sikerrel együtt dolgozni. A hivatal egyebek között a befektetőkkel szorosan együttműködve az integrátorokkal közösen végzi a szóba jöhető cégek előauditálását. Tréningeket szerveznek számukra, főként vállalatirányítási, készletgazdálkodási és hasonló területeken - a technológiai fejlettségük és felkészültségük általában már megfelelő. Egy tegnapi konferencián is hasonló véleményeket fogalmaztak meg a résztvevők a témával kapcsolatban. Mint elhangzott, az államnak és a bankrendszernek is jobban kell támogatni a külföldi vállalatokkal együttműködő vállalkozásokat. Az adott beszállító igényeinek megfelelő, hosszabb lejáratú (egy éven túli, akár háromnégy éves) forgóeszközhiteleket kellene a bankoknak biztosítaniuk, ha a cég stabil beszállítói kapcsolatot tud felmutatni. A résztvevők arra is rámutattak, hogy a hazai vállalatok számára a beszállítói szerep elnyerése számos előnnyel jár: nagy volumenben rendelő, korrekten fizető, adott esetben műszaki segítségre is kész megrendelőkre tesznek szert. A beszállítói szerep megszerzése ugyanakkor nem könnyű: a minőség nem alku tárgya, a termelés/ beszállítás ütemezésében és a rugalmasságban a késztermékgyártó rendkívüli követelményeket támaszt. A beszállítónak már a rendelés elnyerése előtt bizonyítani, tanúsítani kell a feladatra való alkalmasságát, minőségbiztosítási rendszerét. Palócz Éva, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány kuratóriumának elnöke leszögezte: a kis cégek számára a beszállítói hierarchiában való előrelépés azért is nehéz, mert a beszállítói piramis alsó szintjén rendszerint nem keletkezik akkora nyereség, amely további jelentős beruházásokhoz, fejlesztésekhez elegendő lenne. Megoldást jelenthet ugyanakkor a Gazdaságfejlesztési operatív program támogatásainak átcsoportosítása. Mint hozzátette, a szakmára jellemző szétaprózottság, a vállalatok együttműködésének hiánya miatt csak elvétve van példa közös gépbeszerzésre, közös kutatásra, esetleg közös képzésre. Ma elsősorban azoknak a vállalatoknak van esélyük komoly beszállítói pozíciókra, amelyek legalább ötven főt alkalmaznak és árbevételük eléri az 500 millió forintot. Ezekből azonban Magyarországon 2008-ban mindössze 773 volt. A pozitív üzemi eredményt elért 607 vállalat közül 199 volt kizárólag külföldi tulajdonban. A Kopint Alapítványnak a témával kapcsolatos, tegnap bemutatott tanulmánya megfontolandónak tartja, hogy a jövőben a nemzetközi vállalatok letelepedési támogatásához társuljon a magyar beszállítói részarány növelésének valamilyen szintű elvárása - bár ezzel az eszközzel óvatosan kell bánni, hiszen az ágazati és vállalati sajátosságok miatt nem lehet megfogalmazni általános, kötelező érvényű követelményt - figyelmeztetett Palócz Éva, a legfontosabbak közt kiemelve a szakemberképzés felpörgetését a versenyképességünk megőrzése érdekében. A szűkös állami támogatás és a vékonyan csordogáló hitelek ellenére az érintett szakmai szereplők - legalábbis a járműiparban - meglehetően optimisták. „Az ágazat megrendeléseinek további bővülésére számítunk, hiszen az elmúlt év eleje óta érezhetően nő a szakma rendelésállománya, sőt, a tavalyi első negyedév végétől szövetségünk közel háromnegyedének van több munkája, mint amennyi egy esztendővel korábban volt” - mondta a több mint kétszáz céget, elsősorban kis- és középvállalatot tömörítő Magyar Járműalkatrész- gyártók Országos Szövetségének a főtitkára, Bogdanovits László. Hozzátette: a hírek alapján az is várható, hogy a legnagyobb beruházó vállalatok - Mercedes, Audi, Opel - szélesítik magyarországi beszállítóik körét. Az ágazatban tapasztalható tendenciákról elmondta: a magyar cégek is bekapcsolódnak a fejlesztésekbe, és a folyamatos technológiai fejlesztések révén a gyártott termékek egyre igényesebbek lesznek. Ezzel párhuzamosan pedig csökkenhet a betanított munka részaránya. Durván húsz százalék körüli lehet a magyar kkv-khoz köthető ipari, illetve - főként az elektronikai ágazatban megvalósuló - minőségi szolgáltatói beszállítói hányad. A kkv-k között már vannak első körös beszállítók is. A hazai kis- és középvállalatok mintegy fele végez ugyan beszállítói tevékenységet, ám ennek jó része háttérszolgáltatás vagy olyan termék értékesítése, mint a tűzoltóhomok. Elsősorban a járműiparban, az elektronikában és a gépgyártásban játszik szerepet a tényleges magyar beszállítói ipar, az, amely (közvetett) exportnak minősül - mondta el Kokas Tamás. Nem csak a fizetési mérleg szempontjából fontos az importot kiváltó magyar beszállítói hányad növelése a hazánkban előállított termékekben, talán még fontosabb, hogy ezáltal a hazai kis- és középvállalatok a világpiacon is versenyképessé válnak, s integrálódnak a nagy termelői rendszerekbe - indokolta Becsey Zsolt, hogy miért történt hangsúlyváltás a beszállítói tevékenység ösztönzésében. A General Motors globális rendszerében évi 400 millió eurónyi magyar beszállítás realizálódik - mondott egy példát, hozzátéve: ez minden bizonnyal nőni fog a közelmúltban aláírt célzott megállapodás nyomán. Ilyen szerződés született már emellett az Audival s a svájci íz- és illatanyaggyártó Givaudannal. Egyébként a hazánkban megtelepedett autóipari cégek közül az alkatrészgyártók legnagyobb vásárlója a Magyar Suzuki. Az esztergomi vállalat évek óta 70-71 magyar és mintegy 230 külföldi beszállítóval dolgozik. A hazaiak adják a késztermék értékének 30 százalékát.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Magyar buszra válthatnak a Volánok

Napi Gazdaság
2011.04.15.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Major András
A Volánok idei beszerzési pályázatain a magyar gyártók törvényes támogatási lehetőségeinek érdekében érvényesítené a közbeszerzési törvény alkalmazási elveit a nemzetgazdasági tárca.
Egy évvel megalakulása után komoly eredményeket tud felmutatni a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter (MAK), a vagyonkezelő a Volánoknál az idei beszerzési pályázatokban a magyar gyártók törvényes támogatási lehetőségeinek érdekében érvényesítené a közbeszerzési törvény alkalmazási elveit - közölte lapunkkal a nemzetgazdasági tárca. A hazai buszgyártás és piacszerzés előmozdítása érdekében a klaszter több egyeztetésen vett részt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Volán-társaságokért felelős vezetőivel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve folyamatosa kapcsolattartás a BKV-val, valamint a Nemzeti Közlekedési Holdinggal is - mondta Fórián István, a MAK elnöke. A klaszter javaslatokat fogalmazott meg a buszbeszerzésekre vonatkozó kritériumrendszer kialakítására, valamint a hagyományos buszexportpiacainkra történő visszalépésre. A klaszter tervei között szerepel az európai exportpiacok feltérképezése a beszállító vállalatok részére, illetve alternatív hajtású buszokkal kapcsolatos közös fejlesztési projektek kidolgozása. Az ITD, majd megszűnése után a Nemzeti Külgazdasági Hivatal folyamatosan tájékoztatta a klasztert a külföldi megkeresésekről, illetve több külföldi rendezvényen ismertette a lehetőségeket. Reményeink szerint a Nemzeti Közlekedési Holding felállásával, illetve a Budapesti Közlekedési Központ működésével, a közszolgáltató vállalatok finanszírozásának megoldásával a buszgyártók számára kiszámíthatóbb piaci környezet jön létre Magyarországon - fogalmazott Fórián. A várakozások szerint idén a Volán-vállalatoknál már lesznek új buszbeszerzések, ezek beindulásával a a klaszter aktivitása is jelentősen emelkedhet - az elnök szerint a tagság is igazolódni látja a pozitív várakozásokat. Major András A magyar autóbuszgyártók a legsürgetőbb feladatként azt fogalmazták meg a programiroda számára, hogy az támogassa őket a közbeszerzési törvény alkalmazási elveinek a magyar gyártók törvényes támogatási lehetőségeinek kihasználásában. Ennek érdekében a programiroda a gyártók képviselőit bevonva több egyeztetést folytatott az MNV Volán-társaságokért felelős vezetőjével. Ismereteink szerint az MNV az általa felügyelt Volán-társaságoknál a 2011 -ben kiírandó buszbeszerzési pályázatokban már érvényesíteni kívánja a fenti alapelveket, illetve a részletes szempontrendszert. A klaszter a közelmúltban együttműködést kötött egy gázüzemű (cng) autóbuszt fejlesztő, a jövőben járműflottát üzemeltetni kívánó vállalkozással.
Az eredeti újságoldal fényképe:

A magyar autóipar és a beszállítók: iparági és jogi aktualitások 2011

news4business.hu
2011.04.14.
Online / Online média
Magyarország
A R A
Április 12-én a NOERR és Társai ügyvédi iroda, a Magyar Gépjárműipari Szövetség társszervezésében "A MAGYAR AUTÓIPAR ÉS A BESZÁLLÍTÓK : IPARÁGI ÉS JOGI AKTUALITÁSOK 2011" néven, Budapesten konferenciát szervezett, amelynek célja az volt, hogy az elmúlt id A NOERR nemzetközi ügyvédi irodának hosszú ideje egyik kiemelt szektorspecifikus tevékenységi körébe tartozik a gépjármű- és beszállító ipari vállalatoknak nyújtott jogi tanácsadás, mind Németországban, mind a közép-kelet európai régióban. A NOERR iroda nemzetközi jogi tanácsadói csoportja többek között a Kecskeméten zajló Mercedes beruházás során is közreműködik a projekt kezdetétől fogva.

Dr. Rappensberger Csaba, az MGSZ főtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a legújabb nagy magyarországi autóipari beruházások a hazai gépjármű beszállítói ipar számára is további ígéretes fejlődési lehetőségeket kínál, ugyanakkor nagy kihívás a potenciális új piaci szereplők számára megfelelni a gyártói elvárásoknak.

Ezt követően Sólyom Szabolcs, a magyarországi Kirchhoff Hungária Kft ügyvezetője mutatta be, hogyan volt képes szembe szállni a válsággal egy nemzetközi hátterű, de a magyar piaci nehézségekkel komolyan szembesülő neves autóipari beszállító, de szót ejtett a japánban nemrégiben bekövetkezett tragédiáról is, amelynek következményei szerinte egyelőre még beláthatatlanok a nemzetközi autópiaci szereplők számára.

Kocsis József, a Magyar Suzuki Zrt minőségbiztosítási osztályvezetője a gyártó és beszállító közötti minőségbiztosítási folyamatok témakörben tartott előadást, melynek keretében a minőségbiztosítási rendszerek betartásáról és a beszállítók kiválasztási folyamatairól is beszélt, valamint az előzetes minőségtervezés részleteibe avatta be a konferencián résztvevőket.

Ezt követően a budapesti NOERR és Társai Ügyvédi Iroda automotiv szakcsoportjának vezetője Dr. Rozgonyi-Tóth István, ügyvéd, és társelőadója Sieber-Fazakas Eszter, európai közösségi jogász, "Termékfelelősségi kérdések az autóiparban" című előadásukban avatták be a résztvevőket a termékfelelősségi jog részleteibe, továbbá magyar és külföldi gyakorlati példákon keresztül ismertették a biztonságos termékkel szemben támasztott jogi előírásokat és gyakorlati elvárásokat, valamint a konkrét esetekből levonható jogi tanulságokat.

Dr. Rozgonyi-Tóth István elmondta: "A visszahívások száma az autóiparban világszerte egyre nő. A többségi vélemény szerint ez csak azt jelzi, hogy a gyártók egyre nagyobb tudatossággal és fejlettebb technikai háttérrel követik az esetleges meghibásodásra utaló jeleket az eladást követő un. after sale monitoring keretében, de valójában az autók összességében egyre biztonságosabbak, és a gyakoribb visszahívások is csupán a fogyasztók biztonságát növelő megelőző biztonsági intézkedések. Létezik persze olyan kisebbségi vélemény is, miszerint a növekvő számú visszahívások egyik oka a márkák közötti egyre nagyobb árverseny, melynek során az alkatrészek beszállítói árai egy folyamatos árcsökkentő nyomásnak vannak kitéve, és ez esetleg növelheti a hibák számát, másrészt sokszor csökken az új modellek piaci bevezetése közötti időszak, és ezzel lerövidül a tesztelési időszak. A visszahívások számától függetlenül azonban tény az, hogy egyre több fejlesztés védi a fogyasztók biztonságát a legújabb modellekben, és ez megfelel a termékfelelősségi törvény által támasztott általános követelménynek, miszerint a termék akkor biztonságos, ha biztonsági szintje megfelel a tudomány és technika állása szerint általában elvárható mértéknek".

Ezt követően a fenti témához kapcsolódva az elektromos autók, hibridek és vezetést segítő asszisztencia-rendszerek gyártásával, piaci bevezetésével kapcsolatos újszerű jogi és felelősségi kérdések témakörében tartott előadást Michael Molitoris, a NOERR ügyvédi iroda nemzetközi automotív csoportjának vezetője. Molitoris úr, aki az autóipari termékfelelősséggel kapcsolatos jogi kérdésekben több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, érdekes és aktuális példákon és jogi eseteken keresztül hívta fel a figyelmet az autóiparban bekövetkezendő "rendszerváltásra" és annak jogi következményeire. A szakember kiemelte: "Az autóiparban bekövetkezett változások egyik új fejleménye, hogy teljesen új beszállítói szereplők lépnek a piacra, akik nem is feltétlenül jártasak az autóipar részleteiben. Gondoljunk csak például egy alacsony árrést tartalmazó chip beszállítására, amelynek - az autóipar mércéjével számítva - magas a meghibásodási rátája. Egy másfél eurós termék esetében azonban nem várható el, hogy milliós nagyságú termékfelelősséget vállaljon el a beszállító egy esetleges probléma felmerültekkor. Ilyen esetben legtöbbször a felsőbb szintű beszállító, tehát az irányító rendszer összeszerelője kénytelen viselni az esetleges meghibásodás jogi következményeit" - ismertette tapasztalatait Michael Molitoris.

A szakmai találkozón előadást tartott továbbá Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, aki a magyar kormányzatnak a hazai beszállítók fejlesztését szolgáló új stratégiai terveiről számolt be, melyek a nemzetközi piacokra való kilépés lehetőségeinek kiterjesztését is magában foglalják.

Befejezésként a NOERR ügyvédi iroda, mint főszervező képviseletében Dr. Rozgonyi-Tóth István ügyvéd utalt rá, hogy a NOERR ügyvédi iroda, a tavalyi és ez évi sikeres szakmai konferenciájuk folytatásaként a Magyar Gépjárműipari Szövetséggel karöltve tervezik további hasonló rendezvények megszervezését, amelyre szívesen várják a magyarországi autóipari valamennyi szereplőjét, mind a gyártói mind a beszállítói oldalról.

Tanácskoztak az autóipari szereplők

tozsdeforum.hu
2011.04.14.
Online / Online média
Magyarország
A NOERR nemzetközi ügyvédi irodának hosszú ideje egyik kiemelt szektorspecifikus tevékenységi körébe tartozik a gépjármű- és beszállító ipari vállalatoknak nyújtott jogi tanácsadás, mind Németországban, mind a közép-kelet európai régióban.
A NOERR iroda nemzetközi jogi tanácsadói csoportja többek között a Kecskeméten zajló Mercedes beruházás során is közreműködik a projekt kezdetétől fogva.

Dr. Rappensberger Csaba, az MGSZ főtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a legújabb nagy magyarországi autóipari beruházások a hazai gépjármű beszállítói ipar számára is további ígéretes fejlődési lehetőségeket kínál, ugyanakkor nagy kihívás a potenciális új piaci szereplők számára megfelelni a gyártói elvárásoknak.

Ezt követően Sólyom Szabolcs, a magyarországi Kirchhoff Hungária Kft ügyvezetője mutatta be, hogyan volt képes szembe szállni a válsággal egy nemzetközi hátterű, de a magyar piaci nehézségekkel komolyan szembesülő neves autóipari beszállító, de szót ejtett a japánban nemrégiben bekövetkezett tragédiáról is, amelynek következményei szerinte egyelőre még beláthatatlanok a nemzetközi autópiaci szereplők számára.

Kocsis József, a Magyar Suzuki Zrt minőségbiztosítási osztályvezetője a gyártó és beszállító közötti minőségbiztosítási folyamatok témakörben tartott előadást, melynek keretében a minőségbiztosítási rendszerek betartásáról és a beszállítók kiválasztási folyamatairól is beszélt, valamint az előzetes minőségtervezés részleteibe avatta be a konferencián résztvevőket.

Ezt követően a budapesti NOERR és Társai Ügyvédi Iroda automotiv szakcsoportjának vezetője Dr. Rozgonyi-Tóth István, ügyvéd, és társelőadója Sieber-Fazakas Eszter, európai közösségi jogász, "Termékfelelősségi kérdések az autóiparban" című előadásukban avatták be a résztvevőket a termékfelelősségi jog részleteibe, továbbá magyar és külföldi gyakorlati példákon keresztül ismertették a biztonságos termékkel szemben támasztott jogi előírásokat és gyakorlati elvárásokat, valamint a konkrét esetekből levonható jogi tanulságokat.

Dr. Rozgonyi-Tóth István elmondta: "A visszahívások száma az autóiparban világszerte egyre nő. A többségi vélemény szerint ez csak azt jelzi, hogy a gyártók egyre nagyobb tudatossággal és fejlettebb technikai háttérrel követik az esetleges meghibásodásra utaló jeleket az eladást követő un. after sale monitoring keretében, de valójában az autók összességében egyre biztonságosabbak, és a gyakoribb visszahívások is csupán a fogyasztók biztonságát növelő megelőző biztonsági intézkedések. Létezik persze olyan kisebbségi vélemény is, miszerint a növekvő számú visszahívások egyik oka a márkák közötti egyre nagyobb árverseny, melynek során az alkatrészek beszállítói árai egy folyamatos árcsökkentő nyomásnak vannak kitéve, és ez esetleg növelheti a hibák számát, másrészt sokszor csökken az új modellek piaci bevezetése közötti időszak, és ezzel lerövidül a tesztelési időszak. A visszahívások számától függetlenül azonban tény az, hogy egyre több fejlesztés védi a fogyasztók biztonságát a legújabb modellekben, és ez megfelel a termékfelelősségi törvény által támasztott általános követelménynek, miszerint a termék akkor biztonságos, ha biztonsági szintje megfelel a tudomány és technika állása szerint általában elvárható mértéknek".

Ezt követően a fenti témához kapcsolódva az elektromos autók, hibridek és vezetést segítő asszisztencia-rendszerek gyártásával, piaci bevezetésével kapcsolatos újszerű jogi és felelősségi kérdések témakörében tartott előadást Michael Molitoris, a NOERR ügyvédi iroda nemzetközi automotív csoportjának vezetője. Molitoris úr, aki az autóipari termékfelelősséggel kapcsolatos jogi kérdésekben több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, érdekes és aktuális példákon és jogi eseteken keresztül hívta fel a figyelmet az autóiparban bekövetkezendő "rendszerváltásra" és annak jogi következményeire. A szakember kiemelte: "Az autóiparban bekövetkezett változások egyik új fejleménye, hogy teljesen új beszállítói szereplők lépnek a piacra, akik nem is feltétlenül jártasak az autóipar részleteiben. Gondoljunk csak például egy alacsony árrést tartalmazó chip beszállítására, amelynek - az autóipar mércéjével számítva - magas a meghibásodási rátája. Egy másfél eurós termék esetében azonban nem várható el, hogy milliós nagyságú termékfelelősséget vállaljon el a beszállító egy esetleges probléma felmerültekkor. Ilyen esetben legtöbbször a felsőbb szintű beszállító, tehát az irányító rendszer összeszerelője kénytelen viselni az esetleges meghibásodás jogi következményeit" - ismertette tapasztalatait Michael Molitoris.

A szakmai találkozón előadást tartott továbbá Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, aki a magyar kormányzatnak a hazai beszállítók fejlesztését szolgáló új stratégiai terveiről számolt be, melyek a nemzetközi piacokra való kilépés lehetőségeinek kiterjesztését is magában foglalják.

Befejezésként a NOERR ügyvédi iroda, mint főszervező képviseletében Dr. Rozgonyi-Tóth István ügyvéd utalt rá, hogy a NOERR ügyvédi iroda, a tavalyi és ez évi sikeres szakmai konferenciájuk folytatásaként a Magyar Gépjárműipari Szövetséggel karöltve tervezik további hasonló rendezvények megszervezését, amelyre szívesen várják a magyarországi autóipari valamennyi szereplőjét, mind a gyártói mind a beszállítói oldalról.

Autóipar: időnként a filléres alkatrészek is sokba kerülhetnek

Menedzsmentforum.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
Egy tíz eurós alkatrész kicserélése egy autóban akár ezer euróba is kerülhet, ezért fontos, hogy a beszállítók hibaszázalék nélkül küldjék az alkatrészeket az autógyártóknak - mondta Kocsis József a Magyar Suzuki Zrt.
minőségbiztosítási osztályvezetője a Magyar Gépjárműipari Szövetség és a Noerr Ügyvédi Iroda által szervezett beszállítói konferencián kedden Budapesten.

IV. Mfor HR Konferencia

Sieber-Fazakas Eszter, a Noerr ügyvédje egy német jogesetet ismertetett, amikor egy teherautóban kigyulladt egy mágneskapcsoló, amelytől leégett a kocsi, a biztosító beperelte a gyárat, de a bíróság úgy vélte: a beszállító és a végtermék gyártója között szabályozott volt a kapcsolat, ezért az utóbbi nem köteles ellenőrizni minden kapott terméket.

Sólyom Szabolcs, a Kirchhoff Hungária Kft. ügyvezető igazgatója azt mutatta be, hogyan tudott talpon maradni a cég, miután elsőszámú megrendelője, a Suzuki a válság miatt harmadára csökkentette megrendeléseit. A német cég Esztergomban a Suzuki mellett, annak kiszolgálására alakított ki gyártóbázist 2004-ben, sajtolt és hegesztett elemeket gyárt lemezből, újabban nagyszilárdságú lemezből sajtol olyan biztonsági elemeket, mint például a motortartó bölcső, vagy a futómű tartója.

Időközben 500 kilométer távolságban fél tucatnyi autógyárat tudott kiszolgálni a cég, ennek ellenére 2009-ben érzékenyen érintette a Suzuki 103 ezer kocsihoz való alkatrészeinek visszamondása. A 12 millió eurós árbevétel kiesését a fizetési határidő 17 napról 28 napra történő növelésével, létszám csökkentéssel, és az államtól kapott munkahelymegőrző támogatással vészelte át a Kirchhoff Hungária Kft., amely jelenleg egy 12 millió eurós bővítést végez.

A beszállítókra nemzeti, nemzetközi és a készgyártók által hozott szabályok is vonatkoznak. A legfontosabb azonban az, hogy hiba nélküli alkatrészek érkezzenek határidőre, a szerződött mennyiségben és a legalacsonyabb áron az autógyárba - hangsúlyozták a konferencia előadói.

IV. Lean Fórum

Idén már negyedik alkalommal kerül megrendezésre az országos Lean Fórum – Versenyképességi Konferencia.

A rendezvényen ismét találkozik egymással a Lean szakma számos meghatározó hazai szakembere.
Jöjjön el és ismerje meg, hogy világ vezetői vállalatai, hogyan használják a "Lean" filozófiát és módszereket vállalatuk versenyképességének és hatékonyságának javítására.

További információ

Rozgonyi-Tóth István a magyarországi Noerr ügyvédi iroda autóipari csoportjának munkatársa azt ismertette, hogy az elmúlt évtizedben Németországban megháromszorozódott az autó visszahívások száma, és közelíti a 200 ezret. Ezek harmadát a fék- és a futómű meghibásodása adja, jelentős még a belső védelem - a légzsák és a biztonsági öv - és a kormány hibája.

A visszahívások növekedésére három magyarázat is létezik. Az első az, hogy egyre bonyolultabbak az autók, tehát több a hibalehetőség, de ezeket gyorsan fel is fedezik a gyártók, és megelőzik a későbbi károkat. A második magyarázat a beszállítók költségérzékenysége, amely rontja a minőséget. Végül a harmadik ok a típusváltás lerövidítése, amely a próbagyártást is rövidíti, így nem jön ki időben minden hiba.

A magyar kkv-k az ENSZ beszállítóivá is válhatnának, de erről kevesen tudnak - mondta Bödöcs Róbert a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, hozzátéve: a hivatal minden segítséget megad az érdeklődő cégeknek.

MTI

A magyar kormányfő helyezte el a szengotthárdi új Opel motorgyár alapkövét

szentgotthard.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország / Vas megye
500 millió eurós beruházás, 800 új munkahely
A magyar kormányfő helyezte el a szengotthárdi új Opel motorgyár alapkövét > 2011.04.13.

Forrás: General Motors Powertrain-Magyarország Kft.

Orbán Viktor miniszterelnök és Nick Reilly, a General Motors európai elnöke tegnap ünnepélyesen elhelyezték az Opel új szentgotthárdi motorgyárának alapkövét. A jövő év végén induló új üzem kapacitása a teljes felfutás után évente 500.000 motor lesz. Az 500 millió euro értékű beruházás megduplázza az eddigi befektetések összegét, 800 új munkahelyet teremt, és az alkalmazandó csúcstechnológia egyedülálló módon képes lesz alkalmazkodni a piaci igények változásához.Az új motorgyár a már meglévő gyáregység kibővítésével, egy új, 30.000 négyzetméteres csarnok megépítésével jön létre. Az új, rugalmas üzemben három motorcsaládot gyártanak majd: kis- és közepes méretű benzinmotorokat, valamint közepes méretű dízel motorokat. Az új generációs motorok alacsony üzemanyag-fogyasztásukkal valamint alacsony káros anyag kibocsátásukkal mindenben megfelelnek majd a legújabb Euro 6–os előírásoknak.- Szentgotthárd az új motorgyár révén kulcsfontosságú szerepet fog betölteni az Opel termékoffenzívájában, hiszen az itt készülő legkorszerűbb motorpaletta lefedi gyakorlatilag a teljes Opel személyautó kínálatátot - mondta az ünnepségen Nick Reilly, a GM európai elnöke.Annak érdekében, hogy a gyorsan változó vásárlói igényeknek a gyár eleget tudjon tenni, Szentgotthárdon a világon egyedülálló rugalmas gyártási technológiát alkalmaznak, amelynek révén a termelést könnyen az aktuális igényekhez lehet igazítani. A szakzsargon csak Flex Gyárnak emlegeti a készülő korszerű létesítményt. A gyors és rugalmas alkalmazkodás nem csak a felhasznált eszközökben rejlik, elengedhetetlen feltétele a megfelelő szakértelem is. Ez a szakértelem volt az egyik legfontosabb tényező abban az Opel-döntésben, mely már 20 évvel ezelőtt is Magyarországot választotta motorgyári beruházása helyéül és most is, amikor az új motorgyár helyszínét kellett kiválasztani. Az új beruházás elindítása a következő fejezet az Opel hosszan tartó magyarországi történetében, és pontosan egybeesik a cég 20 éves magyar jubileumával. 1991 januárjában az Opel volt az első autóipari befektető Magyarországon, és szentgotthárdi gyárában készült el az első magyar gyártmányú személyautó; 1992 márciusában az első Opel Astrát Antall József miniszterelnök vezette le a gyártósorról.1991 és 2010 között az Opel mintegy 500 millió eurót fektetett be, így az Opel autógyárainak egyik legfontosabb motorbeszállítójává vált. Az elmúlt 20 évben több mint 6,5 millió motort és 5 millió hengerfejet állítottak elő Szentgotthárd gyártósorain, valamint 85.000 Opel Astra személygépkocsi készült.Az Opel magyarországi jelenléte a hazai cégek üzleti lehetőségeit is nagymértékben segítette. 2010-ben a magyar beszállítók összesen 400 millió eurós forgalomról számolhatnak be az Opellel, illetve anyacégével, a General Motors-szal. Továbblépést ígér, hogy 2011. március 29-én a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) és az Opel megállapodást írt alá az autóipari cég magyarországi beszállítói bázisának jelentős bővítéséről. Az új motorgyár építésével kapcsolatban már jelenleg is 300 helyi beszállítóval működnek együtt.A erős ipari háttérnek és gazdasági jelenlétének is köszönhetően az Opel az elmúlt 20 évben minden egyes esztendőben az első három között volt az eladások tekintetében. Összességében több mint 400.000 Opel fut a Magyar utakon – ezzel az Opel a legnépszerűbb márka Magyarországon.

Autóipari beszállítói konferencia - Előtérben a minőség | Beszerzés.hu

beszerzes.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
szerk., 2011. április 13.

Budapest, 2011. április 12., kedd (MTI)

Egy tíz eurós alkatrész kicserélése egy autóban akár ezer euróba is kerülhet, ezért fontos, hogy a beszállítók hibaszázalék nélkül küldjék az alkatrészeket az autógyártóknak – mondta Kocsis József a Magyar Suzuki Zrt. minőségbiztosítási osztályvezetője a Magyar Gépjárműipari Szövetség és a Noerr Ügyvédi Iroda által szervezett beszállítói konferencián kedden Budapesten.

Sieber-Fazakas Eszter, a Noerr ügyvédje egy német jogesetet ismertetett, amikor egy teherautóban kigyulladt egy mágneskapcsoló, amelytől leégett a kocsi, a biztosító beperelte a gyárat, de a bíróság úgy vélte: a beszállító és a végtermék gyártója között szabályozott volt a kapcsolat, ezért az utóbbi nem köteles ellenőrizni minden kapott terméket.

Sólyom Szabolcs, a Kirchhoff Hungária Kft. ügyvezető igazgatója azt mutatta be, hogyan tudott talpon maradni a cég, miután elsőszámú megrendelője, a Suzuki a válság miatt harmadára csökkentette megrendeléseit. A német cég Esztergomban a Suzuki mellett, annak kiszolgálására alakított ki gyártóbázist 2004-ben, sajtolt és hegesztett elemeket gyárt lemezből, újabban nagyszilárdságú lemezből sajtol olyan biztonsági elemeket, mint például a motortartó bölcső, vagy a futómű tartója.

Időközben 500 kilométer távolságban fél tucatnyi autógyárat tudott kiszolgálni a cég, ennek ellenére 2009-ben érzékenyen érintette a Suzuki 103 ezer kocsihoz való alkatrészeinek visszamondása. A 12 millió eurós árbevétel kiesését a fizetési határidő 17 napról 28 napra történő növelésével, létszám csökkentéssel, és az államtól kapott munkahelymegőrző támogatással vészelte át a Kirchhoff Hungária Kft., amely jelenleg egy 12 millió eurós bővítést végez.

A beszállítókra nemzeti, nemzetközi és a készgyártók által hozott szabályok is vonatkoznak. A legfontosabb azonban az, hogy hiba nélküli alkatrészek érkezzenek határidőre, a szerződött mennyiségben és a legalacsonyabb áron az autógyárba – hangsúlyozták a konferencia előadói.

Rozgonyi-Tóth István a magyarországi Noerr ügyvédi iroda autóipari csoportjának munkatársa azt ismertette, hogy az elmúlt évtizedben Németországban megháromszorozódott az autó visszahívások száma, és közelíti a 200 ezret. Ezek harmadát a fék- és a futómű meghibásodása adja, jelentős még a belső védelem – a légzsák és a biztonsági öv – és a kormány hibája.

A visszahívások növekedésére három magyarázat is létezik. Az első az, hogy egyre bonyolultabbak az autók, tehát több a hibalehetőség, de ezeket gyorsan fel is fedezik a gyártók, és megelőzik a későbbi károkat. A második magyarázat a beszállítók költségérzékenysége, amely rontja a minőséget. Végül a harmadik ok a típusváltás lerövidítése, amely a próbagyártást is rövidíti, így nem jön ki időben minden hiba.

A magyar kkv-k az ENSZ beszállítóivá is válhatnának, de erről kevesen tudnak – mondta Bödöcs Róbert a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, hozzátéve: a hivatal minden segítséget megad az érdeklődő cégeknek.

Sikeres volt az aradi kiállítás

mno.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
2011. április 13. 10:41 MNO - KA
Sikeresnek ítélték a magyar cégek az Aradon megrendezett Confort Construct építőipari szakkiállításon való részvételüket, a 16 vállalat közül 11 egy éven belül 116 millió forintos üzletkötésre számít – közölte a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szerdán. A közlemény szerint a 17. alkalommal, a március 24. és 27. között megrendezett expó a határ menti régió legjelentősebb építőipari szakkiállítása. Az aradi kiállítási központban 7-8 ezer látogató előtt mintegy 100 kiállító, román, magyar, görög, horvát és olasz mutatkozott be 5000 négyzetméteren. A kiállítás iránt jelentős volt a magyar cégek érdeklődése, a 16 magyar kiállító cég 175 négyzetméter belső és 40 négyzetméter külső kiállítási területen jelent meg.A közlemény szerint a magyar cégek 707 érdemi tárgyalást folytattak, 11 cég adott konkrét ajánlatot: a megadott érték 35 millió forint. A helyszíni üzletkötések értéke négy cég esetében 6,6 millió forint volt, míg egy cég havi 1,5 millió forintos szerződést kötött – tartalmazza a közlemény.(MTI)


Autóipari beszállítói konferencia - Előtérben a minőség

automenedzser.hu
2011.04.13.
Online / Online média
Magyarország
Sieber-Fazakas Eszter, a Noerr ügyvédje egy német jogesetet ismertetett, amikor egy teherautóban kigyulladt egy mágneskapcsoló, amelytől leégett a kocsi, a biztosító beperelte a gyárat, de a bíróság úgy vélte: a beszállító és a végtermék gyártója között szabályozott volt a kapcsolat, ezért az utóbbi nem köteles ellenőrizni minden kapott terméket.

Sólyom Szabolcs, a Kirchhoff Hungária Kft. ügyvezető igazgatója azt mutatta be, hogyan tudott talpon maradni a cég, miután elsőszámú megrendelője, a Suzuki a válság miatt harmadára csökkentette megrendeléseit. A német cég Esztergomban a Suzuki mellett, annak kiszolgálására alakított ki gyártóbázist 2004-ben, sajtolt és hegesztett elemeket gyárt lemezből, újabban nagyszilárdságú lemezből sajtol olyan biztonsági elemeket, mint például a motortartó bölcső, vagy a futómű tartója.

Időközben 500 kilométer távolságban fél tucatnyi autógyárat tudott kiszolgálni a cég, ennek ellenére 2009-ben érzékenyen érintette a Suzuki 103 ezer kocsihoz való alkatrészeinek visszamondása. A 12 millió eurós árbevétel kiesését a fizetési határidő 17 napról 28 napra történő növelésével, létszám csökkentéssel, és az államtól kapott munkahelymegőrző támogatással vészelte át a Kirchhoff Hungária Kft., amely jelenleg egy 12 millió eurós bővítést végez.

A beszállítókra nemzeti, nemzetközi és a készgyártók által hozott szabályok is vonatkoznak. A legfontosabb azonban az, hogy hiba nélküli alkatrészek érkezzenek határidőre, a szerződött mennyiségben és a legalacsonyabb áron az autógyárba - hangsúlyozták a konferencia előadói.

Rozgonyi-Tóth István a magyarországi Noerr ügyvédi iroda autóipari csoportjának munkatársa azt ismertette, hogy az elmúlt évtizedben Németországban megháromszorozódott az autó visszahívások száma, és közelíti a 200 ezret. Ezek harmadát a fék- és a futómű meghibásodása adja, jelentős még a belső védelem - a légzsák és a biztonsági öv - és a kormány hibája.

A visszahívások növekedésére három magyarázat is létezik. Az első az, hogy egyre bonyolultabbak az autók, tehát több a hibalehetőség, de ezeket gyorsan fel is fedezik a gyártók, és megelőzik a későbbi károkat. A második magyarázat a beszállítók költségérzékenysége, amely rontja a minőséget. Végül a harmadik ok a típusváltás lerövidítése, amely a próbagyártást is rövidíti, így nem jön ki időben minden hiba.
 A magyar kkv-k az ENSZ beszállítóivá is válhatnának, de erről kevesen tudnak - mondta Bödöcs Róbert a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, hozzátéve: a hivatal minden segítséget megad az érdeklődő cégeknek.

Autóipari beszállítói konferencia - Előtérben a minőség

galamus.hu
2011.04.12.
Online / Online média
Magyarország
MTI 2011. április 12., kedd 19:00

Egy tíz eurós alkatrész kicserélése egy autóban akár ezer euróba is kerülhet, ezért fontos, hogy a beszállítók hibaszázalék nélkül küldjék az alkatrészeket az autógyártóknak - mondta Kocsis József a Magyar Suzuki Zrt. minőségbiztosítási osztályvezetője a Magyar Gépjárműipari Szövetség és a Noerr Ügyvédi Iroda által szervezett beszállítói konferencián kedden Budapesten.

Sieber-Fazakas Eszter, a Noerr ügyvédje egy német jogesetet ismertetett, amikor egy teherautóban kigyulladt egy mágneskapcsoló, amelytől leégett a kocsi, a biztosító beperelte a gyárat, de a bíróság úgy vélte: a beszállító és a végtermék gyártója között szabályozott volt a kapcsolat, ezért az utóbbi nem köteles ellenőrizni minden kapott terméket.

Sólyom Szabolcs, a Kirchhoff Hungária Kft. ügyvezető igazgatója azt mutatta be, hogyan tudott talpon maradni a cég, miután elsőszámú megrendelője, a Suzuki a válság miatt harmadára csökkentette megrendeléseit. A német cég Esztergomban a Suzuki mellett, annak kiszolgálására alakított ki gyártóbázist 2004-ben, sajtolt és hegesztett elemeket gyárt lemezből, újabban nagyszilárdságú lemezből sajtol olyan biztonsági elemeket, mint például a motortartó bölcső, vagy a futómű tartója.

Időközben 500 kilométer távolságban fél tucatnyi autógyárat tudott kiszolgálni a cég, ennek ellenére 2009-ben érzékenyen érintette a Suzuki 103 ezer kocsihoz való alkatrészeinek visszamondása. A 12 millió eurós árbevétel kiesését a fizetési határidő 17 napról 28 napra történő növelésével, létszám csökkentéssel, és az államtól kapott munkahelymegőrző támogatással vészelte át a Kirchhoff Hungária Kft., amely jelenleg egy 12 millió eurós bővítést végez.

A beszállítókra nemzeti, nemzetközi és a készgyártók által hozott szabályok is vonatkoznak. A legfontosabb azonban az, hogy hiba nélküli alkatrészek érkezzenek határidőre, a szerződött mennyiségben és a legalacsonyabb áron az autógyárba - hangsúlyozták a konferencia előadói.

Rozgonyi-Tóth István a magyarországi Noerr ügyvédi iroda autóipari csoportjának munkatársa azt ismertette, hogy az elmúlt évtizedben Németországban megháromszorozódott az autó visszahívások száma, és közelíti a 200 ezret. Ezek harmadát a fék- és a futómű meghibásodása adja, jelentős még a belső védelem - a légzsák és a biztonsági öv - és a kormány hibája.

A visszahívások növekedésére három magyarázat is létezik. Az első az, hogy egyre bonyolultabbak az autók, tehát több a hibalehetőség, de ezeket gyorsan fel is fedezik a gyártók, és megelőzik a későbbi károkat. A második magyarázat a beszállítók költségérzékenysége, amely rontja a minőséget. Végül a harmadik ok a típusváltás lerövidítése, amely a próbagyártást is rövidíti, így nem jön ki időben minden hiba.

A magyar kkv-k az ENSZ beszállítóivá is válhatnának, de erről kevesen tudnak - mondta Bödöcs Róbert a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője, hozzátéve: a hivatal minden segítséget megad az érdeklődő cégeknek.

Elhelyezték az új Opel motorgyár alapkövét

autoblog.hu
2011.04.12.
Online / Online média
Magyarország
Orbán Viktor miniszterelnök elismeréssel szólt arról az úttörő szerepről, amelyet az Opel játszott a magyar autóipar megteremtésében a rendszerváltás után.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy politikai jelentősége is volt annak, amikor Szentgotthárdról közel húsz évvel ezelőtt kigördült az első magyar személyautó.

Az új motorgyár a már meglévő gyáregység kibővítésével, egy új 30 ezer négyzetméteres csarnok megépítésével jön létre. Az új rugalmas üzemben három motorcsaládot gyártanak majd: kis- és közepes méretű benzinmotorokat, valamint közepes méretű dízelmotorokat. Az új generációs motorok alacsony üzemanyag-fogyasztásukkal valamint alacsony károsanyag-kibocsátásukkal megfelelnek majd a legújabb, 2014-ben életbe lépő Euro 6-os előírásoknak.

"Szentgotthárd az új motorgyár révén kulcsfontosságú szerepet fog betölteni az Opel termékoffenzívájában, hiszen az itt készülő legkorszerűbb motorpaletta lefedi gyakorlatilag a teljes Opel személyautó kínálatot" - mondta az ünnepségen Nick Reilly, a GM európai elnöke.

Annak érdekében, hogy a gyorsan változó vásárlói igényeknek a gyár eleget tudjon tenni, Szentgotthárdon a világon egyedülálló rugalmas gyártási technológiát alkalmaznak, amelynek révén a termelést könnyen az aktuális igényekhez lehet igazítani. A szakzsargon csak "Flex Gyár"-nak emlegeti a készülő korszerű létesítményt. A gyors és rugalmas alkalmazkodás nem csak a felhasznált eszközökben rejlik, elengedhetetlen feltétele a megfelelő szakértelem is. Ez a szakértelem volt az egyik legfontosabb tényező abban az Opel döntésben, mely már 20 évvel ezelőtt is Magyarországot választotta motorgyári beruházása helyéül és most is, amikor az új motorgyár helyszínét kellett kiválasztani.

Az új beruházás elindítása a következő fejezet az Opel hosszantartó magyarországi történetében és pontosan egybeesik a cég 20 éves magyar jubileumával. 1991 januárjában az Opel volt az első autóipari befektető Magyarországon, és szentgotthárdi gyárában készült el az első magyar gyártmányú személyautó; 1992 márciusában az első Opel Astrát Antall József miniszterelnök vezette le a gyártósorról.

1991 és 2010 között az Opel mintegy 500 millió eurót fektetett be, így az Opel autógyárainak egyik legfontosabb motor beszállítójává vált. Az elmúlt 20 évben több mint 6,5 millió motort és 5 millió hengerfejet állítottak elő Szentgotthárd gyártósorain, valamint 85 ezer Opel Astra személygépkocsi készült.

Az Opel magyarországi jelenléte a hazai cégek üzleti lehetőségeit is nagymértékben segítette. 2010-ben a magyar beszállítók összesen 400 millió eurós forgalomról számolhatnak be az Opellel illetve anyacégével, a General Motors-szal. Továbblépést ígér, hogy 2011. március 29-én a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) és az Opel megállapodást írt alá az autóipari cég magyarországi beszállítói bázisának jelentős bővítéséről. Az új motorgyár építésével kapcsolatban már jelenleg is 300 helyi beszállítóval működnek együtt.

Az erős ipari háttérnek és gazdasági jelenlétének is köszönhetően az Opel az elmúlt 20 évben minden egyes esztendőben az első három között volt az eladások tekintetében. Összességében több mint 400 ezer Opel fut a Magyar utakon.

Önkormányzati kezdeményezésre vállalkozói szenátus alakult ...

galamus.hu
2011.04.08.
Online / Online média
Magyarország
MTI 2011. április 6., szerda 18:04

A város gazdaságát gyarapító összefogásként jellemezte Zalaegerszeg polgármestere az önkormányzat kezdeményezésére a legjelentősebb helyi vállalkozások részvételével megalakult vállalkozói szenátust szerdán, az alapító okirat aláírását követő sajtótájékoztatón.

Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP) elmondta: tavaly októberben kezdődött egyeztetés sorozat a helyi cégvezetőkkel, amelynek keretében arra voltak kíváncsiak, hogy a zalai megyeszékhely vállalkozásai milyen gondokkal küzdenek és mivel tud segíteni a város önkormányzata. Az egyeztetések zárásaként az alapító okiratot szerdán a helyi iparűzési adó mintegy 43 százalékát biztosító 28 cég képviselője írta alá.

Az elképzelések szerint a szenátus félévente ülésezik, minden alkalommal külső előadókat is hívnak. Lehetőség szerint fontos kormányzati szereplőket várnak így az alakuló ülésen a Nemzeti Külgazdasági Hivatal képviselője tartott előadást.

Gyutai Csaba kifejtette: a szenátus tagjai számára a város vezetői bemutatták, hogy a gazdaságfejlesztés területén eddig milyen lépéseket tettek, illetve milyen további terveik vannak. Szóba került egy városi pénzügyi szolgáltató cég létrehozásának terve, valamint a Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa gazdasági tengely gondolatának tartalommal való megtöltése.

A tervek szerint a város, a kormányzat és a helyi vállalkozások egy országosan is újdonságot jelentő versenyképességi szerződést kötnének, ami a helyi gazdaság javát szolgálná. A polgármester példaként említette, hogy aki ebben részt vesz, mentesülhetne a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, de az erre költött összeget gépvásárlásra vagy szakemberek közvetlen képzésére kellene fordítania.

Gyutai Csaba az MTI kérdésére hozzátette: a vállalkozói szenátus tagjainak száma változhat, a mostani szereplők dönthetik el, hogy a piaci helyzetét, foglalkoztatási szerepét vagy éppen árbevételét tekintve más jelentős vállalkozás is társul-e hozzájuk. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a piaci helyzet változásai miatt néhány vállalkozás kikerül a körből - fogalmazta meg.

Nagy Zoltán, a 3B Hungária Kft. ügyvezetője a szenátus egyik tagjaként elmondta: az általa irányított gépgyártó vállalkozás 80 százalékban exportra termel, ezért fontos volt, hogy most első kézből is hallhattak a kormány exportpiacokat segítő elképzeléseiről. Hozzáfűzte, hogy sok kritikát fogalmaztak meg, de jó volt hallani a kormányzati stratégiát, ami után várják a konkrét, napi munkát segítő intézkedéseket is.

Földesi Levente, a mintegy 350 embert foglalkoztató, kizárólag exportra termelő, német tulajdonú Sitform Bútorgyár Bt. ügyviteli vezetője arról beszélt, hogy számukra a szakképzett munkaerő hiánya, az utánpótlás kérdése rendkívül fontos. Bőr ülőgarnitúráik gyártása során az élőmunka nagy arányt képvisel, ezért támogatják azt az elképzelést, hogy közvetlenül fordíthassák a szakképzési hozzájárulást képzésre és gépvásárlásra.

Tényleg elstartolt a külgazdasági hivatal

vg.hu
2011.04.06.
Online / Online média
Magyarország
„A piac, az ügyfelek nem érezhetik a hátrányát az államon belüli átszervezésnek” – ebben a szellemben igyekezett elindítani az általa vezetett új üzletfejlesztési és befektetésösztönzési szervezet munkáját Dobos Erzsébet.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) ugyan már január óta működik, de még a majdani 155 munkatársnak mintegy a fele állt csak munkába. Külön hangsúlyt helyeznek a beszállítói programra, a Kárpát-medencei térségre, illetve a már idetelepedett befektetőkkel való együttműködésre.

Vállalkozói szenátus 28 nagy adófizetővel

zalaihirlap.hu
2011.04.06.
Online / Online média
Magyarország / Zala megye
Zalaegerszegen szerdán megalakult a vállalkozói szenátus, amelybe az önkormányzat vezetése 28 egerszegi vállalat vezetőjét hívta meg. Ezek a cégek fizetik az iparűzési adó 43 százalékát.
A szenátus célja, hogy  az önkormányzattal együttműködve segítse   a   gazdaság fejlesztését, s részt vegyen az ezzel összefüggő döntéshozatalban.  A díszteremben tartott zártkörű alakuló ülés  után Gyutai Csaba polgármester és a tanács két tagja sajtótájékoztatót tartott. A polgármester közölte: félévente tanácskozik majd  a testület, és  minden ülésére hívnak vendéget. Szerdán a  Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezető helyettese, Mészáros Mónika Alíz tartott előadást a kormány külgazdasági stratégiájáról. A polgármester elmondta:  a szenátus tagjainak bemutatták, milyen gazdaságpolitikai lépéseket tett az önkormányzat október óta. Jó néhány  intézkedés várható,  megkezdték a versenyképességi szerződés előkészítését is. Ez  a helyi vállalkozók, a város és a kormányzat közötti megállapodás lesz, amely a tervek szerint  lehetővé teszi  például, hogy a szakképzési hozzájárulást ne kelljen befizetniük az együttműködésben részt vevő cégeknek, hanem maguk felhasználhassák, természetesen feltételekkel.

A sajtótájékoztatón Nagy Zoltán , a 3B Hungária Kft. ügyvezetője és dr. Földesi Levente , a Sitform Bútorgyár Bt. ügyviteli vezetője vett részt a vállalkozói szenátus tagjai közül, megemlítve, hogy   a rendezvényen számos fontos javaslat hangzott el.



Az EU közös kereskedelempolitikája és a kis- és középvállalatok

orientpress.hu
2011.04.06.
Online / Online média
Magyarország
[EU] 2011.04.06 17:05
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ellátó Magyarország képviseletében a Külügyminisztérium szakfőosztálya az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságával (DG Trade) karöltve kereskedelempolitikai szemináriumot szervezett hazai szakmai érdekképviseleti szervezetek és kereskedelmi kamarák részére. A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) képviselői mellett uniós tagországi gazdasági minisztériumok, külügyminisztériumok, hazánkba akkreditált nagykövetségek és uniós szakmai érdekképviseleti szervek munkatársai is részt vettek az eseményen. Az Európai Unió Bizottsága Kereskedelmi Főigazgatóságának igazgatója és munkatársai, magyar részről a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke és a Magyar Külgazdasági szövetség főtitkára adott tájékoztatást a hazai kkv-k külkereskedelmét akadályozó harmadik piaci (nem EU-tagországbeli) intézkedésekről, illetve azok lebontását elősegítő uniós eszközökről. A rendezvény második felében panelbeszélgetések keretében az előadók és a részvevők elsősorban a szomszédos országokban (az orosz, ukrán és balkáni relációkban) felmerülő problémákat, s azok megoldásának lehetőségeit vitatták meg. A szeminárium üzenete három fő pontban foglalható össze: együttműködés, online információ-áramlás és a külpiaci akadályok lebontása, amelyek biztosítják a magyar kis- és középvállalkozások hatékonyabb külpiaci jelenlétét.

Fókuszban

Törvény vagy töltény - mi kell az önvédelemhez? Neked törvény, nekem töltény kell - énekelte Pajor Tamás még a '80-as években, a Neurotic együttes frontembereként. Az ellentét mára túlmutat a dalszövegen: alkotmányba foglalhatják az ön-és tulajdonvédelem jogát, ami felveti a fegyvertartás liberalizációját is. Lehet-e Texas Borsod megyéből? Az állam lemond erőszak-monopóliumáról? Ami valószínű: hamarosan egyszerűsítik a fegyvertartást szabályozó rendszert - függetlenül az alkotmányozás menetétől.



Mégiscsak megszűnik az ITD

vg.hu
2011.04.01.
Online / Online média
Magyarország
2011. 4. 1. 06:15 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Vagy végelszámolással bezárják, vagy egy másik társaságba olvasztják az ITD Hungary Zrt.-t – tudta meg a Világgazdaság a felelős szaktárca álláspontját. Még nem született meg erről a hivatalos döntés, de annyi bizonyos, hogy kora nyárig nem zajlik le a folyamat. Voltak olyan vélemények, hogy az ITD-t is meg kellene tartani, egyfajta háttérintézményként. A korábbi befektetésösztönző és kereskedelemfejlesztő ügynökség feladatait közben már átvette a Nemzeti Külgazdasági Hivatal.

Miközben az Orbán-kormány nem sokkal felállása után azzal az indokkal helyezte át a külgazdaságért felelős gazdasági tárcától a fejlesztési minisztériumhoz tartozó MFB-hez a külföldi tőkebevonás és a magyar tőkeexport ösztönzését, a kereskedelemfejlesztést közel húsz éve végző ITD Hungary Zrt.-t, hogy a csoport része több más, e tevékenységet kiegészítő szervezet (Eximbank, Mehib, Corvinus), alig pár hónappal e döntés után új koncepciót valósított meg.

Január elsejével felállíttatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérhivatalaként a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA), a jogelődnek deklaráltan nem, ám tevékenységi körben egyértelműen az ezzel a lépéssel gyakorlatilag halálra ítélt ITD utódszervezetét. Ezt szakmai berkekben több mint furcsának tartják, rámutatva: felesleges volt e kitérő, kiváltképpen az, hogy kivezetnek egy a rendszerváltás óta külföldön is jól csengő márkanevet (ITD), mindezt valamifajta – legalábbis vélt – presztízsokokból. Nevük elhallgatását kérő szakemberek állítják: ez részint felesleges pluszpénzbe kerül, hiszen egy új hivatalt kell(ett) felállítani, kiépíteni, megszervezni, illetve bevezetni, ráadásul az előző átszervezés pozitív hatásai is eltűnnek.

„Nem kell egyazon minisztériumhoz tartozni a befektetők hatékony kiszolgálásához. Lehet mátrixszemlélettel együttműködni. Erre az MFB és csoporttagjai készek” – reagált lapunk fenti anomáliára vonatkozó kérdésére Nyiri János, az MFB Zrt. szóvivője. „Természetesen a HITA-nak együtt kell működnie az NFM-mel, az MFB-vel, annak leánycégeivel a külföldi befektetők megfelelő kiszolgálása érdekében. Ebben van a hivatalnak nagy felelőssége” – fűzte hozzá. Ezzel együtt is – állítják szakértők – ismét bonyolultabbá válik majd az egyeztetés konkrét ügyekben, amit újfent házon kívül kell majd intézni.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az új hivatal finanszírozása ugyan az NGM feladata, de a befektetésösztönzésre és a kereskedelemfejlesztésre denominált költségvetési források két tárcánál találhatók. A HITA költségvetési előirányzatát a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten belül a 2011. költségvetési törvény tartalmazza a működési költségekre, illetve a programfinanszírozási igényekre. Emellett a Nemzeti Külgazdasági Hivatal fejezeti soron van 2,307 milliárd forint előirányzat, illetve a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzatban 1,8 milliárd, s az azt előkészítő alap is ott található. Ugyanakkor a beruházásösztönzési célelőirányzat a fejlesztési tárcánál maradt – ez pedig nem elhanyagolható, hiszen egy felülről nyitott kasszáról van szó, amelyben 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

Nehezíti az új hivatal munkájának gördülékeny indulását az is, hogy – miként lapunknak többen állították – a két felelős tárca közötti átadás-átvételi folyamat keretében nem sikerült pontosan megállapodni abban, hogy mit is vihetnek át az ITD-től a HITA-ba átvett szakértők. Ugyanis a HITA nem új alapokról indult, az ITD szakemberei közül eddig már mintegy 70-80-at átvett. (A hivatal a vonatkozó kormányrendelet szerint összesen 155 főt foglalkoztathat.) Információink szerint vita volt és van abban, hogy milyen dokumentumokat, elemzéseket stb. vihetnek át a munkatársak az új hivatalba. Márpedig az eddig az ITD által vitt projektek (például egy külföldi befektetés vagy éppen egy külföldi kiállításon való komplex magyar megjelenés előkészítése) ezentúl a HITA felelősségi körébe tartozik, s – némileg sarkítva – az ITD-ben a potenciális befektetővel pénteken lezajlott tárgyalást hétfőn már a HITA-ban folytatja ugyanaz a szakértő.

Dobos Erzsébet, a HITA elnöke minapi sajtótájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére ezzel kapcsolatban leszögezte: „Az átadás-átvétel részét képezik a szakmai háttéranyagok is.” Nyiri János pedig úgy fogalmazott: „Az ITD és az MFB mindenben csak a törvényes úton tud eljárni.” Hozzátette egyébként, hogy „az ITD a ma még nem működő hivatal munkáját végzi – mivel a hivatalt fölállították ugyan, de a struktúrája kiépülésének az ideje elhúzódott, ezalatt az ITD pedig nem hagyhatta el a terepet. A magyar gazdaságfejlesztés és a külföldi befektetők érdekében a saját és az MFB kockázatára működik, mivel az átmeneti idő munkamegosztására nincs megállapodás.”

feleslegessé vált az ITD? „Nem pártolnánk, hogy két ITD legyen, fölösleges a piaci szereplők körében zavart okozni” – reagált lapunk információjára Nyiri János, hogy egyes vélemények szerint megmaradna az ügynökség mint az anyatárca egyfajta háttérintézménye. Szakmai körökben ezzel kapcsolatban ugyanis arra mutatnak rá, hogy az ITD-nél továbbra is van olyan tudás és tapasztalat, amely segíthetné például Fellegi Tamás fejlesztési minisztert, a többi között az orosz, a kínai és az ukrán gazdasági kapcsolatok kormánymegbízotti minőségében. A szóvivő tudatta: pillanatnyilag az tűnik bizonyosnak, hogy bezárás vár az ITD-re. A mikéntje még kérdéses.

Több tucat munkavállaló sorsa vált bizonytalanná „Az MFB keresi a minden munkavállaló számára legjobb megoldásokat. Az MFB tavaly november–december óta több rugalmas, áthidaló megoldást javasolt, amelyek a törvényességnek és a folyamatos üzletvitelnek egyaránt megfeleltek” – ezt a választ kaptuk Nyiri Jánostól arra, hányan dolgoznak jelenleg az ITD állományában. Amit tudni lehet: mintegy 250 embert foglalkoztatott az ITD budapesti központjában és regionális irodáiban, közülük eddig legfeljebb nyolcvan került át a HITA-hoz, amely az ITD-től kilépetteket alkalmaz új munkaerőként (s a folyamatban az ITD régi munkatársainak elvesznek a szerzett jogai). A maradék 170 közül többen (hogy hányan, nem tudtuk meg) menet közben maguk távoztak a piaci szférába. Az ITD-t a korábban már az MFB által – furcsa körülmények között – kinevezett vezetők irányítják.


Szerző: VG-összefoglaló

Mégis megszűnik az ITD Hungary

Világgazdaság
2011.04.01.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Vagy végelszámolással bezárják, vagy egy másik társaságba olvasztják az ITD Hungary Zrt.-t - tudta meg a Világgazdaság a felelős szaktárca álláspontját. Még nem született meg erről a hivatalos döntés, de annyi bizonyos, hogy kora nyárig nem zajlik le a folyamat. Voltak olyan vélemények, hogy az ITD-t is meg kellene tartani, egyfajta háttérintézményként. A korábbi befektetésösztönző és kereskedelemfejlesztő ügynökség feladatait közben már átvette a Nemzeti Külgazdasági Hivatal.
BIZONYTALANSÁG. Vagy végelszámolással bezárják, vagy egy másik társaságba olvasztják az ITD Hungary Zrt.-t. Hivatalos döntés még nem született, de annyi bizonyos, hogy kora nyárig nem zajlik le a folyamat. Az átadás-átvétel nem zökkenőmentes - állítják forrásaink, ám hivatalos helyről ezt tagadják. A jogelődnek deklaráltan nem, ám tevékenységi körben utódszervezetnek tekinthető Nemzeti Külgazdasági Hivatal munkájának gördülékeny indulását nehezíti, hogy a két felelős tárca közötti átadás-átvételi folyamat keretében nem sikerült megállapodni abban, mit vihetnek át az ITD-től átkerült szakértők (mintegy 80 fő). Az ITD-ben maradó több mint száz ember sorsa bizonytalan. VG-összefoglaló Miközben az Orbán-kormány nem sokkal felállása után azzal az indokkal helyezte át a külgazdaságért felelős gazdasági tárcától a fejlesztési minisztériumhoz tartozó MFB-hez a külföldi tőkebevonás és a magyar tőkeexport ösztönzését, a kereskedelemfejlesztést közel húsz éve végző ITD Hungary Zrt.-t, hogy a csoport része több más, e tevékenységet kiegészítő szervezet (Eximbank, Mehib, Corvinus), alig pár hónappal e döntés után új koncepciót valósított meg. Január elsejével felállíttatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérhivatalaként a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA), a jogelődnek deklaráltan nem, ám tevékenységi körben egyértelműen az ezzel a lépéssel gyakorlatilag halálra ítélt ITD utódszervezetét. Ezt szakmai berkekben több mint furcsának tartják, rámutatva: felesleges volt e kitérő, kiváltképpen az, hogy kivezetnek egy a rendszerváltás óta külföldön is jól csengő márkanevet (ITD), mindezt valamifajta - legalábbis vélt - presztízsokokból. Nevük elhallgatását kérő szakemberek állítják: ez részint felesleges pluszpénzbe kerül, hiszen egy új hivatalt kell(ett) felállítani, kiépíteni, megszervezni, illetve bevezetni, ráadásul az előző átszervezés pozitív hatásai is eltűnnek. „Nem kell egyazon minisztériumhoz tartozni a befektetők hatékony kiszolgálásához. Lehet mátrixszemlélettel együttműködni. Erre az MFB és csoporttagjai készek” - reagált lapunk fenti anomáliára vonatkozó kérdésére Nyiri János, az MFB Zrt. szóvivője. „Természetesen a HITA-nak együtt kell működnie az NFM-mel, az MFB-vel, annak leánycégeivel a külföldi befektetők megfelelő kiszolgálása érdekében. Ebben van a hivatalnak nagy felelőssége” - fűzte hozzá. Ezzel együtt is - állítják szakértők - ismét bonyolultabbá válik majd az egyeztetés konkrét ügyekben, amit újfent házon kívül kell majd intézni. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az új hivatal finanszírozása ugyan az NGM feladata, de a befektetésösztönzésre és a kereskedelemfejlesztésre denominált költségvetési források két tárcánál találhatók. A HITA költségvetési előirányzatát a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten belül a 2011. költségvetési törvény tartalmazza a működési költségekre, illetve a programfinanszírozási igényekre. Emellett a Nemzeti Külgazdasági Hivatal fejezeti soron van 2,307 milliárd forint előirányzat, illetve a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzatban 1,8 milliárd, s az azt előkészítő alap is ott található. Ugyanakkor a beruházásösztönzési célelőirányzat a fejlesztési tárcánál maradt - ez pedig nem elhanyagolható, hiszen egy felülről nyitott kasszáról van szó, amelyben 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Nehezíti az új hivatal munkájának gördülékeny indulását az is, hogy - miként lapunknak többen állították - a két felelős tárca közötti átadás-átvételi folyamat keretében nem sikerült pontosan megállapodni abban, hogy mit is vihetnek át az ITD-től a HITA-ba átvett szakértők. Ugyanis a HITA nem új alapokról indult, az ITD szakemberei közül eddig már mintegy 70-80-at átvett. (A hivatal a vonatkozó kormányrendelet szerint összesen 155 főt foglalkoztathat.) Információink szerint vita volt és van abban, hogy milyen dokumentumokat, elemzéseket stb. vihetnek át a munkatársak az új hivatalba. Márpedig az eddig az ITD által vitt projektek (például egy külföldi befektetés vagy éppen egy külföldi kiállításon való komplex magyar megjelenés előkészítése) ezentúl a HITA felelősségi körébe tartozik, s - némileg sarkítva - az ITD-ben a potenciális befektetővel pénteken lezajlott tárgyalást hétfőn már a HITA-ban folytatja ugyanaz a szakértő. Dobos Erzsébet, a HITA elnöke minapi sajtótájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére ezzel kapcsolatban leszögezte: „Az átadás-átvétel részét képezik a szakmai háttéranyagok is.” Nyiri János pedig úgy fogalmazott: „Az ITD és az MFB mindenben csak a törvényes úton tud eljárni.” Hozzátette egyébként, hogy „az ITD a ma még nem működő hivatal munkáját végzi - mivel a hivatalt fölállították ugyan, de a struktúrája kiépülésének az ideje elhúzódott, ezalatt az ITD pedig nem hagyhatta el a terepet. A magyar gazdaságfejlesztés és a külföldi befektetők érdekében a saját és az MFB kockázatára működik, mivel az átmeneti idő munkamegosztására nincs megállapodás.” „Nem pártolnánk, hogy két ITD legyen, fölösleges a piaci szereplők körében zavart okozni” - reagált lapunk információjára Nyiri János, hogy egyes vélemények szerint megmaradna az ügynökség mint az anyatárca egyfajta háttérintézménye. Szakmai körökben ezzel kapcsolatban ugyanis arra mutatnak rá, hogy az ITDnél továbbra is van olyan tudás és tapasztalat, amely segíthetné például Fellegi Tamás fejlesztési minisztert, a többi között az orosz, a kínai és az ukrán gazdasági kapcsolatok kormánymegbízotti minőségében. A szóvivő tudatta: pillanatnyilag az tűnik bizonyosnak, hogy bezárás vár az ITD-re. A mikéntje még kérdéses. „Az MFB keresi a minden munkavállaló számára legjobb megoldásokat. Az MFB tavaly november-december óta több rugalmas, áthidaló megoldást javasolt, amelyek a törvényességnek és a folyamatos üzletvitelnek egyaránt megfeleltek” - ezt a választ kaptuk Nyiri Jánostól arra, hányan dolgoznak jelenleg az ITD állományában. Amit tudni lehet: mintegy 250 embert foglalkoztatott az ITD budapesti központjában és regionális irodáiban, közülük eddig legfeljebb nyolcvan került át a HITA-hoz, amely az ITD-től kilépetteket alkalmaz új munkaerőként (s a folyamatban az ITD régi munkatársainak elvesznek a szerzett jogai). A maradék 170 közül többen (hogy hányan, nem tudtuk meg) menet közben maguk távoztak a piaci szférába. Az ITD-t a korábban már az MFB által - furcsa körülmények között - kinevezett vezetők irányítják.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors - Menedzsmentfórum

Menedzsmentforum.hu
2011.04.01.
Online / Online média
Magyarország
Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Vállalatfinanszírozás és pályázatok

Az Új Széchenyi Terv

EU-s pályázatok és a közbeszerzések

Vállalkozások fejlesztési adókedvezményei

Finanszírozási megoldások

Jelentkezzen konferenciánkra

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben. Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Az Opel szentgotthárdi gyára jelenleg is kapcsolatban áll több magyar beszállítóval, de üdvözlik annak lehetőségét, hogy ez a beszállítói kör növekedhet - jelentette ki az MTI érdeklődésére kedden Légrádi Edit, a General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője. Emlékeztetett, hogy a beszállítókról eddig sem a szentgotthárdi gyárban, hanem Rüsselsheimben döntöttek, de minden esetben továbbították azoknak a vállalkozásoknak az adatait, akik jelezték, hogy szívesen lennének a GM beszállítói.

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a szentgotthárdi gyárba beszállítók egyelőre inkább a szolgáltatási területről kerültek ki, viszonylag kevés beszállító működik közre az anyagellátásban és a termelésben. Légrádi Edit szólt arról is, reményeik szerint a szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során is az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására.

IV. Mfor HR Konferencia

Az Opel/Vauxhall igazgatósága is közleményt adott ki a megállapodásról kedden. Ebben azt írják, hogy az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai üzleti lehetőségeket derítenek fel magyar vállalatoknak, és hozzáférést biztosítanak a GM globális beszerzési hálózatához, a beszállítások komoly növekedését várják. A közlemény szerint 2010-ben a magyar beszállítók 400 millió eurós forgalmat bonyolítottak le az Opel/Vauxhallal és a GM anyagcéggel.

Az együttműködés részeként az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A jelöltekkel megvitatandó üzleti témák között szerepelnek műszaki kérdések, minőségbiztosítás, költségek és szolgáltatások, valamint környezeti és szociális érzékenység - írták.

Susanna Webber az Opel Vauxhall igazgatósági tagja, a megállapodás aláírója üdvözölte a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HITA) kezdeményezését, amellyel támogatja az autóipari beszállítókat vállalkozói tevékenységük erősítésében. "Örömmel működünk együtt a HITÁ-val, hogy segítsünk egy erős autóipari beszállítói bázis létrejöttében, amelynek célja anyagok és szolgáltatások fokozott biztosítása a GM-nek" - idézik a vezetőt a közleményben.

A magyar autóiparnak az Opel/Vauxhall részére teljesített jövőbeli beszállításai között szerepel a szentgotthárdi összeszerelő üzem és új motorgyár ellátása, ahol 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Az új termelőüzem építésével kapcsolatban 300 helyi beszállítóval működik együtt jelenleg az Opel Vauxhall - tartalmazza a közlemény.

MTI

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors | Beszerzés.hu

beszerzes.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
szerk., 2011. március 29.

Budapest, 2011. március 29., kedd (MTI)

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel – különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál – létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt – olvasható a közleményben.

Több magyar alkatrész lehet az Opelekben

vezess.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Az Opel szentgotthárdi gyára jelenleg is kapcsolatban áll több magyar beszállítóval, de üdvözlik annak lehetőségét, hogy ez a beszállítói kör növekedhet - jelentette ki kedden Légrádi Edit, a General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője.

Emlékeztetett, hogy a beszállítókról eddig sem a szentgotthárdi gyárban, hanem Rüsselsheimben döntöttek, de minden esetben továbbították azoknak a vállalkozásoknak az adatait, akik jelezték, hogy szívesen lennének a GM beszállítói.

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a szentgotthárdi gyárba beszállítók egyelőre inkább a szolgáltatási területről kerültek ki, viszonylag kevés beszállító működik közre az anyagellátásban és a termelésben.

Légrádi Edit szólt arról is, reményeik szerint szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során is az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására.

Az Opel  igazgatósága is közleményt adott ki a megállapodásról kedden. Ebben azt írják, hogy az Opel beszerző és műszaki csoportjai üzleti lehetőségeket derítenek fel magyar vállalatoknak, és hozzáférést biztosítanak a GM globális beszerzési hálózatához, a beszállítások komoly növekedését várják. A közlemény szerint 2010-ben a magyar beszállítók 400 millió eurós forgalmat bonyolítottak le az Opellel és a GM anyagcéggel.

Az együttműködés részeként az Opel  beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A jelöltekkel megvitatandó üzleti témák között szerepelnek műszaki kérdések, minőségbiztosítás, költségek és szolgáltatások, valamint környezeti és szociális érzékenység - írták.

Susanna Webber az Opel igazgatósági tagja, a megállapodás aláírója üdvözölte a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HITA) kezdeményezését, amellyel támogatja az autóipari beszállítókat vállalkozói tevékenységük erősítésében.

"Örömmel működünk együtt a HITÁ-val, hogy segítsünk egy erős autóipari beszállítói bázis létrejöttében, amelynek célja anyagok és szolgáltatások fokozott biztosítása a GM-nek." - idézik a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK KAPCSOLÓDÓ LAP.HU OLDALAK A magyar autóiparnak az Opel részére teljesített jövőbeli beszállításai között szerepel a szentgotthárdi összeszerelő üzem és új motorgyár ellátása, ahol 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Az új termelőüzem építésével kapcsolatban 300 helyi beszállítóval működik együtt jelenleg az Opel.

Forrás: MTI

Magyar beszállítókkal dolgoztatna a General Motors

orientpress.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
[Nemzetgazdaság] 2011.03.30 07:11
Tényleg kezd nemzetközi szinten magára találni az autóipar, amiből úgy tűnik, hogy most hazai cégek is profitálhatnak. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal egy olyan szerződést írt alá, amely szerint magyar beszállítókkal is dolgoztat majd a General Motors. Feltehetően a GM-hez tartozó Opel esetében jöhetnek szóba majd további magyar cégek. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több külföldi nagyvállalattal születne hasonló megállapodás. A General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője azt mondta, hogy reményeik szerint a szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során az eddiginél is nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására. Az együttműködés részeként az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A hazai autóipari beszállítók azért számíthatnak több megrendelésre, mert a szentgotthárdi Opel üzemben 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Jelenleg megközelítőleg 300 magyar cég van képben.

OrientPress Hírügynökség

Suzuki: leállást okozhat,ha beüt az alkatrészhiány

Napi Gazdaság
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Több ezer fős leépítéssel, a termelés visszafogásával és modernizálással is reagált a Magyar Suzuki az autópiaci keresletet is súlyosan visszavető válságra.
A 2008-as, közel hatezer fős csúcslétszám után ma 3400-an dolgoznak az üzemben a 120-ról 80 órásra csökkentett munkahetekben úgy, hogy miközben az adminisztratív dolgozók száma gyakorlatilag nem változott, a gyártásban dolgozókét a felére vették vissza - mondta Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese a Joint Venture Szövetség tegnapi konferenciáján. Jelenleg az évi 170-180 ezer autó gyártása 60 százalékos kapacitáskihasználtságot jelent, miközben - ha volna megrendelés - 70-75 százalékot, azaz 210-220 ezres darabszámot is tudnának teljesíteni. A Suzuki vevőit is sokkhatásként érte a válság: a háztartások szinte eltűntek a szalonokból, a flottavásárlók pedig más márkákat választanak. Ezzel magyarázható, hogy tavaly a márka 13 év után elvesztette elsőségét a magyar újautó-piacon. Ami a japán katasztrófa hatásait illeti, az ottani motorgyárak még nem termelnek, márpedig az esztergomi modellek erőforrásainak több mint 90 százaléka onnan érkezik. A gyárnak a földrengés idején a már úton lévő egységekkel együtt kéthavi készlete volt. A motorgyártás hamarosan helyreállhat, hiszen az üzemeket a földrengés nem érintette, ám a katasztrófa sújtotta területeken számos más beszállító található, összesen 370-380. Tőlük - egyet kivéve - eddig nem érkezett vészjelzés, de ha mégis alkatrészhiány lép fel, le kell állítani a termelést - fogalmazott Urbán -, hiszen szinte lehetetlen volna megfelelő új beszállítót találni. Beszállítófejlesztési együttműködési megállapodást írt alá tegnap a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Rüsselsheimben. A szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, növekedjen azok száma, amelyek a legmagasabb autóipari igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Magyar beszállítókkal dolgozik a GM

Világgazdaság
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
A General Motors PowertrainMagyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011.március 29-én aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint hogy az elkövetkező években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni. A közlemény szerint a magyar kormány arra törekszik, hogy minél több céggel, különös tekintettel az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál létrejöjjön beszállítófejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt. i VG
Az eredeti újságoldal fényképe:

Beindul az autóipar

Magyar Hírlap
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Putsay Gábor
A válságon túljutott ugyan az autóipar és a -kereskedelem Európában, de szakértők szerint azt még nem lehet biztosan tudni, hogy ezt az időszakot fellendülés vagy stagnálás követi.
Autóipari nagyhatalom lehet Magyarország, ha a Mercedes itteni gyárában megkezdődik a termelés. Az Audi, az Opel és a Suzuki magyarországi beruházásai révén a nemzeti össztermék (GDP) hét százalékát az autóipari termelés teszi ki, s minden állás további négy-öt beszállítói és szolgáltatói munkahelyet hoz létre – hangzott el tegnap a Joint Venture Szövetség által rendezett konferencián. Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, az Esztergomban készülő autók esetében egyharmad az itthoni beszállítók aránya, így ezzel s a gépkocsikban lévő hazai hozzáadott értékkel együtt ötven százalékban magyar terméknek számítanak a járművek. Kiemelte, az innovációs, illetve a K+F fejlesztések mintegy hatvan százaléka az autóiparban zajlik, jelenleg 1700 járműalkatrész-gyártó vállalat működik az országban, és az exportban való részvétel miatt a 200-250 legnagyobb cégnél a válság idején is csak egy százalék körül alakult a létszámleépítés. A Suzuki ugyanakkor nem vészelte át ilyen simán a válságot, a termelés jelentős visszaesésével csökkent a létszám is: míg 2007-ben hatezer embert foglalkoztattak, most 3500 fős a létszám. Tavaly a hazai piacon negyvenezer új autó talált gazdára, a magánszemélyek a válság előtti időszakhoz képest szinte alig vásároltak. Az értékesítések nyolcvan százalékát a flottaeladások tették ki, és mindössze húszszázalékos volt a magánpiac részesedése. Elhangzott, a válságon nagyjából túl van az autóipar Magyarországon is, de a szakértők szerint azt még most sem lehet tudni, hogy ezt az időszakot fellendülés vagy stagnálás követi. Beszállítói együttműködési megállapodást írt alá tegnap Rüs­sels­­heimben a General Motors Power­train-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. Ennek értelmében a szentgotthárdi Opel gyárban tovább emelkedhet a magyar beszállítói arány. Putsay Gábor
Az eredeti újságoldal fényképe:

A magyar Suzukit még az ág is húzza

Magyar Nemzet
2011.03.30.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Jámbor Gyula
Eladásai idehaza a töredékére estek, márkakereskedőinek fele lehúzta a rolót, és most még a japán földrengés is érzékenyen érinti, ugyanis leállt az anyacég motorgyára.
Jámbor Gyula Időzített bombaként fenyegeti a távol-keleti márka gyárait a Japánt ért természeti katasztrófa. Egy-egy autót húszezer alkatrészből raknak össze. Ha ebből csak egy fontos csip, nyomtatott áramköri egység hiányzik, leállhat a teljes gyártás - mondta el lapunk kérdésére Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese. Emellett a Suzuki márka sajátossága, hogy míg az autógyártást, összeszerelést több kontinensre kihelyezték, a motorokat csak abban a szigetországi üzemben készítik, amelyet jelenleg még mindig nem sikerült életre kelteni. Urbán László elmondta, hogy a magyar üzem a katasztrófa időpontjában egyhavi készlettel rendelkezett motorokból és váltókból, valamint további egyhavi adag tengeri úton tart Európa felé. A jelenleg hátralévő másfél hónap alatt azonban helyre kell állítani a termelést a japán motorgyárban, ellenkező esetben a Suzuki gyárai világszerte leállhatnak. Lapunk kérdésre Urbán László elmondta, hogy 2008-ban Suzuki Osamu, a cég tulajdonosa ajánlatot tett az akkori magyar kormánynak, hogy évi 500 ezer motort gyártó üzemet, valamint a jelenlegihez hasonló méretű autógyárat telepít Magyarországra, ha az állam hozzájárul a költségekhez. Akkor nemleges volt a válasz, a lehetőség pedig végleg elveszett - mondta a vezető. A válság ugyanis átrendezte a világgazdaságot: Európában nem várható jelentős növekedés az értékesítésben, ellentétben Ázsiával, így a Suzuki Indiába és Indonéziába helyezi újabb fejlesztéseit. - A magyar piacon sokkszerű átrendeződés történt az elmúlt két évben, amelynek az esztergomi márka lett az egyik legnagyobb vesztese - mondta Urbán László. Az ideálisnak tekinthető évi 40 ezer új autó helyett tavaly csupán 4000 új autót adtak el a magyar piacon. Az értékesítés szerkezete is átalakult: míg korábban az autók 80 százalékát magánszemélyek vásárolták, és 20 százalékot a flottafenntartók, ez az arány mostanra megfordult. Ráadásul a Suzuki mindkét szegmensből kimaradt: a flottavásárlók előnyben részesítik azokat a márkákat, amelyek a kishaszonjárműtől a vezérigazgatói luxuskocsiig sokféle kategóriájú járművet tartanak kínálaton. A magánvásárlók közül pedig eltűntek a kispénzűek, akiknek családi gépkocsi lehet egy városi kisautó. Mindezek következtében jelentősen csökkent az esztergomi márka kereskedői hálózata. Míg két évvel ezelőtt még 150 szerződött partner 200 autószalont üzemeltetett, addig mára 80-ra csökkent a kereskedők száma. A Suzuki 1993-ban kezdte a magyarországi gyártást Esztergomban, évi 50 ezres kapacitással és ezer fő alkalmazásával. A válság kezdetének évében, 2008-ban már 300 ezer körüli volt a kapacitásuk, majdnem 6000 alkalmazottal. A válság hatására 2010-re 3500-ra csökkentették az alkalmazottak és 171 ezerre a gyártott kocsik számát. A társaság tavaly 432 milliárd forint bevételt ért el, s mintegy 171 ezer autót állított elő. Az adózott eredmény 2009- ben 2,42 milliárd forint volt, míg 2010-ben ez 1-2 milliárd forintot tett ki. A magyar autó- és járműiparban dolgozók a GDP 7 százalékát állítják elő. A General Motors Powertrain - Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011. március 29-én aláírta a beszállítófejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben. Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá. (MTI)
Az eredeti újságoldal fényképe:

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

onkornet.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
A General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011. március 29-én aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.
Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint hogy az elkövetkező években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Dr. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel, különös tekintettel az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Magyar beszállítókat választ a GM

vallalkozoinegyed.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben. Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos.

Az Opel szentgotthárdi gyára jelenleg is kapcsolatban áll több magyar beszállítóval, de üdvözlik annak lehetőségét, hogy ez a beszállítói kör növekedhet - jelentette ki Légrádi Edit, a General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője. Emlékeztetett, hogy a beszállítókról eddig sem a szentgotthárdi gyárban, hanem Rüsselsheimben döntöttek, de minden esetben továbbították azoknak a vállalkozásoknak az adatait, akik jelezték, hogy szívesen lennének a GM beszállítói.

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a szentgotthárdi gyárba beszállítók egyelőre inkább a szolgáltatási területről kerültek ki, viszonylag kevés beszállító működik közre az anyagellátásban és a termelésben.

Légrádi Edit szólt arról is, reményeik szerint szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során is az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására.

Az Opel/Vauxhall igazgatósága is közleményt adott ki a megállapodásról kedden. Ebben azt írják, hogy az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai üzleti lehetőségeket derítenek fel magyar vállalatoknak, és hozzáférést biztosítanak a GM globális beszerzési hálózatához, a beszállítások komoly növekedését várják.

A közlemény szerint 2010-ben a magyar beszállítók 400 millió eurós forgalmat bonyolítottak le az Opel/Vauxhallal és a GM anyagcéggel.

Az együttműködés részeként az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A jelöltekkel megvitatandó üzleti témák között szerepelnek műszaki kérdések, minőségbiztosítás, költségek és szolgáltatások, valamint környezeti és szociális érzékenység - írták.

Susanna Webber az Opel Vauxhall igazgatósági tagja, a megállapodás aláírója üdvözölte a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HITA) kezdeményezését, amellyel támogatja az autóipari beszállítókat vállalkozói tevékenységük erősítésében.

"Örömmel működünk együtt a HITÁ-val, hogy segítsünk egy erős autóipari beszállítói bázis létrejöttében, amelynek célja anyagok és szolgáltatások fokozott biztosítása a GM-nek." - idézik az MTI-hez is eljuttatott közleményben.

A magyar autóiparnak az Opel/Vauxhall részére teljesített jövőbeli beszállításai között szerepel a szentgotthárdi összeszerelő üzem és új motorgyár ellátása, ahol 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Az új termelőüzem építésével kapcsolatban 300 helyi beszállítóval működik együtt jelenleg az Opel Vauxhall - tartalmazza a közlemény.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

alon.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország / Vas megye
A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Az Opel szentgotthárdi gyára jelenleg is kapcsolatban áll több magyar beszállítóval, de üdvözlik annak lehetőségét, hogy ez a beszállítói kör növekedhet - jelentette ki az MTI érdeklődésére kedden Légrádi Edit, a General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője.

Emlékeztetett, hogy a beszállítókról eddig sem a szentgotthárdi gyárban, hanem Rüsselsheimben döntöttek, de minden esetben továbbították azoknak a vállalkozásoknak az adatait, akik jelezték, hogy szívesen lennének a GM beszállítói.

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a szentgotthárdi gyárba beszállítók egyelőre inkább a szolgáltatási területről kerültek ki, viszonylag kevés beszállító működik közre az anyagellátásban és a termelésben.

Légrádi Edit szólt arról is, reményeik szerint a szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során is az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására.

Az Opel/Vauxhall igazgatósága is közleményt adott ki a megállapodásról kedden. Ebben azt írják, hogy az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai üzleti lehetőségeket derítenek fel magyar vállalatoknak, és hozzáférést biztosítanak a GM globális beszerzési hálózatához, a beszállítások komoly növekedését várják.
A közlemény szerint 2010-ben a magyar beszállítók 400 millió eurós forgalmat bonyolítottak le az Opel/Vauxhallal és a GM anyagcéggel.

Az együttműködés részeként az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A jelöltekkel megvitatandó üzleti témák között szerepelnek műszaki kérdések, minőségbiztosítás, költségek és szolgáltatások, valamint környezeti és szociális érzékenység - írták.

Susanna Webber az Opel Vauxhall igazgatósági tagja, a megállapodás aláírója üdvözölte a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HITA) kezdeményezését, amellyel támogatja az autóipari beszállítókat vállalkozói tevékenységük erősítésében.

"Örömmel működünk együtt a HITÁ-val, hogy segítsünk egy erős autóipari beszállítói bázis létrejöttében, amelynek célja anyagok és szolgáltatások fokozott biztosítása a GM-nek." - idézik az MTI-hez is eljuttatott közleményben.

A magyar autóiparnak az Opel/Vauxhall részére teljesített jövőbeli beszállításai között szerepel a szentgotthárdi összeszerelő üzem és új motorgyár ellátása, ahol 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Az új termelőüzem építésével kapcsolatban 300 helyi beszállítóval működik együtt jelenleg az Opel Vauxhall - tartalmazza a közlemény.

Hírek : Autóipar - Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General ...

automenedzser.hu
2011.03.30.
Online / Online média
Magyarország
A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.
Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Az Opel szentgotthárdi gyára jelenleg is kapcsolatban áll több magyar beszállítóval, de üdvözlik annak lehetőségét, hogy ez a beszállítói kör növekedhet - jelentette ki az MTI érdeklődésére kedden Légrádi Edit, a General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője. Emlékeztetett, hogy a beszállítókról eddig sem a szentgotthárdi gyárban, hanem Rüsselsheimben döntöttek, de minden esetben továbbították azoknak a vállalkozásoknak az adatait, akik jelezték, hogy szívesen lennének a GM beszállítói.

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a szentgotthárdi gyárba beszállítók egyelőre inkább a szolgáltatási területről kerültek ki, viszonylag kevés beszállító működik közre az anyagellátásban és a termelésben. Légrádi Edit szólt arról is, reményeik szerint szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során is az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására.

Az Opel/Vauxhall igazgatósága is közleményt adott ki a megállapodásról kedden. Ebben azt írják, hogy az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai üzleti lehetőségeket derítenek fel magyar vállalatoknak, és hozzáférést biztosítanak a GM globális beszerzési hálózatához, a beszállítások komoly növekedését várják.

A közlemény szerint 2010-ben a magyar beszállítók 400 millió eurós forgalmat bonyolítottak le az Opel/Vauxhallal és a GM anyagcéggel. Az együttműködés részeként az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A jelöltekkel megvitatandó üzleti témák között szerepelnek műszaki kérdések, minőségbiztosítás, költségek és szolgáltatások, valamint környezeti és szociális érzékenység - írták.

Susanna Webber az Opel Vauxhall igazgatósági tagja, a megállapodás aláírója üdvözölte a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HITA) kezdeményezését, amellyel támogatja az autóipari beszállítókat vállalkozói tevékenységük erősítésében. "Örömmel működünk együtt a HITÁ-val, hogy segítsünk egy erős autóipari beszállítói bázis létrejöttében, amelynek célja anyagok és szolgáltatások fokozott biztosítása a GM-nek." - idézik az MTI-hez is eljuttatott közleményben.

A magyar autóiparnak az Opel/Vauxhall részére teljesített jövőbeli beszállításai között szerepel a szentgotthárdi összeszerelő üzem és új motorgyár ellátása, ahol 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Az új termelőüzem építésével kapcsolatban 300 helyi beszállítóval működik együtt jelenleg az Opel Vauxhall - tartalmazza a közlemény.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

autohirek.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden ismertette: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.
Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos.

A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a GM

mno.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
2011. március 29. 17:16 MNO - KA
A General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011. március 29-én aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben. Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint hogy az elkövetkező években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel, különös tekintettel az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt.


Magyar beszállítókkal dolgozik a GM

vg.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
A General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011. március 29-én aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint hogy az elkövetkező években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni. A közlemény szerint a magyar kormány arra törekszik, hogy minél több céggel, különös tekintettel az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál létrejöjjön beszállítófejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt. VG

General Motors Powertrain-Magyarország Kft. - az elmúlt évek árbevétele

A General Motors magyar beszállítókkal dolgozik majd

hvg.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
2011. március 29., kedd, 19:45
Szerző: MTI

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.  Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Az Opel szentgotthárdi gyára jelenleg is kapcsolatban áll több magyar beszállítóval, de üdvözlik annak lehetőségét, hogy ez a beszállítói kör növekedhet - jelentette ki az MTI érdeklődésére kedden Légrádi Edit, a General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője.
Emlékeztetett, hogy a beszállítókról eddig sem a szentgotthárdi gyárban, hanem Rüsselsheimben döntöttek, de minden esetben továbbították azoknak a vállalkozásoknak az adatait, amelyek jelezték, hogy szívesen lennének a GM beszállítói.
Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a szentgotthárdi gyárba beszállítók egyelőre inkább a szolgáltatási területről kerültek ki, viszonylag kevés beszállító működik közre az anyagellátásban és a termelésben. Légrádi Edit szólt arról is, reményeik szerint szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során is az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására.

Az Opel/Vauxhall igazgatósága is közleményt adott ki a megállapodásról kedden. Ebben azt írják, hogy az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai üzleti lehetőségeket derítenek fel magyar vállalatoknak, és hozzáférést biztosítanak a GM globális beszerzési hálózatához, a beszállítások komoly növekedését várják.
A közlemény szerint 2010-ben a magyar beszállítók 400 millió eurós forgalmat bonyolítottak le az Opel/Vauxhallal és a GM anyagcéggel.
Az együttműködés részeként az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A jelöltekkel megvitatandó üzleti témák között szerepelnek műszaki kérdések, minőségbiztosítás, költségek és szolgáltatások, valamint környezeti és szociális érzékenység - írták.
Susanna Webber az Opel Vauxhall igazgatósági tagja, a megállapodás aláírója üdvözölte a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HITA) kezdeményezését, amellyel támogatja az autóipari beszállítókat vállalkozói tevékenységük erősítésében.
"Örömmel működünk együtt a HITÁ-val, hogy segítsünk egy erős autóipari beszállítói bázis létrejöttében, amelynek célja anyagok és szolgáltatások fokozott biztosítása a GM-nek." - idézik az MTI-hez is eljuttatott közleményben.
A magyar autóiparnak az Opel/Vauxhall részére teljesített jövőbeli beszállításai között szerepel a szentgotthárdi összeszerelő üzem és új motorgyár ellátása, ahol 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Az új termelőüzem építésével kapcsolatban 300 helyi beszállítóval működik együtt jelenleg az Opel Vauxhall - tartalmazza a közlemény.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors - Magyar Online

boon.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország / Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Beszállító- fejlesztési együttműködési megállapodást kötött a General Motors Powertrain- Magyarország és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kedden.
A németországi Rüsselsheimben aláírt szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson a cég beszállítójává, és hogy az elkövetkező években nőjön azon hazai cégek száma, melyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek kielégíteni. Becsey Zsolt , a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés a munkahelyteremtés és a környezetvédelem szempontjából is fontos.

A tárca közleménye szerint a magyar kormány célja, hogy minél több céggel létrejöjjön beszállító- fejlesztési együttműködés , amelyben vállalnák, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt.

- Független Hírügynökség-

Magyar beszállítókkal erősítene a GM

index.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást
Rüsselsheimben.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

haon.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország / Hajdú-Bihar megye
Beszállító- fejlesztési együttműködési megállapodást kötött a General Motors Powertrain- Magyarország és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kedden.
A németországi Rüsselsheimben aláírt szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson a cég beszállítójává, és hogy az elkövetkező években nőjön azon hazai cégek száma, melyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek kielégíteni. Becsey Zsolt , a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés a munkahelyteremtés és a környezetvédelem szempontjából is fontos.

A tárca közleménye szerint a magyar kormány célja, hogy minél több céggel létrejöjjön beszállító- fejlesztési együttműködés , amelyben vállalnák, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt.

- Független Hírügynökség-

Magyar cégekkel dolgozik a GM

Figyelőnet
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.
Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Így menekülhetnek meg a magyar vállalkozók

kitekinto.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
Május végén kerül sor a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb rendezvényére, a 78 afrikai, karibi és Csendes-óceáni (AKCS) ország képviselőjét és 78 európai parlamenti képviselőt tömörítő AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésére (Joint Parliamentary Assembly, JPA).
Kattintson és látogasson el Szenegálba!

Ennek alkalmából a kisebbségek jogaiért küzdő Minority Rights Group (MRG) magyarországi szervezete médiaeligazítót tartott a múlt hét közepén, olyan előadókat üdvözölve, mint Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértőt, aki a brüsszeli székhelyű CONCORD Cotonou Aid Munkacsoport tagjaként már több alkalommal is részt vett Közös Parlamenti Közgyűlésen, illetve Morenth Pétert, a Lesothoi Királyság magyarországi tiszteletbeli konzulát, aki az Afrikai Kereskedelmi és Fejlesztési Iroda (ATDO) ügyvezető igazgatójaként képes eligazítani az érdeklődőket az Európai Fejlesztési Alapból lehívható támogatásokkal kapcsolatos lehetőségek sűrűjében.

Afrika=segélyezés?

Nemzetközi együttműködés nélkül még ma is elképzelhetetlen az afrikai gazdaságok fenntartható fejlődési pályára állítása vagy az olyan égető problémák orvosolása mint például a szegénység csökkentése, az AIDS és más fertőző betegségek megfékezése, az ivóvíz-ellátás biztosítása, az infrastruktúra, mezőgazdaság és közoktatás fejlesztése.

Azonban a külföldről érkező segélyek önmagukban mit sem érnek egy erős helyi igazgatás nélkül: nagyon sok múlik az afrikai vezetőkön, az ún. tulajdonosi szemlélet kialakulásán, ugyanis a legtöbb donor-ország a szegénység fennmaradását helyi kormányzási hibáknak tulajdonítják, hiszen annak ellenére, hogy számos ország komoly GDP-növekedést ért el az elmúlt években, a lakosság életszínvonala nem javult ezzel párhuzamosan.

Kattintson, s tartson velünk egy afrikai "vadlesre"!

Szilasi Ildikó múlt szerdai előadása az eddigi Közgyűlésekkel kapcsolatos élményekbe, tapasztalatokba engedett bepillantást. Az általában háromnapos eseményt megelőzően kerül sor az ún. Női Fórumra, illetve három bizottság ülésére többek között a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés témakörében, valamint az ezt követő napon a vendéglátó országhoz kapcsolódó workshop-okat tartanak, bár idén a civil kezdeményezés egy harmadik workshop megrendezését is el szeretné érni, hogy bemutassák Magyarország kapcsolatát Afrikával.

Az előzetes programterv alapján az idei JPA foglalkozik majd a közvetlen költségvetési támogatások kérdésével, az európai Közös Agrárpolitika AKCS-országokra gyakorolt hatásaival, az ipari fejlesztés lehetőségeivel, a demokrácia erősítésével, valamint a magyar EU-elnökség egyik nagy prioritásával összhangban fontos szerepet kap a vízkérdés is. A napirend kihagyhatatlan kérdése lesz az is, hogy az észak-afrikai arab forradalmak milyen hatással lehetnek az AKCS-országokra, de főként Fekete-Afrikára.

Lehetőségek tárháza: mit kínálhat egymásnak Afrika és Magyarország?

Magyarország és az EDF A Római Szerződéssel életre hívott Európai Fejlesztési Alap (EDF) a Közösséget alapító tagok gyarmati területeinek támogatására létesült pénzügyi eszköz. A központi uniós költségvetéstől teljes független, öt évre szóló alapot a tagállamok külön-külön, ad hoc alapon töltik fel. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával, illetve a 2000. évi Cotonou-megállapodás 2006-os aláírásával kötelezettséget vállalt arra, hogy 2008-tól hozzájárul az EDF 10. keretprogramjához, s mindezt 2013 végéig kb. 125 millió euró értékben teszi, mely éves szinten mintegy 5,2 milliárd forintot ró a kormányzati költségvetésre. Azonban nem érvényesül az átláthatóság például olyan fontos kérdéseket illetően, hogy milyen tovagyűrűző (spill over) hatása van a nemzetközi fejlesztési tevékenységeknek a magyar gazdaságra, ezért lenne lényeges annak felmérése, hogy az ilyen tevékenységekből mennyi „hozható vissza”, hívható le a magyar pályázók által, vagyis mennyi használható fel közvetlenül saját prioritásunk érvényesítésére. ( Forrás : Dr. Kiss Judit: A magyar nemzetközi fejlesztéspolitika a számok tükrében c. 2007-es kiadvány)

Az uniós csatlakozással Magyarország (elméletileg) szerepet váltott: a nemzetközi fejlesztési támogatásokat illetően kedvezményezettből donor-országgá avanzsált. Az EDF-be irányuló költségvetési hozzájárulásunk egy olyan kötelező befizetés, melyet – Morenth Péter szavaival élve – „vissza lehet hozni, bár erről a magyar vállalkozók kevés információval bírnak”. Pedig magyar vállalatok és civil szervezetek is pályázhatnak projektekre az infrastuktúra-fejlesztéstől a mezőgazdaság korszerűsítésén át a víztisztításig.

A siker érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a magyar pályázók tisztában legyenek az uniós pályáztatás menetével (az Unió egyébként itt is igyekszik bevezetni a szubszidiaritás elvét, vagyis a gyakorlat szerint az APC-országok európai uniós képviseletein döntenek a pályázatok befogadásáról), tapasztalatot és referenciákat kell szerezniük, esetleg úgy, hogy alvállalkozóként bekapcsolódnak valamely nyugat-európai ország projektjébe, hiszen a tapasztalattal rendelkező, számos pályázatot maguk mögött tudó, helyismerettel rendelkező országok bizony előnyben vannak.

Persze sokakat elriasztanak azok a kockázatok, melyek az üzleti tevékenység megkezdésével járnak egy ismeretlen terepen, a korrupció, a bürokratikus akadályok és az informális gazdaság is eltántorítja a vállalkozó szelleműeket. Tehát valóban nem lehet mást tenni, mint „megtanulni”, megismerni a kiválasztott ország(ok) üzleti kultúráját.

A magyar kis- és középvállalatoknak meg kell találniuk azt a piaci szegmenst, melyet ki tudnak tölteni, s nem az kínai vagy indiai befektetőkkel kell versenyezni. Jó példa erre a Hajdu cégcsoport, mely „Afrika számos országát tekintheti ma már partnerének…Elefántcsontpartra, Gabonba, Kamerunba és Nigerbe szállított elektromos forróvíztárolókat, Kenyába keverőtárcsás mosógépeket, a még békés időszakában szolár rendszerekhez kapcsolt tartályokat Tunéziába” – írja egyik januári cikkében a Piac&Profit.

Szilasi Ildikó és Morenth Péter egyetértenek abban, hogy a korábbi évtizedekben és jelenleg is Magyarországon (idén közel 450 nigériai diák tanul csak a Debreceni Egyetemen) egyetemet végzett / végző afrikai állampolgárok (sokuk magas pozíciókat foglalhattak el országaikban) pozitívan tekintenek hazánkra, és igenis várják a magyar szerepvállalást, innovációkat például a hulladékkezelés, a víztisztítás és az élelmiszer-előállítás terén. Így érdemes lehet ellátogatni a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (a korábbi ITD Hungary Zrt.)  honlapjára is.

Morenth Péter szerint az afrikai régió gazdasági fejlődés üteme biztató, ez ugyanis az utóbbi években eléri az 5 százalékot az afrikai kontinens számos országában, s felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ húsz leggyorsabban fejlődő gazdaságának listáján minden évben hat-nyolc fekete-afrikai ország szerepel.

Egy korábbi előadásában elmondta azt is, hogy a magyar kormánynak érdemes lenne információs csatornákat biztosítani a nemzetközi segélyezésből adódó pályázati lehetőségek figyelésére, pályázatok elkészítésére, s ügyfélszolgálatot, B2B információs portált kellene működtetni. Olyan országokra kellene összpontosítani, ahol a legnagyobb a gazdasági növekedés: Angola, Mauritánia, Mozambik, Botswana és Zambia, és ahol még diplomáciai képviseletünk van: Kenya és Dél-Afrika. Kiemelte a kereskedelemfejlesztési pályázatokon, az afrikai lokális és nemzetközi tendereken való részvétel fontosságát a régebbi EU tagállamok szervezeteivel, cégeivel, „alvállalkozóként” a referenciák megszerzése céljából.

Mely területeken lehetünk sikeresek? 1.) Kereskedelem: biztonságtechnikai, rendészeti és katonai elektronika - élelmiszer-feldolgozás - gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök - háztartási cikkek, eszközök, vegyipari termékek - IKT eszközök – vetőmag és növényvédőszerek

2.) Szolgáltatások: infrastruktúra-tervezés, kivitelezés - környezetvédelemmel kapcsolatos megoldások - öntözőrendszerek, haltenyésztés, gombatermesztés, biotechnológia - posztgraduális és távoktatás, önköltséges technikusképzés - turizmus, idegenforgalom fejlesztés

3.) Technológia-átadás: K+F, műszaki technológiák - IKT szektor - orvosi és gyógyászati technológiák átadása - mezőgazdaság: csomagoló és feldolgozó technológiák, kulcsrakész üzemek, élelmiszer-feldolgozási módszerek, tartósítás, szárítás, palackozás, halászati üzemek - vízgazdálkodás: tervezés és szaktanácsadás.

( Forrás : Morenth Péter előadása - Magyar vállalkozások lehetőségei Afrikában, 2011. január 12.)

A civil kapcsolatoknak köszönhetően Afrika nem egy nagy „fehér folt” Magyarország számára, ezért érdemes lehet megragadni a kínálkozó lehetőségeket, hiszen azok nem várnak ránk az idők végezetéig.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

besthirek.com
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
Beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást kötött a General Motors Powertrain-Magyarország és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kedden.

Magyar beszállítókkal dolgozhat a General Motors

portfolio.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
Beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást írt alá a magyar külgazdasági hivatal és a General Motors.

A General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011. március 29-én aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben - tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint hogy az elkövetkező években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Profit: A magyar beszállítók nem reménykedhetnek - Hírszerző.hu

hirszerzo.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson azért, mert a japán földrengés és szökőár következtében számos járműalkatrész-gyár leállt - nyilatkozta a Világgazdaság hétfői számában Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese.
Véleménye szerint arra nem lehet számítani, hogy a magyar beszállítók tömegesen kapnak feladatot. Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára viszont arra hívja fel a figyelmet a cikkben, hogy a "beugráshoz" a beszállítóknak egy-két éves minősítésen kell átesniük, és ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van.

A több mint 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének mintegy 50 tagját érinti a japán vállalatok termelés kiesése. Az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartanak és egy másik havi készlet hajón van - mondta el a Világgazdaságnak a szövetség főtitkára, Bogdanovits László.

Iratkozzon fel a hírlevelünkre, összegyűjtve kapja meg a nap legérdekesebb cikkeit!

Magyar beszállítók a GM-nél

lanchidradio.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország / Budapest
A General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2011. március 29-én aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben – tájékoztatott keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint hogy az elkövetkező években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Dr. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel, különös tekintettel az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt – zárul a közlemény.

(lanchidradio.hu)

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

kuruc.info
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben. Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Az Opel szentgotthárdi gyára jelenleg is kapcsolatban áll több magyar beszállítóval, de üdvözlik annak lehetőségét, hogy ez a beszállítói kör növekedhet - jelentette ki az MTI érdeklődésére kedden Légrádi Edit, a General Motors Powertrain Magyarország Kft. szóvivője.

Emlékeztetett, hogy a beszállítókról eddig sem a szentgotthárdi gyárban, hanem Rüsselsheimben döntöttek, de minden esetben továbbították azoknak a vállalkozásoknak az adatait, amelyek jelezték, hogy szívesen lennének a GM beszállítói.

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a szentgotthárdi gyárba beszállítók egyelőre inkább a szolgáltatási területről kerültek ki, viszonylag kevés beszállító működik közre az anyagellátásban és a termelésben. Légrádi Edit szólt arról is, reményeik szerint szentgotthárdi Opel gyárban zajló 500 millió euró értékű fejlesztés során is az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik majd magyar cégek, magyar munkaerő alkalmazására.

Az Opel/Vauxhall igazgatósága is közleményt adott ki a megállapodásról kedden. Ebben azt írják, hogy az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai üzleti lehetőségeket derítenek fel magyar vállalatoknak, és hozzáférést biztosítanak a GM globális beszerzési hálózatához, a beszállítások komoly növekedését várják.

A közlemény szerint 2010-ben a magyar beszállítók 400 millió eurós forgalmat bonyolítottak le az Opel/Vauxhallal és a GM anyagcéggel.

Az együttműködés részeként az Opel/Vauxhall beszerző és műszaki csoportjai számos együttműködési ülést szerveznek magyar vállalatokkal, köztük kis és közepes méretűekkel. A jelöltekkel megvitatandó üzleti témák között szerepelnek műszaki kérdések, minőségbiztosítás, költségek és szolgáltatások, valamint környezeti és szociális érzékenység - írták.

Susanna Webber, az Opel Vauxhall igazgatósági tagja, a megállapodás aláírója üdvözölte a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (HITA) kezdeményezését, amellyel támogatja az autóipari beszállítókat vállalkozói tevékenységük erősítésében.

"Örömmel működünk együtt a HITA-val, hogy segítsünk egy erős autóipari beszállítói bázis létrejöttében, amelynek célja anyagok és szolgáltatások fokozott biztosítása a GM-nek" - idézik az MTI-hez is eljuttatott közleményben.

A magyar autóiparnak az Opel/Vauxhall részére teljesített jövőbeli beszállításai között szerepel a szentgotthárdi összeszerelő üzem és új motorgyár ellátása, ahol 2012 végén három új motorcsalád előállítása kezdődik meg. Az új termelőüzem építésével kapcsolatban 300 helyi beszállítóval működik együtt jelenleg az Opel Vauxhall - tartalmazza a közlemény.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

blikk.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
2011-03-29 18:12:00

Hirdetés Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölt:: a GM Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben. Ennek célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni. (MTI)

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

metropol.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

hir24.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország


Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors. A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Magyar beszállítókkal dolgozik majd a General Motors

zipp.hu
2011.03.29.
Online / Online média
Magyarország
A kormány azt szeretné, ha a jövőben minél több céggel születne hasonló megállapodás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

A tárca közleménye ismerteti: a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) kedden aláírta a beszállító-fejlesztési együttműködési megállapodást Rüsselsheimben.

Az együttműködési szerződés célja, hogy minél több hazai vállalkozás válhasson beszállítóvá, valamint a következő években növekedjen azon helyi cégek száma, amelyek a legmagasabb autóipari beszállítói igényeket is képesek megbízhatóan és hosszú távon kielégíteni.

Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára szerint a beszállítói együttműködési szerződés nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. A magyar kormány célja, hogy minél több céggel - különösen az egyedi kormánydöntés alapján támogatott nagyberuházásoknál - létrejöjjön beszállító-fejlesztési együttműködés, amelyben vállalják, hogy helyi és környékbeli beszállítókkal dolgoznak együtt - olvasható a közleményben.

Újabb földrengés Japánban, lefújták a cunami-riadót

orientpress.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
Újabb földrengés japánban, de lefújták a cunamiriadót
[Látókör] 2011.03.28 08:40
Korlátozott cunamiriadót rendeltek el ma reggel Japánban egy újabb földrengés miatt, majd alig másfél óra múlva lefújták a készültséget. Az újabb földregés 6,5-es erősségű volt a sajtójelentés szerint. Közben cáfolták azt a korábbi bejelentést, hogy a fukusimai atomerőmű egyik reaktorblokkjában a radioaktivitás szintje a normális tízmilliószorosára ugrott. Szombaton a kiugróan magas sugárzási szintre hivatkozva evakuálták a dolgozókat a 2-es reaktorblokkból. Az atomerőműnél mintegy 500 technikus, tűzoltó és katona dolgozik éjjel-nappal, hogy megpróbálják lehűteni a reaktorokat és ezzel elkerüljék a nagyobb katasztrófát. Közben a Wall-Mart hétvégén bejelentette, hogy mától a földrengés által megrongálódott japán üzleteinek fele ismét kinyit, mivel egyre nagyobb szükség van az élelmiszerre. Időközben a Ford is bejelentette, hogy napokra leállítja egyik belgiumi gyárát, miután a japán katasztrófa következtében attól tart, hogy szűkössé válhatnak készletei egyes alkatrészekből. Idehaza a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese szerint van reális esély arra, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson annak ellenére, hogy a japán földrengés miatt több járműalkatrész-gyár leállt, de tömeges megrendelésekre nem lehet számítani-írja a Világgazdaság.


Szerény beszállítói esélyek

Világgazdaság
2011.03.28.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Ellentétesen látja a magyar beszállítók esélyét arra a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese és a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára, hogy megrendeléshez jussanak a kieső japán szállítások révén.
VG-összeállítás Teljes a bizonytalanság az európai autóiparban amiatt, hogy a japán földrengés és szökőár következtében számos japán járműalkatrészgyár leállt. A Bloomberg hírügynökség szerint a Volkswagen konszern és a Ford a következő hetekben lassíthatja a termelését. A PSA Peugeot Citroën már közölte, hogy bizonyos modellek gyártása 60 százalékkal fog esni egy a Hitachi által gyártott dízelalkatrész hiánya miatt. Az Opel egyes műszakok törlésére kényszerült német- és spanyolországi gyáraiban. A világ autógyártása ideiglenesen akár 30 százalékkal is eshet a Los Angeles- i IHS Automotive elemzőcég riogatása szerint. Főleg váltókból és elektronikus vezérlőrendszerekből lesz hiány. Ha termelésük hat héten belül nem indul újra, napi 100 ezerrel eshet a világ autógyártása. Az átlagos napi termelés több mint 280 ezer. Közben a német Merck is bezárta a fukusimai atomerőmű közelében lévő festékgyárát, az ott készült Xirallic hiányát a Chrysler, a GM és a Ford néhány színnél nem tudja pótolni. A bő 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége mintegy 50 tagvállalatát érinthetné a japán vállalatok termeléskimaradása. Ám az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartalékolnak, egy másik hónapra való pedig hajón van - mondta lapunknak a szövetség főtitkára, Bogdanovits László. Minden vállalatnak van stratégiai terve vészhelyzetek esetére, de a szervezet megkezdte annak felmérését, hogy tagvállalatai szorulnak-e segítségre. A Magyar Suzuki továbbra is napi 800-850 gépkocsit bocsát ki, de leállásra kényszerülhet, ha kifogy a másfél hónapnyi készletből és nem kap újabb szállítmányt sem - Ruska Viktória kommunikációs vezető tájékoztatása szerint. Esztergomba motor, sebességváltó és számos fontos elektronikai alkatrész érkezik Japánból. Az autóelektronikai termékeket előállító hatvani Robert Bosch Kft. felhasználásának a japán alkatrész csupán az 5 százalékát teszik ki. A gyár hat hétig biztosan nem marad alkatrész nélkül, és hajón várja az utánpótlást - tudtuk meg Ficzere Ferenc szóvivőtől. Kérdés, hogy a hazai alkatrész- beszállítók milyen szerephez juthatnak a kieső japán beszállítók pótlásában. „Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóipari beszállító megrendeléshez jusson, de arra nem, hogy tömegesen kapjanak feladatot” - mondta lapunknak a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese. Az Európában termelő gyártók nagy része ugyanis nem a tengerentúlról hozza az alkatrészeket Kerekes György indoklása szerint, aki korábban a beszállítói iparral is foglalkozott. Egyes speciális alkatrészek iránt azonban mutatkozhat igény, de még a japánok sem mérték fel, hogy a katasztrófák nyomán mire lesz szükségük. Ezért is érthető, hogy még nem kerestek beszállítót, de a magyarok sem kínálkoztak a japánoknak. A külgazdasági hivatal viszont éppen erre készül: már felvette a kapcsolatot japán társszervezetével, a JETRO-val is. „Nincs reális esélye” a magyar alkatrészgyártók beugrására, mert ahhoz, hogy egy világcégnek beszállíthassanak, egy-két éves minősítésen kell átesniük. Ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van - mondta lapunknak a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára, Rappensberger Csaba. Egy korábbi felmérés szerint Magyarországon több száz cég tehető alkalmassá arra, hogy autóipari beszállítóvá váljon. Az a cél, hogy számuk néhány éven belül ezerre nőjön, például olyan beszállítóképző programok révén, amilyet a Suzuki is indított. Az ott referenciát szerzett vállalatok eséllyel indulhatnak más japán, távol-keleti és egyéb cég valamilyen közös beszállítói megrendeléséért. Van olyan magyar vállalat, amely azóta a Suzuki mellett a Kia szlovákiai gyárának beszállítójává is vált. Bár minden autógyárnak megvannak a saját elvárásai, a szükséges minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkező, az elvárt termelési kultúrát elsajátított, megbízhatóan, időre szállító társaság könnyebben elégíti ki az első és másodkörös beszállítókkal szemben támasztott igényeket. A természeti csapáson felül a termeléskiesés is óriási károkat okoz távol-keleti országnak, hiszen csupán januárban 8,032 milliárd dollár értékben exportált járműveket és 2,666 milliárdért alkatrészeket. Az iparág kivitelének 10,698 milliárd dolláros összege 11 százalékkal haladta meg az elmúlt év januárjában elért szintet.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Nem könnyű a kieső beszállítók helyére lépni

autopro.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
Néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez juthat ugyan a japán földrengés és szökőár miatt, de ez nem olyan egyszerű.
Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson azért, mert a japán földrengés és szökőár következtében számos járműalkatrész-gyár leállt – nyilatkozta a Világgazdaság hétfői számában Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese. Véleménye szerint arra nem lehet számítani, hogy a magyar beszállítók tömegesen kapnak feladatot.

Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára viszont arra hívja fel a figyelmet a cikkben, hogy a „beugráshoz” a beszállítóknak egy-két éves minősítésen kell átesniük, és ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van.

A több mint 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének mintegy 50 tagját érinti a japán vállalatok termelés kiesése. Az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartanak és egy másik havi készlet hajón van – mondta el a Világgazdaságnak a szövetség főtitkára, Bogdanovits László.

Nem fogják a magyar cégek betömni a japán hiányt

vg.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
2011. 3. 28. 05:00 | Vállalatok » Közlekedés

Ellentétesen látja a magyar beszállítók esélyét arra a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese és a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára, hogy megrendeléshez jussanak a kieső japán szállítások révén.

Teljes a bizonytalanság az európai autóiparban amiatt, hogy a japán földrengés és szökőár következtében számos japán járműalkatrészgyár leállt. A Bloomberg hírügynökség szerint a Volkswagen konszern és a Ford a következő hetekben lassíthatja a termelését.
A PSA Peugeot Citroën már közölte, hogy bizonyos modellek gyártása 60 százalékkal fog esni egy a Hitachi által gyártott dízelalkatrész hiánya miatt. Az Opel egyes műszakok törlésére kényszerült német- és spanyolországi gyáraiban. A világ autógyártása ideiglenesen akár 30 százalékkal is eshet a Los Angeles-i IHS Automotive elemzőcég riogatása szerint. Főleg váltókból és elektronikus vezérlőrendszerekből lesz hiány. Ha termelésük hat héten belül nem indul újra, napi 100 ezerrel eshet a világ autógyártása. Az átlagos napi termelés több mint 280 ezer.

Közben a német Merck is bezárta a fukusimai atomerőmű közelében lévő festékgyárát, az ott készült Xirallic hiányát a Chrysler, a GM és a Ford néhány színnél nem tudja pótolni.

A bő 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége mintegy 50 tagvállalatát érinthetné a japán vállalatok termeléskimaradása. Ám az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartalékolnak, egy másik hónapra való pedig hajón van – mondta a Világgazdaságnak a szövetség főtitkára, Bogdanovits László. Minden vállalatnak van stratégiai terve vészhelyzetek esetére, de a szervezet megkezdte annak felmérését, hogy tagvállalatai szorulnak-e segítségre.

A Magyar Suzuki továbbra is napi 800-850 gépkocsit bocsát ki, de leállásra kényszerülhet, ha kifogy a másfél hónapnyi készletből és nem kap újabb szállítmányt sem – Ruska Viktória kommunikációs vezető tájékoztatása szerint. Esztergomba motor, sebességváltó és számos fontos elektronikai alkatrész érkezik Japánból. Az autóelektronikai termékeket előállító hatvani Robert BOSCH Kft. felhasználásának a japán alkatrész csupán az 5 százalékát teszik ki. A gyár hat hétig biztosan nem marad alkatrész nélkül, és hajón várja az utánpótlást – tudtuk meg Ficzere Ferenc szóvivőtől.

Kérdés, hogy a hazai alkatrész-beszállítók milyen szerephez juthatnak a kieső japán beszállítók pótlásában. „Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóipari beszállító megrendeléshez jusson, de arra nem, hogy tömegesen kapjanak feladatot” – mondta a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese. Az Európában termelő gyártók nagy része ugyanis nem a tengerentúlról hozza az alkatrészeket Kerekes György indoklása szerint, aki korábban a beszállítói iparral is foglalkozott. Egyes speciális alkatrészek iránt azonban mutatkozhat igény, de még a japánok sem mérték fel, hogy a katasztrófák nyomán mire lesz szükségük. Ezért is érthető, hogy még nem kerestek beszállítót, de a magyarok sem kínálkoztak a japánoknak. A külgazdasági hivatal viszont éppen erre készül: már felvette a kapcsolatot japán társszervezetével, a JETRO-val is.

„Nincs reális esélye” a magyar alkatrészgyártók beugrására, mert ahhoz, hogy egy világcégnek beszállíthassanak, egy-két éves minősítésen kell átesniük. Ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van – mondta a Világgazdaságnak a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára, Rappensberger Csaba.
Egy korábbi felmérés szerint Magyarországon több száz cég tehető alkalmassá arra, hogy autóipari beszállítóvá váljon. Az a cél, hogy számuk néhány éven belül ezerre nőjön, például olyan beszállítóképző programok révén, amilyet a Suzuki is indított. Az ott referenciát szerzett vállalatok eséllyel indulhatnak más japán, távol-keleti és egyéb cég valamilyen közös beszállítói megrendeléséért. Van olyan magyar vállalat, amely azóta a Suzuki mellett a Kia szlovákiai gyárának beszállítójává is vált. Bár minden autógyárnak megvannak a saját elvárásai, a szükséges minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkező, az elvárt termelési kultúrát elsajátított, megbízhatóan, időre szállító társaság könnyebben elégíti ki az első és másodkörös beszállítókkal szemben támasztott igényeket.

Exportkiesés Japánban A természeti csapáson felül a termeléskiesés is óriási károkat okoz távol-keleti országnak, hiszen csupán januárban 8,032 milliárd dollár értékben exportált járműveket és 2,666 milliárdért alkatrészeket. Az iparág kivitelének 10,698 milliárd dolláros összege 11 százalékkal haladta meg az elmúlt év januárjában elért szintet.

General Motors Powertrain-Magyarország Kft. - az elmúlt évek árbevétele

Magyar Suzuki Zrt. - az elmúlt évek árbevétele

ROBERT BOSCH Kft. - az elmúlt évek árbevétele

Szerző: VG-összeállítás

Szerény autóipari beszállítói esélyek | Beszerzés.hu

beszerzes.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
szerk., 2011. március 28.

Budapest, 2011. március 28., hétfő (MTI)

Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson azért, mert a japán földrengés és szökőár következtében számos járműalkatrész-gyár leállt – nyilatkozta a Világgazdaság hétfői számában Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese.

Véleménye szerint arra nem lehet számítani, hogy a magyar beszállítók tömegesen kapnak feladatot.

Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára viszont arra hívja fel a figyelmet a cikkben, hogy a “beugráshoz” a beszállítóknak egy-két éves minősítésen kell átesniük, és ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van.

A több mint 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének mintegy 50 tagját érinti a japán vállalatok termelés kiesése. Az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartanak és egy másik havi készlet hajón van – mondta el a Világgazdaságnak a szövetség főtitkára, Bogdanovits László.

Nem hozza helyzetbe a földrengés a magyar autóipari beszállítókat

hvg.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
2011. március 28., hétfő, 07:44 • Utolsó frissítés: 5 órája
Szerző: MTI

Hosszadalmas procedúra, amíg egy autóipai beszállító megrendeléshez juthat a japán földrengést követő ellátáshiány nyomán, így ez csak néhány magyar vállalatnak sikerülhet.

Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson azért, mert a japán földrengés és szökőár következtében számos járműalkatrész-gyár leállt - nyilatkozta a Világgazdaság hétfői számában Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese. Véleménye szerint arra nem lehet számítani, hogy a magyar beszállítók tömegesen kapnak feladatot. Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára viszont arra hívja fel a figyelmet a cikkben, hogy a "beugráshoz" a beszállítóknak egy-két éves minősítésen kell átesniük, és ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van.

A több mint 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének mintegy 50 tagját érinti a japán vállalatok termelés kiesése. Az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartanak és egy másik havi készlet hajón van - mondta el a Világgazdaságnak a szövetség főtitkára, Bogdanovits László.

A katasztrófa segíthet a magyar autóipari cégeknek?

infogyor.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország / Győr-Moson-Sopron megye
Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson azért, mert a japán földrengés és szökőár következtében számos járműalkatrész-gyár leállt - nyilatkozta a Világgazdaság hétfői számában Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese.
Véleménye szerint arra nem lehet számítani, hogy a magyar beszállítók tömegesen kapnak feladatot.

Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára viszont arra hívja fel a figyelmet a cikkben, hogy a "beugráshoz" a beszállítóknak egy-két éves minősítésen kell átesniük, és ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van.

A több mint 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének mintegy 50 tagját érinti a japán vállalatok termelés kiesése. Az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartanak és egy másik havi készlet hajón van - mondta a szövetség főtitkára, Bogdanovits László.

Világgazdaság - Szerény autóipari beszállítói esélyek | Tőzsde és ...

elemzeskozpont.hu
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson azért, mert a japán földrengés és szökőár következtében számos járműalkatrész-gyár leállt - nyilatkozta a Világgazdaság hétfői számában Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese.
Véleménye szerint arra nem lehet számítani, hogy a magyar beszállítók tömegesen kapnak feladatot.

Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára viszont arra hívja fel a figyelmet a cikkben, hogy a "beugráshoz" a beszállítóknak egy-két éves minősítésen kell átesniük, és ráadásul minden gyártónak minden alkatrészcsoportra 2-3 minősített beszállítója van.

A több mint 200 céget tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének mintegy 50 tagját érinti a japán vállalatok termelés kiesése. Az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartanak és egy másik havi készlet hajón van - mondta el a Világgazdaságnak a szövetség főtitkára, Bogdanovits László.

Elemzeskozpont.hu, MTI

Munkát hoz a katasztrófa?

agroinform.com
2011.03.28.
Online / Online média
Magyarország
Arra van reális esély, hogy néhány magyar autóalkatrész beszállító megrendeléshez jusson azért, mert a japán földrengés és szökőár következtében számos járműalkatrész-gyár leállt - nyilatkozta a Világgazdaság hétfői számában Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese.
Véleménye szerint arra nem lehet számítani, hogy a magyar beszállítók tömegesen kapnak feladatot.

Rappensberger Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára viszont arra hívja fel a figyelmet a cikkben, hogy a "beugráshoz" a beszállítóknak egy-két éves minősítésen kell átesniük, és ráadásul minden gyártónak minden alkatrész csoportra 2-3 minősített beszállítója van.

A több mint 200 céget tömörítő Magyar Jármű alkatrész -gyártók Országos Szövetségének mintegy 50 tagját érinti a japán vállalatok termelés kiesése. Az üzemek általában egyhavi alkatrészkészletet tartanak és egy másik havi készlet hajón van - mondta a szövetség főtitkára, Bogdanovits László.

Az exportpiacokon segítenék a magyar cégeket - Menedzsment Fórum

Menedzsmentforum.hu
2011.03.26.
Online / Online média
Magyarország
Új szervezet alakult, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, mely a magyar kkv exportlehetőségeit segítené. A cél, hogy a mostani 18-ról 20 százalékra emeljék ennek a vállalkozáscsoportnak az arányát az exporton belül.
Pályázati Konferencia

Az Új Széchenyi Terv

EU-s pályázatok és a közbeszerzések

Vállalkozások fejlesztési adókedvezményei

Finanszírozási megoldások

Jelentkezzen konferenciánkra

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency - HITA) a Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv és a formálódó külgazdasági stratégia mentén, a kereskedelemfejlesztés keretében a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) exportpiacának bővítését tartja szem előtt, emellett segíti a külföldi befektetőknek az országba vonzását - hangsúlyozta Dobos Erzsébet, a HITA elnöke csütörtökön, az önálló kormányhivatalt bemutató sajtótájékoztatón Budapesten. Hozzátette: a befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés eszközeivel a magyar munkahelyek megőrzését, újak létrehozását kívánja elősegíteni az új hivatal.

Kerekes György, a HITA elnökhelyettese hangsúlyozta: célkitűzésük, hogy a magyar kkv-szektor részesedése az exporton belül a jelenlegi 18 százalékos arányról belátható időn belül 20 százalék fölé emelkedjen, ehhez legalább kétszámjegyű kivitelbővülést kell elérniük az érintett kkv-knak.

Dobos Erzsébet elmondta, hogy a hivatal tervezett létszáma 155 fő, a fővároson kívül hat regionális kirendeltséget hoznak létre, ezen belül minden megyével külön munkatárs foglalkozik majd. Jelenleg a létszámot nyilvános pályázatok segítségével töltik fel.

A HITA elnöke hangsúlyozta: munkájuk során partnerségben dolgoznak majd a szakmai szövetségekkel, kamarákkal és a kereskedelemfejlesztési ügynökségekkel. Kerekes György utalt arra, hogy a magyar kisvállalkozások exportjának növekedése előtt nemcsak a tőkehiány jelent akadályt, hanem a külkereskedelmi menedzsment ismeretek hiánya is. A hivatal tanácsadói személyesen keresik fel az exportképes kisvállalkozásokat, hogy felmérjék lehetőségeiket és tanácsokat adjanak számukra.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a HITA az idén 173 exportfejlesztési programot tervez 40 célpiacon, 20 ágazatban. Ezzel mintegy 3000 cégnek tudnak majd hatékony, közvetlen segítséget adni. Ágazati szinten a versenyképes, sok munkahelyet teremtő és megtartó szektorok kerülnek előtérbe, például a biotechnológia, a gyógyszeripar, a zöldiparágak, az élelmiszeripar, az informatika és a szoftverfejlesztés.

Kerekes György elmondta: Magyarországnak továbbra is szüksége van külföldi tőkére. A hivatalnál a nagyvállalatoknak beszállító hazai hálózat erősítését külön osztály kezeli, így várhatóan a Magyarországon működő, illetve a jövőben ide települő nagyvállalatok találnak majd hazai beszállító céget. A hivatal tájékoztatása szerint az idei költségvetésük 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobb része a szakmai feladatok ellátását fedezi. Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal nem jogutóda az ITD Hungary-nek.

MTI

Új köntösben a külgazdaság támogatása

nepszava.hu
2011.03.25.
Online / Online média
Magyarország
Belátható időn belül 20 százalék fölé kellene növelni a hazai kis- és középvállalati kör exportrészesedését, ez az egyik legfontosabb célja a tegnap bemutatkozott Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak (angol nyelvű nevének rövidítése: HITA).

Az intézmény elnöke, Dobos Erzsébet, a többi között elmondta, hogy 155 fővel működnek majd. Idén negyven országban 20 ágazatban 173 exportfejlesztési programot szerveznek, s ennek köszönhetően 3000 céget tudnak majd segíteni. A HITA idei költségvetési előirányzata 3,6 milliárd forint. A hagyományos exportpiacok - Németország és a környező országok - megtartása mellett a fejlődő piacokat - Balkán, Kelet-Európa és Távol-Kelet - is meg kívánják hódítani.

Cégre szabott tanácsok

Magyar Nemzet
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Hajdú Péter
HAJDÚ PÉTER A kisvállalkozások exportlehetőségeinek bővítésével, illetve a hazánkba igyekvő tőke útjának egyengetésével igyekszünk segíteni a hazai munkahelyteremtést - jelentette ki Dobos Erzsébet, az idén létrejött Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján. - Százötvenöt munkatársunk derékhada a budapesti központban dolgozik majd, de egy-egy szakemberünk minden régióközpontban és megyében is a kis- és középvállalkozások rendelkezésére áll. Kerekes György alelnök alapvető problémának nevezte, hogy a magyar kisvállalkozások részesedése az exportból évről évre folyamatosan csökken, és jelenleg alig 18 százalék. Hogy növeljék ezt az arányt, a hagyományos eszközökön - kiállítások, üzleti találkozók, szakmai rendezvények szervezésén - túl a kisvállalkozásoknál hiányzó szakmai tudást helyettesítő szolgáltatásokkal igyekeznek pótolni. Miután a cégvezetési ismeretek, illetve az exportszakemberek hiánya hátráltatja leginkább a kis cégek kivitelét, erre szakosodott tanácsadóik a cég székhelyére látogatva segítik érvényesülésüket. Megfelelő tanácsadással akár tíz százalékkal is megugorhat egy-egy kisebb cég kivitele. Idén húsz ágazatban 173 exportfejlesztési programot tervez a hivatal, s a hagyományos piacok (Kárpát-medence, Németország) mellett a feltörekvő piacon (Balkán, Kelet-Európa, Távol-Kelet) is szeretnének megjelenni, s ezzel háromezer kisvállalkozás exportérvényesülését segíteni. Kiemelten fontosnak tartják a befektetők hazánkba vonzását, főleg olyan területeken, mint az autóipar, ahová már jelenleg is kapcsolódni tudnak a kis beszállítók, de a GDP egyre nagyobb szeletét adó elektronikai ipar is a szervezet célkeresztjébe került. Új tendenciaként jelenik meg az olyan szolgáltató központok kialakulása, amelyek a vidéki egyetemi városokhoz kötődnek, és ahol szoros együttműködés alakulhat ki az oktatás és a szolgáltatóágazat között. Reményeik szerint ezen a területen idén ezer vállalkozásnak tudnak segíteni a nemzetközi áruforgalomba való bekapcsolódásban.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Exportképes kisvállalkozásokra fokuszál a HITA

Napi Gazdaság
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (angol nyelvű nevének rövidítés után HITA) a Széchenyi és a Széll Kálmán terv, illetve a formálódó külgazdasági stratégia mentén a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) exportpiacának bővítését tartja szem előtt, emellett segíti a külföldi befektetőknek az országba vonzását - mondta Dobos Erzsébet, a HITA tegnapi sajtótájékoztatóján. Kerekes György, a HITA elnökhelyettese szerint cél, hogy a magyar kkv-szektor exporton belüli részesedése a jelenlegi 18 százalékról belátható időn belül 20 százalék fölé emelkedjen. Az érintett társaságoknak ehhez legalább két számjegyű százalékos kivitelbővülést kell elérniük. Kerekes úgy vélte, a magyar kkv-export növekedését a tőkehiányon kívül a külkereskedelmi menedzsment ismereteinek hiánya is akadályozza, a hivatal tanácsadói ezért személyesen keresik fel az érintett kisvállalkozásokat. A HITA az idén 173 exportfejlesztési programot tervez negyven célpiacon, húsz ágazatban, ezzel mintegy háromezer céget segítve, főként a biotechnológia, a gyógyszer-, a zöld-, az élelmiszeripar, az informatika és a szoftverfejlesztés területén.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Megalakult a Külgazdasági Hivatal

Népszava
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Belátható időn belül 20 százalék fölé kellene növelni a hazai kis- és középvállalati kör exportrészesedését, ez az egyik legfontosabb célja a tegnap bemutatkozott Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak (angol nyelvű nevének rövidítése: HITA). Az intézmény elnöke, Dobos Erzsébet, a többi között elmondta, hogy 155 fővel működnek majd. Idén negyven országban 20 ágazatban 173 exportfejlesztési programot szerveznek, s ennek köszönhetően 3000 céget tudnak majd segíteni. A HITA idei költségvetési elő­irányzata 3,6 milliárd forint. A hagyományos exportpiacok - Németország és a környező országok - megtartása mellett a fejlődő piacokat - Balkán, Kelet-Európa és Távol-Kelet - is meg kívánják hódítani.
Az eredeti újságoldal fényképe:

A név igen, a feladat nem változott

Világgazdaság
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Már működik az új üzletfejlesztési és befektetésösztönzési intézmény, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal
BEMUTATKOZÁS. Elsődleges feladata a hazai kis- és középvállalati kör exportpiacokra jutásának, illetve külföldi terjeszkedésének segítése, valamint a külföldi működőtőke-bevonás ösztönzése - hangzott el azon a tájékoztatón, amelyet tegnap tartottak Budapesten a január elsején felállt Nemzeti Külgazdasági Hivatal (angol nevének rövidítése után HITA) bemutatkozó tájékoztatóján. Jól megfogalmazott célokért végzett hatékony munka - így foglalta össze a hivatal vezérlő elvét Dobos Erzsébet elnök és Kerekes György alelnök. A HITA az Új Széchenyi-tervhez, a Széll Kálmán-tervhez, valamint a formálódó külgazdasági stratégiához szorosan kapcsolódva végzi tevékenységét. Összesen 155 fős lesz a végső létszám, ebben benne van a regionális irodahálózatban foglalkoztatottak száma is. Hat ilyen iroda létesül, de minden megyének lesz egy külön szakértője - hangzott el. A külgazdasági szakdiplomatai hálózatot is bevonják a munkájukba. Belátható időn belül 20 százalék fölé kell növelni a jelenleg 18 százalék körüliről a hazai kis- és középvállalati kör exportrészesedését, ez az egyik legfontosabb céljuk. Ezt a hivatal többek között egy agilis, ágazati alapon működő tanácsadói csapatra támaszkodva szeretné elérni. A jól bevált rendezvények is részét képezik az exportpromóciónak: az idén 173 ilyen programot szerveznek közel negyven országban, húsz ágazatban. Ezeken összesen mintegy háromezer hazai cég tud részt venni. A törekvés, hogy a hagyományos piaci pozíciók megőrzése mellett új piacokra is kisegítsék a kkv-kat, a többi között a Közel-Keletre, a Távol-Keletre vagy éppen az unión kívüli európai országokba. Az üzletfejlesztés része a hazai vállalati kör külföldi befektetéseinek a segítése is. A befektetésösztönzésben elsősorban a nagy hozzáadott értéket termelő beruházásokra, illetve a nagy munkahelyteremtő invesztíciókra koncentrálnak. Kisebb hangsúlyeltolódást jelent, hogy elsősorban olyan projekteket igyekeznek idehozni, amelyek számíthatnak a megfelelő háttériparra idehaza, azaz amelyek beszállítói lehetőségeket nyitnak a magyarországi vállalkozások számára. Elsősorban az autóipar, az elektronika ilyen. Külön beszállítói osztályt állítottak fel, s az idén ezer céggel szeretnék felvenni a kapcsolatot. Könnyebb volt a vártnál - reagált Dobos Erzsébet a Világgazdaság kérdésére, hogy mennyire tudják megkülönböztetni magukat az ITD Hungarytől, amely komoly nemzetközi ismertséget és elismerést vívott ki magának az elmúlt években. A partnerek nem tartják furcsának, hogy egy új szervezet állt fel, igazából az a fontos, hogy tudják: segítenek nekik. A HITA folyamatosan veszi fel a kapcsolatot idehaza a cégeken kívül a szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, vegyes kamarákkal, illetve a külföldi társintézményekkel. A HITA-t a kormány október végi döntése hívta életre. Deklaráltan nem az ITD Hungary Zrt. utódszervezete, habár feladatai ugyanazok lettek. Az új szervezet költségvetési előirányzatát a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten belül tartalmazza a költségvetés, a beruházásösztönzési célelőirányzat viszont a fejlesztési tárcánál maradt - ez felülről nyitott kassza, amelyben 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Az NFM-nél „ragadt” a kiürített ITD Hungary Zrt., amely felett a tárcához tartozó Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Kérdés, mi lesz az ITD sorsa. Van olyan vélemény, mely szerint háttérintézményként fenn kellene tartani, hiszen olyan, a külgazdasággal is összefüggő témák kerültek a fejlesztési tárcához, mint az orosz vagy a kínai gazdasági kapcsolatok - Fellegi Tamás ezek kormánymegbízottja.
Az eredeti újságoldal fényképe:

Pórázon az önkormányzatok

Magyar Hírlap
2011.03.25.
Nyomtatott / Országos napilap
Magyarország
Szajlai Csaba
A kormány szerint a jövőben csak az Államadósság-kezelő Központon keresztül juthatnak hitelekhez az önkormányzatok azért, hogy a helyhatóságok pénzügyi kölcsöneinek felvétele olcsóbb és a büdzsé számára átlátható legyen – jelentette ki tegnap Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén.
„A kormány célja az, hogy az önkormányzatok a jövőben működési hitelt ne, csak fejlesztési hitelt vegyenek fel, amellyel a települések beruházásait finanszírozzák. Ugyanis a beruházások többletbevételt hoznak” – hangsúlyozta Varga Mihály az MGYOSZ fórumán. A fideszes szakpolitikus kiemelte, a kormány tervei szerint a jövőben csak az Államadósság-kezelő Központon keresztül juthatnak hitelekhez az önkormányzatok. Például Angliában is egy központi szervezet veszi fel az önkormányzati kölcsönöket. A Miniszterelnökség államtitkára a koncepciót azzal indokolta, hogy a múlt évben a tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány azért nem teljesül, mert a kormányzati szektor 3,3 százalékos hiányához az önkormányzati szektor 0,9 százalékos deficitet tett hozzá. Valószínűleg 4,1-4,2 százalék lehet a végleges deficit, a piacok szemében „egy kis feketepontot begyűjtöttünk”, mivel nem tudtuk teljesíteni a vállalásunkat a nemzetközi hitelezők felé. Az államtitkár kitért arra is, a problémák abból fakadnak, hogy veszélyes mértékben adósodott el hazánk, a március elsején meghirdetett Széll Kálmán-terv pedig az állami kiadásokat fogja vissza. Közölte: az éves szinten 380 milliárd forintos gyógyszerár-támogatási rendszert nem tudja megengedni magának az ország. A közösségi közlekedés átalakítása kapcsán azt mondta, meg kell szüntetni a sok helyen megfigyelhető útvonal-párhuzamosságot a MÁV és a Volán között. A politikus külön hangsúlyozta, a vállalkozóknak is érdekük az euróbevezetés felé történő haladás. Részint azért, mert a vállalati rétegnek is nagy a devizakitettsége, és az eurócsatlakozás következtében a cégek a devizakockázattól is meg tudnának szabadulni. Varga Mihály a kabinet és a jegybank közötti viszonyra is kitért. Jelezte, „nyilván eltérnek a szempontok és a célok”, emiatt teljesen normális az egyfajta ellentét. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal működésének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy javuljon a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor exportrészesedése. Jelenleg a magyar cégek közül csak 18 százalék képes kivitelre termeli. (SZCS) Szajlai Csaba
Az eredeti újságoldal fényképe:

Pórázon az önkormányzatok

magyarhirlap.hu
2011.03.25.
Online / Online média
Magyarország
Szajlai Csaba
Jövőben csak az Államadósság-kezelő Központon keresztül juthatnak hitelekhez a helyhatóságok

A kormány szerint a jövőben csak az Államadósság-kezelő Központon keresztül juthatnak hitelekhez az önkormányzatok azért, hogy a helyhatóságok pénzügyi kölcsöneinek felvétele olcsóbb és a büdzsé számára átlátható legyen - jelentette ki tegnap Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén.

"A kormány célja az, hogy az önkormányzatok a jövőben működési hitelt ne, csak fejlesztési hitelt vegyenek fel, amellyel a települések beruházásait finanszírozzák. Ugyanis a beruházások többletbevételt hoznak" - hangsúlyozta Varga Mihály az MGYOSZ fórumán. A fideszes szakpolitikus kiemelte, a kormány tervei szerint a jövőben csak az Államadósság-kezelő Központon keresztül juthatnak hitelekhez az önkormányzatok. Például Angliában is egy központi szervezet veszi fel az önkormányzati kölcsönöket. A Miniszterelnökség államtitkára a koncepciót azzal indokolta, hogy a múlt évben a tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány azért nem teljesül, mert a kormányzati szektor 3,3 százalékos hiányához az önkormányzati szektor 0,9 százalékos deficitet tett hozzá. Valószínűleg 4,1-4,2 százalék lehet a végleges deficit, a piacok szemében "egy kis feketepontot begyűjtöttünk", mivel nem tudtuk teljesíteni a vállalásunkat a nemzetközi hitelezők felé.

Az államtitkár kitért arra is, a problémák abból fakadnak, hogy veszélyes mértékben adósodott el hazánk, a március elsején meghirdetett Széll Kálmán-terv pedig az állami kiadásokat fogja vissza. Közölte: az éves szinten 380 milliárd forintos gyógyszerár-támogatási rendszert nem tudja megengedni magának az ország. A közösségi közlekedés átalakítása kapcsán azt mondta, meg kell szüntetni a sok helyen megfigyelhető útvonal-párhuzamosságot a MÁV és a Volán között. A politikus külön hangsúlyozta, a vállalkozóknak is érdekük az euróbevezetés felé történő haladás. Részint azért, mert a vállalati rétegnek is nagy a devizakitettsége, és az eurócsatlakozás következtében a cégek a devizakockázattól is meg tudnának szabadulni. Varga Mihály a kabinet és a jegybank közötti viszonyra is kitért. Jelezte, "nyilván eltérnek a szempontok és a célok", emiatt teljesen normális az egyfajta ellentét.

Cél a kivitel növelése

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal működésének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy javuljon a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor exportrészesedése. Jelenleg a magyar cégek közül csak 18 százalék képes kivitelre termeli. (SZCS)

A kkv-k exportpiacának bővítését tartják szem előtt

mno.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency - HITA) az Új Széchenyi-terv, a Széll Kálmán-terv és a formálódó külgazdasági stratégia mentén, a kereskedelemfejlesztés keretében a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) exportpiacának bővítését tartja szem előtt, emellett segíti a külföldi befektetőknek az országba vonzását - hangsúlyozta Dobos Erzsébet, a HITA elnöke csütörtökön, az önálló kormányhivatalt bemutató sajtótájékoztatón Budapesten.

Hozzátette: a befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés eszközeivel a magyar munkahelyek megőrzését, újak létrehozását kívánja elősegíteni az új hivatal. Kerekes György, a HITA elnökhelyettese hangsúlyozta: célkitűzésük, hogy a magyar kkv-szektor részesedése az exporton belül a jelenlegi 18 százalékos arányról belátható időn belül 20 százalék fölé emelkedjen, ehhez legalább kétszámjegyű kivitelbővülést kell elérniük az érintett kkv-knak.

Dobos Erzsébet elmondta, hogy a hivatal tervezett létszáma 155 fő, a fővároson kívül hat regionális kirendeltséget hoznak létre, ezen belül minden megyével külön munkatárs foglalkozik majd. Jelenleg a létszámot nyilvános pályázatok segítségével töltik fel. A HITA elnöke hangsúlyozta: munkájuk során partnerségben dolgoznak majd a szakmai szövetségekkel, kamarákkal és a kereskedelemfejlesztési ügynökségekkel.

Kerekes György utalt arra, hogy a magyar kisvállalkozások exportjának növekedése előtt nemcsak a tőkehiány jelent akadályt, hanem a külkereskedelmi menedzsment ismeretek hiánya is. A hivatal tanácsadói személyesen keresik fel az exportképes kisvállalkozásokat, hogy felmérjék lehetőségeiket és tanácsokat adjanak számukra.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a HITA az idén 173 exportfejlesztési programot tervez 40 célpiacon, 20 ágazatban. Ezzel mintegy 3000 cégnek tudnak majd hatékony, közvetlen segítséget adni. Ágazati szinten a versenyképes, sok munkahelyet teremtő és megtartó szektorok kerülnek előtérbe, például a biotechnológia, a gyógyszeripar, a zöldiparágak, az élelmiszeripar, az informatika és a szoftverfejlesztés.

Kerekes György elmondta: Magyarországnak továbbra is szüksége van külföldi tőkére. A hivatalnál a nagyvállalatoknak beszállító hazai hálózat erősítését külön osztály kezeli, így várhatóan a Magyarországon működő, illetve a jövőben ide települő nagyvállalatok találnak majd hazai beszállító céget. A hivatal tájékoztatása szerint az idei költségvetésük 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobb része a szakmai feladatok ellátását fedezi. Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal nem jogutóda az ITD Hungarynek.

Exportképes kisvállalkozásokra fokuszál a HITA

napi.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (angol nyelvű nevének rövidítés után HITA) a Széchenyi és a Széll Kálmán terv, illetve a formálódó külgazdasági stratégia mentén a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) exportpiacának bővítését tartja szem előtt, emellett segíti a külföldi befektetőknek az országba vonzását - mondta Dobos Erzsébet, a HITA tegnapi sajtótájékoztatóján. Kerekes György, a HITA elnökhelyettese szerint cél, hogy a magyar kkv-szektor exporton belüli részesedése a jelenlegi 18 százalékról belátható időn belül 20 százalék fölé emelkedjen. Az érintett társaságoknak ehhez legalább két számjegyű százalékos kivitelbővülést kell elérniük. Kerekes úgy vélte, a magyar kkv-export növekedését a tőkehiányon kívül a külkereskedelmi menedzsment ismereteinek hiánya is akadályozza, a hivatal tanácsadói ezért személyesen keresik fel az érintett kisvállalkozásokat. A HITA az idén 173 exportfejlesztési programot tervez negyven célpiacon, húsz ágazatban, ezzel mintegy háromezer céget segítve, főként a biotechnológia, a gyógyszer-, a zöld-, az élelmiszeripar, az informatika és a szoftverfejlesztés területén.

Negyedgőzzel exportálnak a kkv-k

index.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
A magyar kkv-k részaránya az exportban most 18 százalék. Ezt az arányt 20 fölé kell emelni, vagyis dinamikusabban kell nőnie a kkv-k exportjának, mint a nagyvállalatokénak, hangzott el a Nemzeti Külgazdasági Hivatal csütörtöki sajtóbeszélgetésén.
A külgazdasági kormányszerv vezetői szerint nagyjából 2500 olyan kis- és középvállalkozás van, ami rendszeresen végezhet exporttevékenységet, így ebben a szektorban nem lehetetlen a tíz százalék fölötti exportnövekedés. Emellett öt-hatszáz olyan középvállalkozás van, ami elég erős, hogy akár világpiaci szinten versenyképes legyen.

A kis- és középvállalkozások körében nem a tőkehiány a legnagyobb baj, hanem az információhiány és a menedzsment-ismeretek hiánya. Valamint az, hogy nincs elég ember a külgazdasági tevékenységre: egy felmérés szerint az átlagos kkv-nál 0,25 ember foglalkozik exporttal, vagyis minden negyedik cégnél egyetlen fő.

Van megoldás
A hivatal kkv-tanácsadói ebben tudnak segíteni; a 155 fős szervezetnek minden megyében lesz tanácsadója, a régióközpontokban pedig irodája - mondta Dobos Erzsébet elnök.

A külgazdasági hivatal egyébként nem jogutódja a múlt év végéig állami külgazdasági ügynökségként működő ITD Hungarynek, azzal jelenleg is folyik az átadás-átvétel. A külügyminisztériummal közreműködve fenntartott külgazdasági szakdiplomata-hálózat megmaradt, de átalakítják, ez a munka jelenleg is folyik.

A hivatal vezetői bejelentették: lényegében elkészült a külgazdasági stratégia, aminek már csak a jóváhagyására várnak. Exportterületen az a cél, hogy a hagyományos piacok megőrzése mellett a közel- és távol-keleti, kelet-európai kivitelt erősítsék. Befektetésösztönzésben a nagy munkahely-teremtő képességű ágazatokra koncentrálnak, valamint az olyan cégekre, amelyek megfelelő beszállítói hátteret találnak itt.

Kreatív Online - Erdélybe várják a pr-eseket

kreativ.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) július 10. és 20. között rendezi meg a III.PR Nyári Egyetemet Csíkszeredán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen - akárcsak tavaly és az azt megelőző évben . Az idei PR Nyári Egyetem szokásos egyhetes programja kiegészül egy kétnapos nemzetközi konferenciával, amelynek középpontjában a zöld vállalkozások állnak. A nyári egyetem pontos tematikája még egyeztetés alatt áll a Sapientia vezetésével, így egyelőre az sem dőlt el, hogy melyik szakterület kerül idén a középpontba, de a cél, hogy az előadásokon és a gyakorlati órákon minél szélesebb palettát mutassanak be – tájékoztatták a szervezők a Kreatív Online-t.

A nyári egyetem előadói között várhatóan szerepel majd Szeles Péter, az MPRSZ elnöke, Reichenbach Mónika, Pázmánd község polgármestere, Lakatos Zsófia, a Hill & Knowlton ügyvezető igazgatója, Simkó János, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának volt elnöke és Rácz Gábor, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kommunikációs és rendezvényszervezési főosztályának vezetője, de egy kérdőív kitöltésével március 31-ig bárki jelentkezhet előadónak, aki megfelelőnek érzi szaktudását ahhoz, hogy a rendezvényen részt vegyen. Az előzetes jelentkezés lezárása után a jelentkezők önéletrajza és tervezett előadásuk vázlata alapján az MPRSZ elnöksége dönt a végleges előadói névsorról.

Hallgatónak nyár elejéig bárki jelentkezhet a III. PR Nyári Egyetemre itt , a teljes részvételi díj 30.000 forint, MPRSZ-tagoknak 15.000 forint, amely tartalmazza az utazás, a szállás és a napi háromszori étkezés költségét.

Olcsóbb a magyar munkaerő, mint a szlovák

napi.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
Elkészült az új külgazdasági stratégia munkaanyaga, ami hamarosan a kormány elé kerülhet, a kabinet pedig még tavasszal el is fogadhatja - jelentette ki Kerekes György, a január 1-jével létrejött Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese (HITA) a Magyar Logisztikai Egyesület által szervezett konferencián. Hozzátette: a stratégia összhangban van az Új Széchenyi Tervvel és a Széll Kálmán Tervvel is.

A szakember kitért arra is, hogy egy friss kimutatás szerint a visegrádi négyek között immár Magyarországon a legalacsonyabb a bérszínvonal.
Az elnökhelyettes szerint a HITA rövid- és középtávú célja, hogy a jelenlegi 18 százalékról 20 százalék fölé tornásszák a kis- és középvállalkozások (kkv) exportrészesedését. Az ITD Hungary korábbi felmérése szerint a kkv-szektor kivitelét elsősorban az exporttal foglalkozó munkatársak hiánya fékezi, a tőkehiány az akadályozó faktorok sorában csak a negyedik-ötödik helyen áll. Ezen a humánerőforrás-, illetve szakértelemhiányon segíthetnek a HITA külpiaci tanácsadói - derült ki Kerekes szavaiból. Az új stratégia változást hoz a befektetésösztönzés terén, vagyis az állam olyan invesztíciókat szubvencionálna, amelyek valóban tudnának építeni a hazai háttériparra, beszállítókra, továbbá a magyar gazdaság egyéb adottságaira, azaz például logisztikai előnyeire. A befektetésösztönzési tevékenység mindemellett két nagy szempontot vesz figyelembe, a beruházás munkahelyteremtő képességét, valamint a hozzáadott értéket. A jelentős munkaerőigényű, ezért támogatható körbe tartozhatnak az élelmiszeripari, egyes feldolgozóipari, illetve környezetvédelmi beruházások, míg a nagy hozzáadott érték miatt szubvencionálható ágazatoknak az infokommunikáció, a biotechnológia és a gyógyszergyártás számít. Kerekes hozzátette: a logisztika mindkét követelménynek megfelelhet.

Külgazdasági hivatal : előtérben a kkv-k exportpiacának bővítése és a munkahelyteremtés

galamus.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
MTI 2011. március 24., csütörtök 17:33

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency - HITA) a Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv és a formálódó külgazdasági stratégia mentén, a kereskedelemfejlesztés keretében a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) exportpiacának bővítését tartja szem előtt, emellett segíti a külföldi befektetőknek az országba vonzását - hangsúlyozta Dobos Erzsébet, a HITA elnöke csütörtökön, az önálló kormányhivatalt bemutató sajtótájékoztatón Budapesten.

Hozzátette: a befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés eszközeivel a magyar munkahelyek megőrzését, újak létrehozását kívánja elősegíteni az új hivatal.

Kerekes György, a HITA elnökhelyettese hangsúlyozta: célkitűzésük, hogy a magyar kkv-szektor részesedése az exporton belül a jelenlegi 18 százalékos arányról belátható időn belül 20 százalék fölé emelkedjen, ehhez legalább kétszámjegyű kivitelbővülést kell elérniük az érintett kkv-knak.

Dobos Erzsébet elmondta, hogy a hivatal tervezett létszáma 155 fő, a fővároson kívül hat regionális kirendeltséget hoznak létre, ezen belül minden megyével külön munkatárs foglalkozik majd. Jelenleg a létszámot nyilvános pályázatok segítségével töltik fel.

A HITA elnöke hangsúlyozta: munkájuk során partnerségben dolgoznak majd a szakmai szövetségekkel, kamarákkal és a kereskedelemfejlesztési ügynökségekkel.

Kerekes György utalt arra, hogy a magyar kisvállalkozások exportjának növekedése előtt nemcsak a tőkehiány jelent akadályt, hanem a külkereskedelmi menedzsment ismeretek hiánya is. A hivatal tanácsadói személyesen keresik fel az exportképes kisvállalkozásokat, hogy felmérjék lehetőségeiket és tanácsokat adjanak számukra.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a HITA az idén 173 exportfejlesztési programot tervez 40 célpiacon, 20 ágazatban. Ezzel mintegy 3.000 cégnek tudnak majd hatékony, közvetlen segítséget adni. Ágazati szinten a versenyképes, sok munkahelyet teremtő és megtartó szektorok kerülnek előtérbe, például a biotechnológia, a gyógyszeripar, a zöldiparágak, az élelmiszeripar, az informatika és a szoftverfejlesztés.

Kerekes György elmondta: Magyarországnak továbbra is szüksége van külföldi tőkére. A hivatalnál a nagyvállalatoknak beszállító hazai hálózat erősítését külön osztály kezeli, így várhatóan a Magyarországon működő, illetve a jövőben ide települő nagyvállalatok találnak majd hazai beszállító céget.

A hivatal tájékoztatása szerint az idei költségvetésük 3,6 milliárd forint, amelynek nagyobb része a szakmai feladatok ellátását fedezi.

Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal nem jogutóda az ITD Hungary-nek.

"Élőhalott" az ITD Hungary, így segíti a HITA a kkv-kat

vg.hu
2011.03.24.
Online / Online média
Magyarország
A többi között erről beszéltek az idén januárban megalakult, már működő, de még nem teljes egészében felállt új hazai kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési ügynökség vezetői mai bemutató tájékoztatójukon.
A befektetés-ösztönzés területén pedig azért dolgoznak, hogy minél több, részben nagy munkahelyteremtő, részben nagy hozzáadott értéket előállító beruházás valósuljon meg Magyarországon külföldi működőtőkéből.

Dobos Erzsébet elnök a többi között elmondta, hogy már folyik a munka a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó hivatalnál, annak ellenére, hogy még nem zajlott le teljes egészében a pályáztatás. 155 fővel működik a folyamat lezárta után a hivatal, s ebben benne vannak a regionális hálózatuk hat irodájában foglalkoztatottak is. Hetven-nyolcvan ember egyébként a korábban ugyanezeket a feladatokat ellátó, ám Zrt.ként dolgozó, s a kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium portfoliójába került ITD Hungary-től jött át. Kerekes György alelnök arról beszélt, hogy az idén negyven országban 20 ágazatban 173 exportfejlesztési programot szerveznek, s ennek köszönhetően 3000 céget tudnak segíteni.

A ma hivatalosan bemutatkozott Nemzeti Külgazdasági Hivatalt a kormány október végi döntése hívta életre. Deklaráltan nem az ITD Hungary Zrt. utódszervezete, habár feladatai – a kereskedelemfejlesztés és a befektetés-ösztönzés – ugyanazok lettek, igaz, az HITA csak az állami közfeladatnak minősülő feladatokat vette át.
Az ezekhez kapcsolódó munkakörökben foglalkoztatott – a rendelet szerint legfeljebb 155 – munkatárs átvételére nyílt lehetőség, úgy, hogy az áthívott munkavállalónak saját döntése alapján hozzájárulását kellett adnia kormánytisztviselőként történő tovább foglalkoztatásához. A befektetés-ösztönzés keretében a külföldi befektetők, a kiemelt beruházási projektek (magyarországi) invesztícióival kapcsolatos kormányzati/egyedi döntések kezelése került át a HITA-hoz, beleértve az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások kezelését; továbbá a hazai cégek határokon túlra irányuló működőtőke exportját is. A kereskedelemfejlesztési feladatok közé tartozik minden, az áruexport elősegítésével kapcsolatos tevékenység, természetesen a kis- és középvállalati kör külpiaci boldogulásának a segítése információval, rendezvénnyel, tanácsadással egyetemben.

Az HITA költségvetési előirányzatát a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten belül a 2011. költségvetési törvény tartalmazza, a működési költségekre, illetve a programfinanszírozási igényekre. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal fejezeti soron van 2,307 milliárd forint előirányzat, illetve a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzatban 1,8 milliárd, s az azt előkészítő alap is ott van.
Ugyanakkor a beruházás-ösztönzési célelőirányzat a fejlesztési tárcánál maradt – ez pedig nem elhanyagolható, hiszen egy felülről nyitott kasszáról van szó, amelyben 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanígy az NFM-nél "ragadt" a kiürített ITD Hungary Zrt., amely felett a tárcához tartozó Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Egyébként egy sor más, az exportösztönzésben szerepet játszó állami intézmény tartozik az MFB portfoliójába olyanok mint az Eximbank vagy a Mehib. Kérdés, mi lesz az ITD sorsa nyár után – addig ugyanis mindenképpen fenn kell tartani, már csak azért is, mert bár például szakmai rendezvényeket már nem tartanak, de fel kell számolni, s a folyamatban lévő szerződések sorsát rendezni szükséges, a kinnlevőségeket be kell hajtani, s a számlákat kiegyenlíteni.

Az pedig már döntés kérdése, hogy egyáltalán felszámolják-e, vagy más feladatot kap az MFB csoporton belül. Van ugyanis olyan szakmai vélemény is, mely szerint egyfajta háttérintézményként továbbra is fenn kellene tartani a Zrt.-t, már csak azért is, mert olyan, külgazdasággal is szorosan összefüggő témák kerültek az anya-mimisztériumhoz, mint az orosz vagy a kínai gazdasági kapcsolatok vitele – Fellegi Tamás miniszter ugyanis kormánymegbízottként végzi ezeket a feladatokat. Miután pedig a „csonka" ITD-nél is maradnak szakemberek, – egyes vélemények szerint – kár lenne szélnek ereszteni őket, hiszen nagy tudást és tapasztalatot képviselnek.

Szerző: Világgazdaság Online - NVZS

Több tőke érkezett tavaly

vg.hu
2011.03.21.
Online / Online média
Magyarország
N. Vadász Zsuzsa
A várakozásoknak megfelelően pozitív trendekről árulkodnak a tavalyi folyó fizetési mérleg fontosabb számai. A Világgazdaság értesülései szerint 1,8 milliárdos volt az aktívum, 3,2 milliárd euróra rúgott a finanszírozási többlet, s 1,4 milliárdos volt a tőkemérleg.
A működő tőke ki- és beáramlásának egyenlege 1,25 milliárd euró volt. Tavaly nettó 2,1 milliárd eurót tett ki hazánkban a külföldi működőtőke-beáramlás, illetve 860 milliót a nettó tőkeexport értéke – tudta meg a Világgazdaság. A hivatalos adat március 31-én, a tavalyi folyó fizetési mérleg közzétételével jön ki. A be- és a kiáramlás még annak fényében sem kiváló, hogy a külföldi működőtőke-befektetések valójában egy-két-három évvel az előkészítő tárgyalások megkezdése után realizálódnak. Más szóval: a beáramlás konkrét értéke csúszva jelentkezik a statisztikákban. Erre hívja fel a figyelmet az adat kapcsán két szakértő is, Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs igazgatója és Dávid Péter , az AmCham vezérigazgatója is. Utóbbi szakember lapunknak úgy fogalmazott: nem csak Magyarországon, globálisan is megfigyelhető a közvetlen működőtőke-áramlás lassulása, a szakmai és pénzügyi befektetők óvatossága az elmúlt két évben. Tény, az UNCTAD előrejelzése szerint tavaly csak stagnált – az előző időszaki visszaesés miatt kialakult alacsony bázison – a globális FDI-áramlás. S például a korábbi időszakban a befektetők egyik kedvencének tartott Szlovákiában 2010-ben az előző év alig felére esett vissza a beáramlás értéke (VG, 2011. március 9.), ám Magyarországon más a helyzet: 2009-ben a külföldiek nettó közvetlen tőkebefektetésének értéke a tavalyitól elmaradva 1,55 milliárd euró volt, igaz, a tőkeexporté a 2010-ben mértnek majdnem a duplája. Habár az csak jóval később derül ki, hogy milyen volt a tavalyi beáramlás relációs összetétele, azt megtudtuk, hogy a német tőke ismét hangsúlyos szerepet játszott benne. Dirk Wölfer elmondta: Németországból tavaly rekordösszegű, mintegy 2,2 milliárd eurónyi működő tőke érkezett Magyarországra. (Ez német statisztikai adat, s benne van az a tőke is, amelyet nem közvetlenül, hanem például Hollandián keresztül megfuttatva, közvetetten fektettek be hazánkban a német cégek.) Részben a Mercedes kecskeméti projektje, részben több német beruházás befejezése is közrejátszott a kiváló adatban. Wölfer szerint azonban a tendencia az elszámolás metodikájától látszik: egy évvel ezelőtthöz képest megduplázódott a német eredetű FDI beáramlása Magyarországra. Pozitív az is, hogy a tavalyi összeg fele már itt lévő cégek újra befektetett jövedelmeiből valósult meg. Utóbbiak 2004 óta évente mintegy egymilliárd euró körüli szintet érnek el, ez látványosan bizonyítja, hogy hosszú távú együttműködésre törekszenek az idetelepülő német cégek, s nem rövid távú haszonszerzésre. Hasonlóak Dávid Péter tapasztalatai. A Magyarországra korábban zöldmezős beruházással gyártókapacitást hozó cégek közül is egyre többen keresik a régiós beszállítóvá válás útját-módját. Például egy Szigetszentmiklóson high-tech berendezéseket gyártó és innen nyolcvan országba exportáló amerikai cég most olyan vállalkozásokat keres, amelyek szintén innen exportálnának bonyolult technológiát a világba. Mindez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne – derül ki a szakértők szavaiból. A német cégek a jelenlegi gazdasági helyzetet továbbra is nagyon gyengének látják, bár a jövőt illetően egyre inkább bizakodók – sorolta Wölfer. A gazdaságpolitika deklarált céljait többnyire helyeslik, bár több fontos területen továbbra is várnak világos, megbízható paraméterekre, a konkrét intézkedések ismertetésére. Emellett a jogbiztonság vagy az egyenlő, átlátható versenyfeltételek biztosítása is olyan téma, ahol vissza kell szerezni a befektetők bizalmát – hívta fel a figyelmet a DUIHK igazgatója. Magyarországnak továbbra is vannak versenyelőnyei, mint a nagyon fejlett infrastruktúra, a jó minőségű szakképzés, a jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő vagy a vonzó életminőség. Erről már Dávid Péter beszélt. S bár tény, hogy vannak olyan negatív visszhangot kiváltó intézkedések, mint a válságadó, ám ha legalább a 2013 utáni időszakban látják a kivezetés menetét a befektetők, „valószínűleg lenyelik ezt a békát” – mondta. A befektetők szeretnék látni emellett a strukturális reformok irányait is. Nem segíti a Magyarország melletti pozitív befektetői döntések megszületését az sem, hogy a magyar bankok nehezen szánják rá magukat a hitelnyújtásra – sorolta a befektetői környezet milyenségét negatívan befolyásoló tényezőket az AmCham vezérigazgatója. S szükség lenne a Külgazdasági Hivatal mielőbbi startjára is – tette hozzá. Ami pedig a politikai nyilatkozatokat illeti, a befektetők abból indulnak ki, amit a Bloomberg vagy éppen a Moody’s elemzői mondanak, szerintük pedig a helyén kell kezelni ezeket.

Jelentős többlet A 2009-es enyhe javulás után tavaly jelentős többlettel zárt a folyó fizetési mérleg – tudta meg a Világgazdaság. Az előzetes számítások szerint 1,8 milliárd euróra rúgott az aktívum, ez a szakértői várakozásokat is jócskán meghaladja. A külső egyensúly látványos javulását a külkereskedelmi folyamatok alapozták meg; a már nyilvánosságra hozott adatok alapján a külkereskedelmi többlet elérte az 5,5 milliárd eurót, a szolgáltatásokkal együtt pedig még ennél is nagyobb volt. A jövedelemkiáramlás a válság és a különadók hatásaként viszont alacsony maradt, mivel eleve kevesebb profit keletkezett a külföldi tulajdonú cégeknél. A gazdaság tehát tovább növelte finanszírozási többletét, amely már 3,2 milliárd eurót ért el, míg a válság előtt jellemzően egyre növekvő hiány mutatkozott. A fordulatban szerepet játszott, hogy az Európai Uniótól évről évre növekvő öszszegű transzfer érkezik a magyar gazdaságba. Ennek köszönhetően a tőkemérleg 2010-ben 1,412 milliárd eurós többlettel zárt.

Szerző: N. Vadász Zsuzsa

Tavaly több külföldi tőke érkezett Magyarországra

zipp.hu
2011.03.21.
Online / Online média
Magyarország
Tavaly nettó 2,1 milliárd euró külföldi működőtőke (FDI) érkezett Magyarországra az előző évi 1,5 milliárddal szemben, de a növekedés ellenére még így is elmarad a sokévi átlagtól - írja a hétfői Világgazdaság.
A várakozásoknak megfelelően pozitív trendekről árulkodnak a tavalyi folyó fizetési mérleg fontosabb számai. A Világgazdaság értesülései szerint 1,8 milliárdos volt az aktívum, 3,2 milliárd euróra rúgott a finanszírozási többlet, s 1,4 milliárdos volt a tőkemérleg. A működő tőke ki- és beáramlásának egyenlege 1,25 milliárd euró volt - írja a Világgazdaság .

Tavaly nettó 2,1 milliárd eurót tett ki hazánkban a külföldi működőtőke-beáramlás, illetve 860 milliót a nettó tőkeexport értéke – tudta meg a Világgazdaság. A hivatalos adat március 31-én, a tavalyi folyó fizetési mérleg közzétételével jön ki. A be- és a kiáramlás még annak fényében sem kiváló, hogy a külföldi működőtőke-befektetések valójában egy-két-három évvel az előkészítő tárgyalások megkezdése után realizálódnak. Más szóval: a beáramlás konkrét értéke csúszva jelentkezik a statisztikákban.

Erre hívja fel a figyelmet az adat kapcsán két szakértő is, Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs igazgatója és Dávid Péter , az AmCham vezérigazgatója is. Utóbbi szakember lapunknak úgy fogalmazott: nem csak Magyarországon, globálisan is megfigyelhető a közvetlen működőtőke-áramlás lassulása, a szakmai és pénzügyi befektetők óvatossága az elmúlt két évben. Tény, az UNCTAD előrejelzése szerint tavaly csak stagnált – az előző időszaki visszaesés miatt kialakult alacsony bázison – a globális FDI-áramlás. S például a korábbi időszakban a befektetők egyik kedvencének tartott Szlovákiában 2010-ben az előző év alig felére esett vissza a beáramlás értéke (VG, 2011. március 9.), ám Magyarországon más a helyzet: 2009-ben a külföldiek nettó közvetlen tőkebefektetésének értéke a tavalyitól elmaradva 1,55 milliárd euró volt, igaz, a tőkeexporté a 2010-ben mértnek majdnem a duplája.

Habár az csak jóval később derül ki, hogy milyen volt a tavalyi beáramlás relációs összetétele, azt megtudtuk, hogy a német tőke ismét hangsúlyos szerepet játszott benne. Dirk Wölfer elmondta: Németországból tavaly rekordösszegű, mintegy 2,2 milliárd eurónyi működő tőke érkezett Magyarországra. Részben a Mercedes kecskeméti projektje, részben több német beruházás befejezése is közrejátszott a kiváló adatban. Wölfer szerint azonban a tendencia az elszámolás metodikájától látszik: egy évvel ezelőtthöz képest megduplázódott a német eredetű FDI beáramlása Magyarországra. Pozitív az is, hogy a tavalyi összeg fele már itt lévő cégek újra befektetett jövedelmeiből valósult meg. Utóbbiak 2004 óta évente mintegy egymilliárd euró körüli szintet érnek el, ez látványosan bizonyítja, hogy hosszú távú együttműködésre törekszenek az idetelepülő német cégek, s nem rövid távú haszonszerzésre.

Hasonlóak Dávid Péter tapasztalatai. A Magyarországra korábban zöldmezős beruházással gyártókapacitást hozó cégek közül is egyre többen keresik a régiós beszállítóvá válás útját-módját. Például egy Szigetszentmiklóson high-tech berendezéseket gyártó és innen nyolcvan országba exportáló amerikai cég most olyan vállalkozásokat keres, amelyek szintén innen exportálnának bonyolult technológiát a világba.

Mindez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne – derül ki a szakértők szavaiból. A német cégek a jelenlegi gazdasági helyzetet továbbra is nagyon gyengének látják, bár a jövőt illetően egyre inkább bizakodók – sorolta Wölfer. A gazdaságpolitika deklarált céljait többnyire helyeslik, bár több fontos területen továbbra is várnak világos, megbízható paraméterekre, a konkrét intézkedések ismertetésére. Emellett a jogbiztonság vagy az egyenlő, átlátható versenyfeltételek biztosítása is olyan téma, ahol vissza kell szerezni a befektetők bizalmát – hívta fel a figyelmet a DUIHK igazgatója.

Magyarországnak továbbra is vannak versenyelőnyei, mint a nagyon fejlett infrastruktúra, a jó minőségű szakképzés, a jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő vagy a vonzó életminőség. Erről már Dávid Péter beszélt. S bár tény, hogy vannak olyan negatív visszhangot kiváltó intézkedések, mint a válságadó, ám ha legalább a 2013 utáni időszakban látják a kivezetés menetét a befektetők, „valószínűleg lenyelik ezt a békát” – mondta. A befektetők szeretnék látni emellett a strukturális reformok irányait is. Nem segíti a Magyarország melletti pozitív befektetői döntések megszületését az sem, hogy a magyar bankok nehezen szánják rá magukat a hitelnyújtásra – sorolta a befektetői környezet milyenségét negatívan befolyásoló tényezőket az AmCham vezérigazgatója. S szükség lenne a Külgazdasági Hivatal mielőbbi startjára is – tette hozzá. Ami pedig a politikai nyilatkozatokat illeti, a befektetők abból indulnak ki, amit a Bloomberg vagy éppen a Moody’s elemzői mondanak, szerintük pedig a helyén kell kezelni ezeket.

Gazdaság

napi.hu
2011.03.19.
Online / Online média
Magyarország
A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent, és 2011. január elsején hatályba lépő kormányrendelet szerint a hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely egy központi és több belföldi területi szervből áll.
A kormány október 27-én döntött arról, hogy központi hivatallá alakul az ITD Hungary Zrt. - a kormány export- és befektetés-ösztönzési feladatokat ellátó eddigi háttérintézménye - és hogy a 2011. január elsejétől felálló új hivatal tulajdonosi és felügyeleti jogait a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. A hivatal többek között javaslatot tesz a kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés rövid, közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági és egyéb feltételrendszer kialakításának irányaira, valamint részt vesz a külgazdasági stratégia végrehajtásában és segíti a kereskedelemfejlesztésért és befektetésösztönzésért felelős minisztert e tevékenysége ellátásában. A rendelet szerint ezenkívül közreműködik a kereskedelem-fejlesztési és befektetés-ösztönzési szakmai anyagok összeállításában, előkészíti a külföldi befektetők magyarországi befektetéseivel kapcsolatos egyedi döntési javaslatokat, illetve részt vesz a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési elképzelések kidolgozásában és valósításában, emellett előkészíti a kiemelt beruházási projektek támogatásával kapcsolatos kormányzati döntéseket. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal, kereskedelemfejlesztési tevékenysége keretében közreműködik például az exportlehetőségek felkutatásában, üzleti partnerek közvetítésében és üzletember-találkozók megszervezésében a magyar vállalkozások számára, valamint információkat gyűjt és továbbít kkv-knak az export és tőkekihelyezési tevékenységgel elérhető európai uniós és magyarországi pályázati lehetőségekről. A befektetésösztönzési tevékenysége körében többek között információkat nyújt a hivatal a magyarországi befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről, ezenkívül olyan egyablakos rendszert működtet, amely segíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően és felgyorsítja a külföldi befektetői döntések meghozatalát. A hivatal koordinálja a barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések előkészítését és cégadatbázisok készítésével segíti és szervezi a magyar beszállítók részvételét a külföldi befektetések megvalósításában.